Sebestyén István
A magyar beteg

Hanyagság és túlterheltség - alapvetően erre a két okra vezethető vissza az orvosi műhibák túlnyomó része Magyarországon. Évente 300 ilyen jellegű per indul, a tényleges esetek száma ennek a többszöröse lehet. A hazai egészségügyi rendszer korszerűtlenségére és alulfinanszírozottságára jellemző, hogy egy jelentősebb kártérítési összeg kifizetése akár csődbe is viheti az adott kórházat, vagy a működtető önkormányzatot.

Ábrahám László Fotó: MTI

A mandulaműtét rutinbeavatkozásnak számít, és a statisztikák szerint az évi 30 ezer eset közül egy végződik halállal. Az elmúlt négy hónapban azonban a gyakorlat cáfolni látszik a statisztikát: ez idő alatt három kisgyermek halt meg közvetlenül mandulaműtét után. A négyéves kecskeméti Kvasz Márkon kívül - akinek esetéről a Hetek múlt heti számában írtunk - januárban egy kilencéves dunaújvárosi kislány, márciusban pedig egy négyéves szigetvári kisfiú halt meg a napokkal a műtét után fellépő utóvérzés következtében. Egy másik kisgyermek szintén rutinműtétnek számító hallásjavító beavatkozás után nem ébredt fel, egy vérmérgezés miatt elhunyt nőben pedig gézkendőt találtak a boncolás során. Nem minden esetben egyértelmű - egyelőre -, hogy orvosi műhiba történt, ezt külön vizsgálat hivatott megállapítani, ugyanakkor nehezen elképzelhető, hogy pusztán szerencsétlen véletlenek egybeeséséről van szó.
„Becslések szerint évente 300 műhibaper indul Magyarországon, de a tényleges esetek száma ennek többszöröse is lehet, sok esetben ugyanis létrejön a peren kívüli megegyezés” - mondta el a Heteknek Ábrahám László, műhibaperekre szakosodott ügyvéd. Tapasztalatai szerint a legtöbb, orvosi felelősséget felvető komplikáció a szüléseknél, sebészi beavatkozásoknál, illetve ultrahangvizsgálatoknál fordul elő. Az ügyvéd szerint a valós (tehát nem csak a beteg által vélt) műhibák többsége gondatlanságra, illetve - kisebb mértékben - az orvosok túlterheltségére vezethető vissza. Mással valóban nehezen lennének magyarázhatóak az olyan esetek, amikor például egy beteg jobb lába helyett a balt operálták meg, vagy egy egészséges csecsemőt összecseréltek sérvműtétre váró társával, más esetben pedig egy speciális véradás után a páciens nem a saját, hanem valaki másnak a csoportidegen vérét kapta vissza, ezért kis híján meghalt. Ábrahám László elmondta, a károsultak vagy hozzátartozók által igényelt és kapott kártérítési összegek egyre nagyobbak, ma már nem elképzelhetetlenek a több tízmilliós kifizetések. Éppen az elmúlt hetekben ítélt meg a bíróság 37 millió forintot egy családnak azért, mert annak idején az orvos az ultrahangos vizsgálat során nem vette észre, hogy a születendő gyermeknek nyitott a gerince. 
A Kvasz Márkot elveszítő házaspár peren kívüli megegyezéssel kétszer 5 millió forintot kap a kecskeméti megyei kórháztól.
A kártérítési összegek növekedése komoly probléma elé állíthatja az egészségügyi szolgáltatókat. A műhibákért ugyanis az adott intézménynek (is) kell vállalnia a felelősséget, ezért kötelező felelősségbiztosítást kötniük. Ennek - a kilencvenes évek elején megállapított - felső határa azonban csupán 5 millió forint, az ezen felüli összeget az intézménynek vagy az önkormányzatnak kell megfizetnie. 

Éger István Fotó: MTI

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint egy kórházat akár csődbe is juttathat egy magasabb kártérítési kötelezettség. Egyes hírek szerint mintegy harminc egészségügyi - anyagi okok miatt - egyáltalán nincs is felelősségbiztosítása, annak ellenére, hogy ez elegendő ok lehet működési engedélyük visszavonására. Éger szerint a műhibákban jelentős szerepet játszik a túlterheltség: miután az ügyeletet nem számolják el rendes munkaidőnek, az orvosok rendszeresen másfél, két napot is egyfolytában bent töltenek a munkahelyükön. Az orvoshiány miatt az is előfordulhat, hogy ennél is többet kell egyhuzamban dolgozniuk. Egy, a Heteknek név nélkül nyilatkozó sebész elmesélte például, hogy egy alkalommal három napot „húzott le” a kórházban, és az utolsó napon végezte el élete első koponyaműtétjét.
A műhibát elkövető orvosok ellen több esetben foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt büntetőjogi eljárás is indul. Mint Ábrahám László elmondta, több esetben szabott már ki letöltendő börtönbüntetést a bíróság. Éger István kérdésünkre hozzátette, a kamara etikai eljárást indít a műhibák kapcsán - ez végződhet megrovással, pénzbüntetéssel, de van rá példa, hogy felfüggesztették az illető kamarai tagságát.

Gyurcsány Ferenc kórházlátogatáson Fotó: MeH

Az egészségügyi intézményeknek a jövőben azzal is számolniuk kell, hogy amennyiben az átlagosnál több műhiba történik a falaik között, visszavonhatják működési engedélyüket. Erre ugyanis május közepétől egy új jogszabály ad lehetőséget az ÁNTSZ szakfelügyelő főorvosainak. Az általuk végzett ellenőrzés tapasztalatait a tisztiorvosi szolgálat nyilvánossá tenné.