Peremiczky Szilvia
A rijádi kisegér

A szaúdi fővárosban, Rijádban február elején lezajlott terrorizmusellenes konferencia ígéretes kezdeményezésnek tűnt, és jelzésértékű volt a helyszín megválasztása is. Szaúd-Arábia Oszama bin Laden és a szeptember 11-ei terrortámadások legtöbb elkövetőjének a szülőhazája. Az ország maga is több merénylet célpontjává vált, és miután az Egyesült Államokban egyre többen szorgalmazzák Szaúd-Arábia baráti státusának megszüntetését, a konferencia megrendezése most arra utalt, hogy Rijádban is mind többen úgy gondolják, hogy fel kell lépni a terrorizmus ellen. A szaúdi vezetés elhatározta, hogy legalább a monarchia, vagyis saját maga megmentése érdekében kész nemcsak tüneti kezelésre, hanem a tényleges harcra is.

A szaúdi tanácskozás plakátja. „Mindnyájan nemet mondunk a terrorizmusra” Fotó: Reuters

Ám nem ez történt. Először is azért, mert a konferencia éppen olyanra sikeredett, mint az EU által hasonló témában összehozott szimpóziumok. A madridi merényletet követő nagy elánnal és neves személyiségek részvételével megrendezett terrorizmusellenes konferencián vajúdtak a hegyek, és a hatalmas biztonsági előkészületek, az óriási költségek és a még óriásibb ígéretek eredményeként megszületett a költséges kisegér, a terrorizmusellenes EU-főbiztos. 
Most Rijádban is született egy kisegér. A résztvevők nyaraltak egy jót, kiszakadva végre az európai hidegből, a szaúdi trónörökös javaslatot tett egy nemzetközi központ létrehozására, ami nem rossz ötlet, csakhogy az ilyen központok egy idő után rendszerint félkarú rablóként kezdenek működni, és minél több pénzt öntenek beléjük, annál többet nyelnek el, mindennemű eredmény nélkül. Emellett elhangzott néhány közhely - a harc addig sikertelen, míg a terrorizmus és a szervezett alvilág összedolgozik, ezért fel kell számolni a fegyver- és kábítószer-csempészetet, illetve a pénzmosást -, valamint néhány félbehagyott mondat. 
Az ilyen félbehagyott mondatok miatt lett a konferencia színtelen-szagtalan, bár politikailag korrekt. Amr Musza, az Arab Liga főtitkára kijelentette, hogy a terrorizmus egyik fő oka „az olyan nemzetek csalódottsága, amelyek nem találtak igazságos megoldást a problémáikra” - mondta ezt a vendéglátóknak, akiknek országában elég sok notórius terrorista született. Persze a szaúdiak ezt nem vették magukra, ez a séma csakis az izraeli-palesztin konfliktusra igaz. De ennél is semmitmondóbb volt az a mondat, amelyben elutasította, hogy az iszlám vallást összefüggésbe hozzák a terrorizmussal. Ugyanis a mondat úgy korrekt, hogy mégis van egy olyan ideológia, a fanatikus iszlamizmus, amely elég észrevehetően ott áll a terrorizmus mögött, ezért mindent el kell követni, hogy ez az ideológia visszaszoruljon - ezért a harcot az oktatásban és a szélsőséges imámok elleni fellépéssel kell kezdeni. Főként pedig nem a külvilág felé kell ismételgetni, hogy az iszlám ellenzi a terrorizmust, hanem a terroristáknak és hangos vagy csendes támogatóiknak. Mert amíg ők az ellenkezőjéről vannak meggyőződve, addig a külvilág csak katonai-rendőri intézkedésekkel tud védekezni. 
Voltak azért pillanatok, amikor a konferencia résztvevői kibillentek a politikai korrektségből, ám ezekről a nyugati és a magyar sajtó nagy része nem tartotta fontosnak tájékoztatni a nagyérdeműt. A WorldNetDaily internetes újság szerint a szaúdi külügyminiszter kijelentette, hogy minden terrorizmustól szenvedő országot meghívtak. Csakhogy az ötven meghívott országból hiányzott egy, pedig ez az egy órákon keresztül tudna mesélni a terrorizmusról. De ne csigázzuk az olvasót: ez az ország Izrael volt. Igaz, ezen aligha csodálkozhatunk, hiszen az Európai Unió is kényelmetlenül szokta magát érezni, ha Izrael is szóba kerül a terrorizmus kárvallottjaként, és mivel a Hamasz - általában, de nem mindig - izraelieket gyilkol, ezért nehezen szánta rá magát, hogy a szervezetet terroristaszervezetnek tekintse (az ETA-val és az IRA-val kapcsolatban a kérdés fel sem merült). Ha az EU-t nem érdeklik a terrorizmusellenes harcban legjáratosabb ország tapasztalatai, akkor mit várjunk a szaúdi vezetéstől? Ők legalább őszinték, és kerek perec kimondják: Izrael-ellenség, nem látják szívesen. Pont. 
A sajtó nagy részének figyelmét még egy valami elkerülte, pedig a védelmi miniszter, Szultan herceg kijelentése végképp komolytalanná tette a konferenciát. A miniszter ugyanis a WorldNetDaily beszámolója szerint annak a meggyőződésének adott hangot, hogy bin Ladent a zsidók küldték. (Nem Izrael - a zsidók.) Az közismert tény, hogy a hatalmas szaúdi királyi család tagjai igen fogékonyak az összeesküvés-elméletekre, de a konferencia eredményességét még csak nem is ez befolyásolta, hanem az, aminek ez a megnyilvánulás a szimptómája volt. A betegség neve bűnös és önpusztító rövidlátás. Szaúd-Arábia még most, amikor a kés a nyakán van, sem hajlandó felismerni, hogy a terrorizmus szabadjára engedéséért komoly felelősség terheli, és az általuk felelőtlenül használt fegyver fordult most ellenük. Márpedig ennek felismerése lenne az első lépés ahhoz, hogy egy rijádi konferencia ne csak ingyen üdülés legyen. 
E nélkül viszont száz és ezer konferencia is kevés. Nagyon kevés.