Hetek - IX. évfolyam, 7. szám, 2005. február 18

Hihetetlen méreteket ölt világszerte a szervezett bűnözésből származó bevétel. A helyi államok küzdelmei ellenére változatlanul virágzik a kábítószer- és az emberkereskedelem, valamint a prostitúció. Az ezekből származó extraprofit nagyságáról becslések állnak csak rendelkezésre, de így is hatalmas pénzről van szó. A legfrissebb jelentés szerint tavaly Olaszországban a legjelentősebb vállalkozás a maffia volt, Szlovákiában pedig akkora a helyi bűnszövetkezetek „forgalma”, mint a szlovák állam éves költségvetése. Piero Luigi Vigna olasz főállamügyész egy parlamenti bizottság előtti január végi meghallgatásán elmondta, hogy a bűnszövetkezetek évente mintegy 100 milliárd eurós árbevételre tesznek szert, ami éppen kétszerese volt a legnagyobb legális olasz cég forgalmának.

Az összeg ugyanakkor nem teljes, hiszen a kimutatás az összforgalom adatának megállapításakor csak a hagyományos olasz maffiát, és annak is csak a kábítószer-kereskedelemmel, a prostitúcióval, a zsarolással és a fegyverkereskedelemmel, sőt a közbeszerzésekkel kapcsolatos „üzletágait” vette figyelembe. A bűnszövetkezet legjövedelmezőbb profiljának - a maga 59 milliárd eurós forgalmával - a kábítószer-kereskedelem bizonyult, második helyre pedig a teljes bevétel 14 százalékát adó zsarolás és a védelmi pénzek kicsikarása került. Más „nagy múltra visszatekintő“ maffiaüzletágak, mint a prostitúció vagy a fegyverkereskedelem, az elmúlt évben aránylag keveset hoztak a konyhára.
A Piero Luigi Vigna nyilatkozata nyomán megjelent elemzések kiemelik: a szervezett alvilág éves forgalmának összege még ennél is jóval magasabb összegre rúgna, ha az országban ugyancsak tevékeny orosz és albán maffia ügyleteit is számításba vették volna. A szervezeteknek egy ugyancsak kifejlett szakterülete, amivel a főügyész kimutatása nem számol, az illegális bevándorlás. Az olasz rendőrség ezen a területen is részleges sikert ért el a közelmúltban, amikor is nagyszabású razziák keretében egy embercsempész-hálózat csaknem harminc tagját vette őrizetbe Olaszországban, Egyiptomban és Líbiában. A leleplezett bűnszövetkezet - amely a hatóságok szerint akár az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz is kötődhetett - eddig legalább harminc hajót indított az észak-afrikai partokról Olaszországba, közel háromezer illegális bevándorlóval azok fedélzetén.
A maffiaellenes államügyészséget 1997 óta vezető Vigna úgy véli, a szervezett bűnözés elsődleges célkitűzése, hogy felforgassa a piaci szabályokat. Emlékeztetett rá, hogy a „keresztapák” nemcsak a feketegazdaságban uralják a terepet, hanem számos dél-olaszországi tartományban vaskézzel irányítják a „fehér” gazdaság folyamatait is, ők szabják meg például bizonyos áruféleségek esetében, hogy mely márkák kerülhetnek a boltokba, és melyek nem. Így fordulhat elő, hogy egyes térségekben némelyik termékből csak bizonyos márkákat árulnak. Vigna példaként a Parmalatra utalt: az egykori élelmiszeripari óriás hatalmas összegű csúszópénzeket fizetett ki azért, hogy a nápolyi székhelyű Campania tartomány egyes megyéiben kizárólag az ő termékeit forgalmazzák.
Az államügyész felszólította a vállalkozókat és a szakszervezeteket, hogy segítsenek megőrizni a gazdaságot az azt „lenyúlni” készülő bűnszervezetektől. „Gazdaságunk védelmével a demokráciát védelmezzük, mert ha bűnözők kezébe kerül, akkor nincs demokrácia sem.” Vigna a hosszabb távú megoldást elsősorban legális munkahelyek megteremtésében látja, hiszen az ország gazdasági vérkeringésébe beépült maffia - amely saját területtel, népességgel és törvényekkel rendelkező „állam az államban” - alternatív közszolgáltató szervezetként jelenik meg, és lehetőséget kínál az elhelyezkedésre mindazok számára, akik törvényesen nem találtak maguknak munkahelyet. A déli országrész jogszerű vállalkozásai viszont éppen a maffia jelenléte miatt alulfejlettek, a „törpenövést” pedig - a bűnszervezetekkel együttműködő vállalkozások közelsége miatt - még olyan déli cégtulajdonosok is magukra kényszerítik, akiknek vállalkozását a maffia közvetlenül nem fenyegeti. Vigna ugyanakkor a megoldáshoz elengedhetetlennek tartja, hogy a maffia működésének minden kárvallottja legyen bátor bekapcsolódni a szervezett bűnözés elleni harcba, ahelyett, hogy csak az államtól várják a megoldást. „Ne mondogassák, hogy én bezzeg könnyen beszélek, mert nekem ugyanolyan nehéz beszélni” - mondta a főállamügyész egy tévéinterjúban.
Megelőzésre és válaszlépésekre pedig annál is inkább sürgető szükség van, mert már mintegy harminc áldozata van a tavaly novemberben kirobbant nápolyi maffiaháborúnak, amely a Paolo Di Lauro-klán és egy abból kiszakadt gengsztercsoport között folyik a kábítószerpiac újrafelosztásáért. Az olasz hatóságok ugyanakkor az utóbbi hónapokban jelentős sikereket is elkönyvelhettek a szervezett bűnözés elleni harcban. Tavaly ősszel az olasz rendőrség a pugliai maffiának, a Sacra Corona Unitának egy egész klánját gyűjtötte be, amely elsősorban kábítószer-kereskedelemmel foglalkozott, de nem riadt vissza robbantásos merényletektől sem. Január végén pedig egy összehangolt csendőrségi rajtaütéssel sikerült lefejezniük a hírhedt szicíliai Santapaola-klánt, amelynek főnökét és annak negyvenöt emberét őrizetbe vették. A hatóságok feltételezése szerint a klán irányítása alá tartozó bandák helyi bankárok elrablásáért, virágzó kokainkereskedelmi hálózat fenntartásáért és - esetenként tízezer eurót is elérő - védelmi pénzek kizsarolásáért tehetők felelőssé.
De nem Olaszország az egyetlen európai állam, amelyben közelmúltbeli jelentések szerint túlontúl elburjánzott a szervezett bűnözés: még 2004-ben a „szlovák Cattaninak” is nevezett Jaroslav Spišiak országos rendőrfőkapitány-helyettes egy televíziós beszélgetésben jelentette be, hogy a szlovák szervezett bűnözés éves forgalma megegyezik az állami költségvetés összegével. Spišiak szerint a szlovákiai maffia vagyona - amelyet bűnügyi szakemberek több százmilliárd dollárra becsülnek - jelentős részben kábítószer-kereskedelemből származik.