Hetek - IX. évfolyam, 8. szám, 2005. február 25

A magyar gazdák egy része úgy érzi, megtett mindent, mégis hoppon maradt: a hazai és uniós támogatások még mindig késnek, nekik azonban fizetniük kell a kiadásokat, a banki részleteket. A Felvonulási téren felsorakozott traktorok százai közül sok gépen ott áll a felirat: „a bank tulajdona”. A hivatalok késlekedése vagy packázása mögött a tüntetők a kormány, és egyenesen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök személyét vélik ellenségként felfedezni, így a keddi gazdademonstrációt kormányellenes kirohanások tarkították. Pedig a kevesebb mint fél éve hivatalában lévő miniszterelnök aligha tehető felelőssé azért, amit az előző kormányok elmulasztottak. A gazdák elszántak: kitartanak, míg a kormány meg nem állapodik velük az elmaradt pénzek mielőbbi, biztos kifizetéséről.

Lapzártánk idejére „megmerevedett a front”: a gazdák a Kossuth tér egyik oldalán, az METESZ székházában várták az agrártárca képviselőit, míg a földművelési miniszter és a kormány képviselői tőlük ötven méterre, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) vártak a gazdákra, akiknek előző napon átadott, tizenkét pontból álló petíciójának első passzusa - ami a tárgyalások azonnali megkezdéséről szól - egyelőre meghiúsult.

Az agrárdolgozók további tüntetők bevonásával és útlezárásokkal is fenyegetőznek. Kérdés tehát, hogy fognak tárgyalni a petíció többi pontjáról, amelyekben a gazdák többek között követelik a 2004 februárjában kötött demonstrációs megállapodás maradéktalan betartását, és a hazánkkal egy időben csatlakozó országokhoz hasonlóan, a területalapú támogatásokat és a nemzeti kiegészítő támogatások maradéktalan kifizetését. „Mi nem könyöradományért tüntetünk, hanem csak azt szeretnénk megkapni, amit ígértek, ami jár. Csak ebben az esetben tudunk életben maradni és felvenni a versenyt a környező országok olcsóbb termékeivel. Jelenleg olyan futóversenyen érezzük magunkat, amelyen az egyik versenyző futócipőben, jelentős előnnyel kezdi meg a rajtot, a másikuk meg (ezek vagyunk mi) mezítláb szalad” - osztotta meg lapunkkal véleményét Szabó Tamás, a harmincöt tagszervezetet magában foglaló, Somogy megyei Magosz elnöke.
Tizenkét pontos petíciójukban a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szervezésében felvonult agrár dolgozók naprakész tájékoztatást is követelnek a terület alapú és az EU- támogatások kifizetéséről. „Hét hónapig egyetlen szót sem szóltak a gazdákhoz, csak hitegették őket. A magyar kormány nem volt partner a számunkra. Ezért kezdték a gazdák a demonstrációt” - jelentette ki Jakab István, a Magosz elnöke.
A tiltakozók petícióját átvevő Pásztohy András államtitkár elismerte a követelések jogosságát, azonban utalt arra, hogy a kialakult helyzetért a kilencvenes évek politikai fordulatát követő gyakorlatot is felelősség terheli. Lapunk egyébként a magyar sajtóban elsőként hívta fel a figyelmet arra a problémára, ami abból fakad, hogy a tizenöt évvel ezelőtti politikai fordulatot követő kormányok elmulasztották az EU-val kapcsolatos intézményrendszer kiépítését. Németh Imre földművelésügyi miniszter a kifizetések csúszását a hibásan kitöltött kérdőívekkel és az ellenőrzések szükségességével indokolta, mert minden elkövetett hiba - mint mondta - az EU büntetését vonná maga után.

Bevetésre készen. Több mint félezer traktor a Felvonulás téren Fotók: Somorjai L.

A gazdák szemszögéből

Kiss József nagybajomi gazda úgy gondolja, ők mindent megtettek az uniós előírások teljesítésére: „Sok-sok adminisztrációs akadályba ütköztünk, pedig minden olyan adatlapot, amit a hivatal kért, kitöltöttünk. A májusban beadott kérvényekre azonban csak december végén vagy csak idén kaptunk választ: egy részük nem jól volt kitöltve. A hibákat kijavítottuk, de nem történt semmi. Voltak közülünk olyanok, akiket a hivatal még a nyáron ellenőrzött: GPS-szel végigmérték a táblákat, de még ők sem kapták meg a támogatást - mondta lapunknak
a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazda. Pedig az EU-ban már december elsejétől megkezdődtek a kifizetések, az új csatlakozók pedig - mint Magyarország - további kedvezményt kaptak: október közepére hozták előre a kifizetési dátumot. Igaz, egyelőre csak a hivatalosan adható maximum 25 százaléka jár, de ezt már a környező országok megkapták, és hozzánk képest előnybe kerültek” - állítja Kiss József. A hazai, terület alapú támogatások egy részét ugyan kifizette a földművelési tárca, ez azonban csak a töredéke a teljes összegnek.
A másik megoldatlan probléma az intervenciós felvásárlás kérdése. Ez azt jelenti, hogy túltermelés esetén az állam - illetve az EU - garantálja a szabott áron történő felvásárlást. Jelen esetben azonban a 3 millió tonna hazai túltermelésből származó gabona kétharmadára van csak raktárkapacitás itthon, és ami a nyakukon marad, azt a gazdák nyomott áron kénytelenek értékesíteni.
„Az unió pontos rendszerével nagyon kevesen vannak tisztában. Sokan, akik intervencióra lejelentettek, még nem látják a folyamat végét” - állítja Kiss József.
Pirka László zöldség-gyümölcstermesztéssel foglalkozik, szintén Somogyból. Meglehetősen pesszimistán látja a helyzetüket: „Most még csak a tavalyi pénzünkért küzdünk, mi lesz ezek után az idei kvótával?” - mondja. Pirka környezetében - állítása szerint - a finanszírozási gondok miatt nagyon sokan abbahagyták már a termelést. „Sokszor olyan minimálisak a felvásárlási árak, hogy egyszerűen nem érdemes termelni. Az áruházláncok behozták például az olcsó lengyel, cseh, holland gyümölcsöt, zöldséget, burgonyát, tojást - gondolja el, egy nagyáruházban 5 forintért adták például a fejes káposzta darabját. Akkor, amikor egy palánta 10 forintba kerül a piacon. Ezek után kell eladható terméket előállítani - meséli, majd kiegészíti: ha tönkre mennek a magyar termelők, akkor már vége a 16 forintos burgonyának is, és olyan áron fogják árusítani az élelmiszert, amilyent a külföldi termelők diktálnak.”
Szabó Tamás is úgy látja, hogy a magyar mezőgazdaság módszeres tönkretétele folyik hazánkban. A hazai gazdának világviszonylatban is a legmagasabb árat kell fizetni a gázolajért, a növényvédő szereket pedig még Ausztriában is olcsóbban lehet beszerezni, mint itthon. Ezért nehéz versenyképes árakon termelni.
„A mezőgazdaság nagyon sok, egyéb ágazatot fog össze, tehát a másfél millió agráriumból élő mellett egyéb ágazatoknak, fuvarozóknak is munkát ad. Ha tönkremegyünk, akkor mit csinálunk? Megjelenünk munkanélküli segélyért? Vagy a városokban tengünk-lengünk? Valami választ várnánk arra, hogy mit szándékoznak tenni a mezőgazdaságban élőkkel?” - mondja.
A mezőgazdasági termékek olcsóbb előállításához továbbá olyan technológiai fejlesztésekre, beruházásokra lenne szükség, amelyeket csak hitelből lehet realizálni. „A gépeknek gyakorlatilag a száz százaléka hitelből lett megvéve, az EU-s rendszerben pedig előre kell kifizetni a bruttó árat ahhoz, hogy megkapjuk a támogatást a magyar államtól - ha egyáltalán megkapjuk. Egy valamirevaló kombájn például harmincmillió forint, erre jön még az áfa. Miután leperkáltuk az összeget, a hazai áfatörvény szerint negyedévente igényelhetjük vissza a rajta lévő adót - ha egyáltalán ezt is időben megkapjuk. Addig az állam használja a pénzünket - azt a pénzt, amit a banktól vettünk fel, és ami után a kamattal megterhelt részleteket mi fizetjük vissza. A jegybanki alapkamatot, plusz 4 százalékot. Ha pedig valaki nem fizet határidőre, akkor a banknak joga van - egy-két felszólítás után - elvinni a gépet.”

Az FVM álláspontja

A gazdák által felvetett problémákra az FVM szóvivője, Dékány András lapunknak kifejtette: a kifizetések csúszása az átállás nehézségeiből fakad. Első körben nagyon sok hibásan kitöltött adatlap érkezett. Ezek egy részét postafordultával lehetett korrigálni - például olyanokat, amelyeknél hiányzott a név vagy a bankszámla száma, ahova utalni kell a jogos támogatást, esetleg éppen a regisztrációs számot mulasztották el feltüntetni. Bonyolultabb helyzetet teremtettek azok az esetek, amikor túligényléseket jelzett a számítógép: az agrárdolgozók ugyanis jóval nagyobb területeket jelöltek meg, mint amekkorán gazdálkodnak. „Ha valamilyen módon megtörténne a kifizetés, és az ellenőrzés kiderítené, hogy pontatlan volt az adatközlés, annak nagyon súlyos következményei lennének a gazdálkodókra és a költségvetésre nézve - mondta a szóvivő. A gazdálkodóknak súlyos büntetéseket kellene fizetni, a legsúlyosabb esetben ki is zárják őket a további támogatásból, pályázati lehetőségekből, a költségvetést pedig súlyos milliárdokkal büntetnék.” Ezek a korrekciók tehát több időt vesznek igénybe.

Dékány András azt is elmondta, hogy nem minden követelés tartozik az FVM kompetenciájába. A késlekedő áfavisszatérítések például a Pénzügyminisztérium hatáskörét érintik. „A tárgyalásokat azért szeretnénk az FVM épületében tartani, mert ott a teljes infrastruktúra rendelkezésünkre áll a szakmai egyeztetéshez - magyarázta az FVM álláspontját a szóvivő - szükség esetén például azonnal fel lehet venni a kapcsolatot a különböző szervekkel, a PM-mel.” Egyébként a minisztériumban úgy látják, hogy a petíció legtöbb pontjában van megvalósítható elem, egyes pontok realizálása viszont több tárca együttműködésén múlik. Mások - így a piacvédelmi intézkedések - hosszabb időszakot felölelő megoldást tesznek lehetővé. Az EU-csatlakozásunk olyan versenyhelyzetet teremtetett, amelyben igen nehéz megakadályozni olcsóbb külföldi termékek behozatalát, de ez fordítva is igaz: a magyar áruk számára is nyitva áll az EU. Az FVM adatai szerint egyébként nincsen Magyarországon 1,5 millió gazda: 300 ezer agráriumból élő állampolgár mellett 208 ezer támogatásra jogosult gazdálkodóról tudnak.