Munkatársainktól
Osztás-szorzás

Számolnak a családok. Ki jár jobban, és ki szenvedhet kárt a Gyurcsány Ferenc által bejelentett új, összevont családtámogatási rendszerrel. A kormány kommunikációjának fő eleme, hogy igazából a „felső tízezren” kívül mindenki jobban jár. Ahogy ilyenkor lenni szokott, ez így valószínűleg túlzás. A nagycsaládosok egy jelentős része kevesebb támogatáshoz fog jutni 2006-ban, mint idén. 

2006-ban egyszerűbb lesz a családtámogatási rendszer. A kenyérszaporítás elmarad Fotó: Somorjai L.

A szocialisták, és az Fidesz képviselői között már évek óta dúl a vita az eltérő családtámogatási koncepcióik miatt. Az Orbán-kormány 1998-2002 között egy fillérrel sem emelte a minden családhoz eljutó családi pótlék összegét - az infláció miatt ennek értéke a gyakorlatban csökkent -, és visszaállította, majd a rendszeres gyermekvédelmi támogatás mellett központi elemmé tette a családi adókedvezmények rendszerét. 1999-ben a személyi jövedelemadó-rendszerbe ismét bevezették a gyerekek utáni adókedvezményt. A támogatást az egyik szülő vehette igénybe, méghozzá azon gyermekei után, akik családi pótlékra is jogosultak.

Sőt, a gyermekvállalás elismerése érdekében 2001-től az adókedvezményt már háromhónapos terhes anyuka vagy a férje is igénybe vehette. A változások mögött az a filozófia húzódott meg, hogy történjen „szelíd kísérlet a munka és a családfenntartás területén végzett erőfeszítések jutalmazására”. 
A szocialisták már 2001-ben támadták a Fidesz családpolitikáját, mivel elhibázottnak tartották az adókedvezményre való „építést”. Szerintük az csak az adót fizető állampolgárokra vonatkozik, és azokra nem, akik jövedelmi viszonyaik miatt nem kerülnek az adórendszerbe, így a leginkább kedvezményezett csoport a jövedelmi létra tetején található, míg lefelé haladva egyre inkább a vesztesek tábora növekszik. Ráadásul a legszegényebbek által elérhető alanyi jogú támogatás, a családi pótlék vásárlóértéke az infláció miatt csökkent. A kritikákban odáig eljutottak, hogy emiatt perverz újraelosztásnak nevezték a Fidesz családpolitikáját. 
E sarkos vélemény ellenére azt ígérte az MSZP a választásokon, hogy nem szüntetetik meg az adókedvezményeket, bár a kormányváltást követően a kedvezmények mértékét egy idő után csökkentették. A Medgyessy-kormány részben visszatért az Orbán előtti modellhez, és a családi pótlékot emelte meg. A Gyurcsány Ferenc által bejelentett új intézkedések lényege, hogy gyakorlatilag a családi pótlékot, a rendszeres gyermekvédelmi támogatást és a családi adókedvezményt „összegyúrják” a nagyobb összegű családi pótlékba. Így januártól csaknem kétszeresére növekedne a családi pótlék, az egy- és a kétgyermekes családoknál megszünne az adókedvezmény, illetve a rendszeres gyermekvédelmi támogatást - ami nem járt alanyi jogon, hanem az önkormányzatoknál igényelni kellett - eltörlik. 
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azzal indokolta a kormány által javasolt intézkedéseket, hogy „egy mindenkit egyformán elérő, igazságos és méltányos családtámogatási rendszert” kívánnak létrehozni. Az elképzelések szerint az egygyermekesek havi 11 ezer, a kétgyermekesek havi 12 ezer, a három- és többgyermekesek gyerekenként havi 14 ezer forint családi pótlékra válnak jogosulttá. Az egyedülálló szülők gyerekenként további ezer forinttal megemelt összegű pótlékot kapnak. 
A kormány az egy- és kétgyermekes családoknál megszüntetné az adókedvezményt, míg a három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenkénti 4 ezer forint kedvezményt lehet érvényesíteni akkor, ha a szülők jövedelme nem haladja meg a havi bruttó 280 ezer forintos határt. Az adóhatóság adatai szerint a gyermeket nevelő családok kevesebb, mint 5 százaléka tartozik az utóbbi kategóriába.  

Hurrától a kritikákig 

A szakemberek véleménye is megoszlik az intézkedések várható hatékonyságával kapcsolatban. „Demográfiai szempontból káros hatása van annak, ha minden kormány a saját ideológiája mentén szabja át a családtámogatási rendszert, az állandó változtatások ugyanis instabillá teszik a rendszert” - állítja lapunknak Pongrácz Tiborné. A KSH Népesedéstudományi Intézetének főmunkatársa emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltást követően az Antall-kormány nem megváltoztatta, hanem még különböző kedvezményeket hozzá is tett az addig működő családtámogatáshoz. Ennek eredménye az lett, hogy Magyarországon tovább növekedett, míg a környező országokban, ahol megbolygatták a szociálpolitikát, csökkent a születések száma. Sajnos - tette hozzá a demográfus - a Bokros-csomag óta minden kormány új családtámogatási rendszerrel rukkolt elő, ami bizonytalanságot eredményezett. 
Ferge Zsuzsa szociológus több alkalommal is hangoztatta, hogy sikerülhet normális mederbe terelni hat-nyolcszázezer gyerek segélyezését. A Szociális Szakmai Szövetség elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: az új családtámogatási rendszer megoldja a „szegénykultúrát”, mert azoknak is ad valamit, akik eddig ebből kimaradtak. Szerinte ez az új struktúra segíti a szülők munkára ösztönzését, és nem kell attól rettegniük, hogy ha néhány száz forinttal átlépnek a jövedelemhatáron, akkor jelentős összegtől esnek el. 
A KSH Népességtudományi Intézetének főmunkatársa azonban épp az ellenkezőjét állítja. Pongrácz Tiborné nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva úgy véli: a célzott támogatások tovább mélyíthetik a szegénységet. Ráadásul - tette hozzá - az állandó változtatások miatt később összeomolhat a nyugdíjrendszer is. 
„Az előzetes számítások szerint a változások legnagyobb vesztesei az elfogadható jövedelemmel rendelkező nagycsaládosok lesznek” - állítja Katona Sándor. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete elnökének vélekedése szerint az állandóan változó családtámogatási rendszer bizonytalanságot kelt, és csökkenti a gyermekvállalási hajlandóságot. Katona Sándor ugyanakkor bátor dolognak nevezte a családi pótlék emelését, és bíznak benne, hogy ezt további lépések is követik majd. 

Dolgozó nők

Változatlan összegben jár majd a gyes azoknak a szülőknek is, akik a gyermek egyéves kora után rész- vagy teljes munkaidős állást vállalnak. Göncz Kinga szakminiszter szerint ez az intézkedés szükséges ahhoz, hogy az édesanyák több gyermek vállalása miatt ne szoruljanak ki hosszú időre a munkaerőpiacról. A jövedelembe beleszámító gyes azonban továbbra is adóterhet nem viselő járuléknak minősül, hozzásegítve ezzel a családokat, hogy megfelelő módon gondoskodhassanak a gyermek elhelyezéséről, amennyiben munkát vállalnak. (K. Cs.)