K. S.
Szombat esti frász

Hétvége, hajnali három óra, lakott területen kívül. Az ötszemélyes Ladába hét fiatal ül be, a biztonsági övet egyikük sem kapcsolja be. Az út forgalommentes, az autó mégis egy kanyarban nagy sebességgel fának csapódik. Hármat közülük hiába várnak haza a szüleik. Tipikus diszkóbaleset, mondja a helyszínelő rendőrzászlós. Nem kellene ennek így lennie, de mi az oka az időről időre visszatérő tragédiáknak? Cikkünkben erre keressük a választ.

Itt kicsik voltak a túlélési esélyek Fotó: MTI

A diszkóbalesetek legfőbb okaiként az alkoholos és drogos állapotban való vezetést vagy a gyorshajtást említik. Talán meglepően hangzik, de ezek a dolgok nem feltétlenül függnek össze egymással. Pszichológusok a diszkókban villódzó lámpák fiziológiai hatásaiban látják a gyorshajtás okait. Ezek a fények állandóan változó képet hoznak létre a szem retináján, az inger pedig adrenalinszint- emelkedést okoz. Amikor vezetünk, ugyancsak folyamatosan változó képek vetülnek retinánkra, minél gyorsabban haladunk, annál több adrenalint termel a szervezetünk. Ezt hívják sebességmámornak. A diszkókból hazafelé utazók is a nagy utazósebességgel próbálják fenntartani a fény- és hangeffektek által elért felfokozott állapotukat. 
Minden tapasztalt autós tudja, hogy egy nagyobb rakomány megváltoztatja a kocsi súlypontját. A balesetek jelentős részében a megengedettnél többen préselődnek az autóba. A jármű súlypontja ezért hátratolódik, miközben a kormányzott kerekeken kisebb lesz a tapadóerő. Ez még száraz útviszonyok között is veszélyes, melyet tetézhet a gyorshajtás és a fiatal vezetők tapasztalansága. A diszkóbalesetek áldozatai zömmel 16-24 éves fiatalok, a legtöbbjük kölcsönkért járművel vagy a szülők autójával indul a végzetes útra. A fiatalok gyakran bravúroskodnak társaik előtt, főleg akkor akarnak imponálni vezetői „tudásukkal”, ha hölgy is van a társaságban. A hazafelé tartó autókban legtöbbször bömböl a zene, és nagy a kiabálás, ami még a józan vezetőket is erősen zavarja. 
Gyakran játszik főszerepet a balesetekben az alkohol és a drog is. Mindnyájan tapasztaltuk már éjszakai vezetés közben, hogy a szembejövő autók fényszóróinak hatására összehúzódik a pupillánk. A pupilla tágasságát többféle kábítószer is megnöveli, például az amfetamin-származékok. Ennek következtében még akkor is elvakítják a drogos vezetőt a szemből jövők, ha azok fényszórói jól vannak beállítva. Akik kábítószeres állapotban ülnek a volán mögé, jó, ha tudják, hogy ha egy forgalmi intézkedéskor szemrevételezés alapján felmerül a droghasználat gyanúja, a hatósági közeg vér- és vizeletminta adására kötelezheti a sofőrt. Természetesen ennek megítélésében a rendőr is tévedhet, aminek biztosan nem fog örülni a parancsnoka. (A vizelet- vagy vérvizsgálat nem kevés pénzbe kerül.) Talán ez az oka annak, hogy a szükségesnél kevesebb drogtesztet végeznek el. Vérvétel esetén 12 óráig visszamenőleg, vizeletből pedig két napon túl is kimutatható a drog. Ha valakit ilyen állapotban fülön csípnek, az nem szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek minősül.