Kovács Klára
Szabad a kassza

Az áprilisi óriási államháztartási hiányról szóló jelentés nyomán felbolydult a nemzetközi elemző- és hitelminősítő cégek tábora, sorra lesújtó véleményt fogalmazva meg a magyar költségvetéssel, államháztartással kapcsolatban. Meggyőződésük szerint a kormánynak az idén sem sikerül tartani a deficitre vonatkozó tervét, s emiatt kilátásba helyezték a magyar adósságállomány leminősítését. A Pénzügyminisztérium hivatalosan nem kommentálta az eseményeket, s nem is fogalmaztak meg megtakarítási lépéseket, sőt ellenkezőleg, bizakodóan nyilatkoztak a kilátásokról.

Veres János és Draskovics Tibor, Kossuth Lajos szobránál. Új miniszter, régi gondok Fotó: Vörös Szilárd

A legnagyobb nemzetközi hitelminősítő cégek a héten sorra hangot adtak aggodalmaiknak. A JP Morgan, a Merryll Linch, a Standard and Poor’s, a Fitch Rating egybehangzó véleményen vannak a tekintetben, hogy az előző évekhez hasonlóan az idén is túlszalad az államháztartás hiánya a tervezettnél. A kormány a GDP 4,7 százalékának megfelelő nagyságú hiányt vár hivatalosan erre az évre, ám a külföldi és a hazai elemzők szerint az ennél jóval nagyobb, 5 százalék körüli lesz. Az év első négy hónapjának adatai ezt a vélekedést támasztják alá. A napokban nyilvánosságra került, hogy áprilisig az egész évre tervezett hiány 71,2 százalékának megfelelő negatívum halmozódott fel, azaz 710 milliárd forint. Ijesztő lenne, ha ilyen ütemben nőne tovább a hiány hónapról hónapra, hiszen így az év végére a tervezett többszörösére duzzadna. A pénzügyi tárca azonban nagyon higgadtan nyilatkozik. Katona Tamás politikai államtitkár ugyan elismerte, hogy szeptemberre elérjük az egész éves tervezettet, azaz az 1022 milliárd forintot, ám - mint mondta -, decemberben 150 milliárdos többlettel zár a büdzsé, ami ellensúlyozza majd az október, november folyamán képződő negatívumot. Az év első négy hónapjának extra magas hiánya ugyanis számos olyan elemből táplálkozik, amelyeket az egész évre terveztek, de jóval korábban „jöttek be”. Ilyen például - sorolta - a tavaszi agrár-megállapodások, vagy az előző évben visszatartott áfatételek kifizetése, ami százmilliárdokban mérhető, de számottevő a 13. havi bérek és nyugdíjak kifizetése, vagy a lejáró kötvények kamataiból adódó többlet is, illetve az autópálya építésével összefüggő kiadások. Ezek összesen 250 milliárd plusz kiadással terhelték az első négy hónap szaldóját. Katona Tamás hangsúlyozta, hogy ezeket a szezonális hatásokat leszámítva az első negyedév hiánya megfelel az időarányosnak, a korrigált hiány január-április időszakában 307 milliárd forint, ami az egész évi 30 százalékának felelne meg. Az Állami Számvevőszék már korábban felhívta ugyanakkor a figyelmet; magas a kockázata annak, hogy lényegesen, mintegy 120 milliárd forinttal kevesebb áfa-, illetve szja-bevétel várható a közös kasszába, de jelentős, 20-30 milliárdos lehet az elmaradás a jövedéki adóból, és 30-50 milliárdos a tb-bevételekből is. 
A kincstári optimizmust láthatóan nem osztják az elemzők. Addig egyetértenek a tárca álláspontjával, hogy az év második felében már elérjük a száz százalékot, ám ez véleményük szerint korábban, akár már augusztusban bekövetkezhet. De abban is kételkednek, hogy a decemberi többlet elegendő, számottevő nagyságú lesz ahhoz, hogy korrigálja a felhalmozott többletet. Az elemzők meggyőződése, hogy csak abban az esetben tartható a hiányterv, ha a kormány haladéktalanul takarékossági intézkedésekbe fog. 
A JP Morgan elemzői sem hisznek a kormány előrejelzései hitelességének. A Dresdner Kleinwort Wasserstein szerint, ha a magyar hatóságok nem hoznak jelentős kiigazítási lépéseket, komolyan felmerül az adósbesorolás visszaminősítésének esélye, valamint a forintárfolyam elleni spekuláció lehetősége. A Standard and Poor’s hitelminősítő intézet is azon az állásponton van, hogy amennyiben a magyar kormány nem foglalkozik érdemben a deficit túllépésével, az adósságleminősítést kockázatja. A londoni cég elemzése ugyanakkor megjegyzi, hogy jók a magyar gazdaság kilátásai, és a korábbinál kiegyensúlyozottabbak a növekedési lehetőségek, az államháztartási hiány és az adósság viszont csak fokozatosan csökkenthető. Úgy vélik, a deficit túllépésének az oka több forrásból táplálkozik. Egyszerre lassul ugyanis a gazdaság növekedése és az infláció, ami a bevételek szempontjából hátrányos, valamint tavalyi évhez hasonlóan az idén is elmaradnak az áfabevételek a tervezetthez képest. Az elemzők kockázati tényezőnek látják a 2006-os választást is, abban az esetben, ha ez költségvetési lazítással párosul. 
Antal László, neves közgazdász szerint igaza van a külföldi elemzőknek, valóban szükséges újabb megtakarítási intézkedéseket bevezetni. A tárcának a szezonalitásra való hivatkozását pedig nem tartja elégségesnek, mint mondta, a hiány attól még hiány. A túlköltekezés a magyarázattól függetlenül valóságos tény. Antal szerint - mint lapunknak kifejtette -, a kormány ott hibázott, hogy túltervezte a bevételeket, ahogy az előző években is előfordult. Peche a kormánynak, hogy a tervezettnél némileg kisebb lesz a gazdaság növekedése: 4 százalék helyett 3,5 százalék körülire várható. Emellett szépen csökken az infláció is, ami furcsán hangzik, de ez éppen nem kedvező a költségvetés számára, hiszen szám szerint így kevesebb lesz a költségvetés bevétele. Tehát túltervezett bevételek, rosszabb egyensúlyi helyzet, lassuló gazdasági növekedés együttesen hatva adják ki a kedvezőtlen eredményt - summázta a véleményét. 
A közgazdász hangsúlyozta, a kialakult helyzetben nem pusztán a számokról szól. Nemcsak az jelent problémát, hogy néhány tízmilliárddal több lesz a hiány, hanem sokkal nagyobb horderejű dolgokról van szó. A nemzetközi tőkepiac nemcsak azt minősíti ugyanis, hogy mekkora a deficit, hanem azt is, mennyire képes a kormány kézben tartani, irányítani a folyamatokat, mennyire ura a helyzetnek. Ha gyenge a kormány, gyenge a hitelessége is - szögezte le. Ebben az esetben nincsen elégendő garancia arra, hogy vissza tudja fordítani a kedvezőtlen folyamatokat. De a hitelesség nem most kérdőjeleződött meg - tette hozzá -, hiszen 2002 óta egyszer sem sikerült teljesítenie a kormánynak a kitűzött célokat. Az euró bevezetésének dátumát is módosítani kellett. Draskovics Tibor pénzügyminisztersége idején talán sikerült megállítani a hitelromlás folyamatát, de sajnos megfordítani nem. Olyan ez, mint ha lefelé menő mozgólépcsőn mennénk felfelé - fogalmazott Antal - gyakorlatilag egyhelyben állunk.
Antal László szerint semmi esetre sem beszélhetünk drámai, válságos gazdasági helyzetről, „csupán” rossz helyzetről. Egyetlen vonatkozásban sem lehet válságról beszélni - hangsúlyozta. S hogy miért van mégis olyan érzése az embereknek, hogy nem haladunk előre? Arról van szó - tette hozzá az elemző -, hogy a 2001-2003 közötti időszakban igen jelentős mértékben, 10 százalék körül emelkedtek a reálbérek, amit azonban nálunk erősebb gazdaság sem bír el. Tehát most nem „zuhanásban” vagyunk, hanem pusztán lassulásról van szó. Kénytelenek vagyunk addig nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér, és mivel nem vagyok politikus, elmondhatom - tette hozzá -, hogy a következő 2-3 évben is hasonló lassú növekedési ütem várható.