A múlt hét végén ismeretlen tettesek hattagú magyar családot mészároltak le a vajdasági Horgoson. A szülőket és a gyerekeket revolverrel, míg a nagyszülőket késsel végezték ki az elkövetők. Bár első reakcióként szinte mindenki az elszaporodott magyarverések szélsőséges megnyilvánulását sejtette az eset mögött, az ügyet vizsgáló szabadkai bíró szerint az etnikai motiváció teljesen egyértelműen kizárható. Mivel a kifejezetten jómódban élő család mindkét lakrészét felforgatták, illetve széleskörű bel- és külföldi üzleti kapcsolatokkal rendelkeztek, a Szerbiában nem ismeretlen maffialeszámolás tűnik a legkézenfekvőbb magyarázatnak. A nyomozásba bekapcsolódtak a belügyminisztérium bűnügyi szakértői is.
Lapunk megkeresésére két szabadkai magyar fiatalember is megerősítette, hogy a sajnálatos tragédia nem hozható összefüggésbe a magyarverésekkel. Elmondásuk szerint semmivel sincs több incidens, mint amennyi korábban is volt, csak a Vajdasági Magyarok Szövetsége kampányfogásként alaposabban dokumentált jelenséggé tette azokat. Az ő jelzésükre vizsgálta ki az Európai Unió Külügyi Bizottsága is a délvidéki magyarok elleni atrocitásokat, melynek során megállapítást nyert, hogy bár sok atrocitás mögött érzékelhető az etnikai jelleg, szervezett magyarellenes akciókról nem beszélhetünk. Ugyanakkor igaz az is, hogy a meglévő konfliktusok ellen a szerb hatóságok semmit sem tesznek, nem nagyon találni magyar származású rendőröket, és a kórházi ápolással végződő verekedések után semmilyen retorzió nem éri az elkövetőket. Egy szabadkai marketing menedszer úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a VMSZ akciója
valamelyest öngólnak is bizonyult, mert az uniós bizottság távozása óta jobban érzékelhető a magyarellenesség kisebb mértékű erősödése, sőt a szövetség vezetőjét korrupció gyanújával idézték be kihallgatásra. A vajdasági kormány minden esetre Tolerancia-programot indított az egyes nemzetiségek közötti egyetértés és békés egymás mellett élés jegyében.