Először válhattak ismertté az év elején beharangozott adóreform részletei. A pénzügyminisztériumi és civil szakemberekből álló Adóreform Bizottság tagjai több ponton is jelentős változásokat javasolnak. Legszívesebben kifuttatnák a lakáshitelek mostani formáját, vagyonmérleget készíttetnének az egyéni vállalkozókkal, ugyanakkor tovább javítanák a személyi jövedelemadó rendszerét, előnyökhöz juttatva a bérből és fizetésből élőket. Talán az egyetlen „sikeradó” - ha van ilyen egyáltalán, kétségkívül az eva, melyet az Európai Unió is jóváhagyott - most további „fejlesztés” előtt áll - legalábbis, ha megvalósulnak a bizottság javaslatai.
A néhány hete működő Adóreform Bizottság elkészítette az egyes adónemekre vonatkozó javaslatát, melyet hamarosan tárgyal a Tisztelt Ház. A javaslatok sok területre kiterjednek, de nem utalnak mély, átfogó reformra. Nem összesíti, hogy egy vállalkozó vagy egy magánszemély zsebében mennyivel több pénz maradna, nem javasol átfogó reformot sem az államigazgatásban, sem az egészségfinanszírozásban. Belenyúlna viszont az önkormányzati finanszírozási szisztémába, lehetőséget adva a sokat vitatott iparűzési adó kiváltására.
A magánszemélyek számára előnyös lehet mindenesetre az az elképzelés, miszerint minden jövedelemre évi bruttó 2,5 millió forintig 18 százalékos adót vetnének ki, efelett pedig 20 százalékkal kellene adózni. Megmaradna tehát a 18 és a 38 százalékos kulcs, ám a jövedelmi határokat a mostani 1,5 millióról 2,5 millióra emelnék, ami az átlag és az afeletti jövedelműek számára mindenképpen jó hír. Az már kevésbé, hogy csak 2007-től lépne életbe.
A reformerek úgy vélik, a minimálbér adómentességét célszerű lenne befagyasztani a jelenlegi szinten. Újra felmerült a kamatadó bevezetése is, sőt a tőkejövedelmek egészségbiztosítási járulékkal való megterhelése.
A legnagyobb vitát az áfa-kulcsok változtatása váltotta ki. Sokkal több nem tudható meg a bizottság által készített tanulmányból, mint az előzetesen beharangozott szándékból. A bizottság úgy véli, indokolt a nemzetközi összehasonlításban is magas felső kulcs csökkenetése. A grémium 5 százalékos áfakulcs érintetlenül hagyása mellett a jelenlegi 25 és 15 százalékos kulcsok 19-20 százalékos egységesítése mellett érvelt. A csökkentésből származó kiesést a jövedéki adó emeléséből lehetne pótolni. A bizottság ugyanakkor felhívja a figyelmet az áfakulcsok változásának kettős hatására. A középső kulcs felemelése és a felső csökkentése kissé átrendezi az árakat. Várhatóan emelkednének az árak az alapvető élelmiszerek, a közüzemi szolgáltatások, a közlekedés körében és némileg csökkenhetnek az iparcikkek és a szolgáltatások körében. Az áremelkedés elsősorban az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező, elsősorban a nyugdíjasok, a nagycsaládosok, a minimálbér környékén keresők számára lesz érzékelhető. Ezért a szakemberek azt javasolják a kormánynak, hogy abban a körben, ahol jelenleg is működik ártámogatás, például a közlekedés, a háztartási energia
vonatkozásában, emelje a támogatás mértékét. A bizottság nem javasolja az áfakulcsok évközbeni változtatását, mivel az áremelkedés befolyással lenne az inflációra, ami negatív hatással lenne a bérekre. Az alkalmazotti béreket viszont az előző évben alkudják ki, amit a tárgyévben nem lehet korrigálni. Ezért leghamarabb 2006. január 1-jével lehetne hozzányúlni a kulcsokhoz.
A vállalkozók számára jó hírnek tűnhet a bizottság álláspontja, mely megszüntetné a helyi iparűzési adót. Az önkormányzatok finanszírozását pedig a személyi jövedelemadó, illetve a társasági nyereségadó egy részéből fedeznék.
A szépreményű eva további kiszélesítés előtt áll. Nemcsak azért, mert az EU „életben hagyta” a speciális magyar adónemet, hanem azért is, mert a bizottság további kiterjesztését javasolja. Az elképzelés szerint két kulcsosra bővülne. Maradna az eddigi 15 százalék, azonban a nagyobb költséghányadú tevékenységekre 10 százalékos adó vonatkozna. A bevételi értékhatár pedig 50 millió forint lenne, viszont az ezen belül a 15 százalékos kulcs alá tartozó tevékenység bevétele nem lehetne 25 milliónál több.
Változásra kell számítani a társasági adó vonatkozásában is. Marad ugyan a 16 százalék, de 2 százalékos önkormányzatokat támogató különadó is érvényesülne. A társaságok az első 5 millió forint nyereség utáni társasági adója 10 százalékra csökkenne.
Viszont nem nevezhető reformértékű változásnak, és különösen kedvezőnek a bizottság egészségügy finanszírozásával kapcsolatos javaslatai. Eszerint 3 éven keresztül évente fél százalékponttal emelkedne a munkavállalók által fizetendő négy százalékos egészségbiztosítási járulék. Bár elvileg a kormány szándéka és ígérete szerint a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) megszűnik, de a bizottság úgy véli, indokolt lenne a fenntartása. A kérdést nyitva hagyta a grémium, annyi mindenesetre bizonyosra vehető, hogy idén novemberben 2100 forintra csökken az eho.