Magyarországon a tizenhat éves diákok ötöde rendszeresen fogyaszt alkoholt, többségük legalább egyszer már volt részeg. A korosztály harmada nikotinfüggő, hat százalékuk pedig rendszeresen fogyaszt marihuánát. A különféle szereket egyre többen próbálják ki, gyakran már tizennégy éves koruk előtt.
Az elmúlt évtized során Európa-szerte nőtt a tiltott drogok fogyasztása, a tendencia a különféle jogi szabályozású országokban egyaránt megfigyelhető. A terjedő droghasználat rendkívül összetett probléma, az egyes országokban a használók aránya, illetve annak trendjei nem követik a büntető jogszabályokban mutatkozó különbségeket. Emiatt sem lenne szerencsés, ha egyes politikai erők álláspontjuk alátámasztását látnák a kutatási eredményekben - fejtette ki Elekes Zsuzsanna szociológus egy európai összehasonlító kutatás (ESPAD 2003) ismertetésekor. A szigorúbb büntetőjogi szabályozás még inkább rejtőzködővé, s így még kezelhetetlenebbé teheti a statisztikailag amúgy is nehezen megragadható jelenséget.
A tavaly harmincöt európai országban egy időben elvégzett Európai Iskolavizsgálat (ESPAD) során a tizenhat éves tanulók alkohol- és drogfogyasztási, valamint dohányzási szokásait vizsgálták. Ezt megelőzően kétszer, 1995-ben és 1999-ben került sor a tizenhat évesek vizsgálatára e kutatás keretében.
A legutóbbi felmérés szerint a magyar fiatalok a dohányzás, a nyugtatófogyasztás, a gyógyszer és alkohol együttfogyasztása, valamint a borivás tekintetében az európai átlag feletti arányokat produkálják. Az elmúlt öt évben jelentősen nőtt a magyarok alkoholfogyasztásának gyakorisága és intenzitása. A dohányzás mértéke egyébként a volt szocialista országokban emelkedett a leginkább.
A tiltott drogok használata terén Közép-, illetve Nyugat-Európában rosszabb a helyzet, mint a déli, keleti vagy egyes észak-európai régiókban. Magyarország e tekintetben az európai átlag alatt van, azzal együtt, hogy a - leginkább marihuána- és hasisfogyasztást jelentő - droghasználat gyakorisága és intenzitása nálunk is tovább nőtt 1999 óta. A drogfogyasztás növekedési üteme mára lényegében Európa-szerte egyenletessé vált, tehát nem lehet e tekintetben az alacsony drogfogyasztású régiók „felzárkózásáról” beszélni.
„Ma Magyarországon minden hatodik tizenhat éves használt már életében valamilyen tiltott drogot. Az 1-2. középiskolai évfolyamok egészét tekintve pedig már 25 százalék az arány. A tizenhat éves kor az egyik leginkább veszélyeztetett időszak a droggal való próbálkozás szempontjából, részben ezzel is indokolható a megkérdezettek kiválasztása” - fejtette ki kérdésünkre Paksi Borbála szociológus, kutatásvezető. Megfigyelhető, hogy a fiatalok egyre korábban próbálják ki a drogokat, az első szerhasználat időpontja 1999 óta folyamatosan alacsonyabb életkorra tolódik ki, ma már a valaha használók 20 százaléka tizennégy éves kora előtt került kapcsolatba a droggal. A főszerep a kannabiszoké, mellettük növekedett a partidrogok használata is, de a szerstruktúra 1999 óta nem módosult lényegében. A marihuana terjedése nem szorítja ki a hagyományosan elterjedt, a lányok által gyakrabban használt legális visszaélésre alkalmas szereket, vagyis az orvosi javaslat nélküli nyugtatóhasználatot, vagy a gyógyszer-alkohol együttes fogyasztását.
A legális szerek divatja tehát változatlan, míg a tiltott szereké növekszik. A tiltott drogok fogyasztása máig a fiúkra, a szakképző intézetekben tanulókra, valamint a budapesti fiatalokra jellemző inkább. A tiltott drogok használói többnyire dohányoznak, vagy alkoholizálnak is. Érdekesség, hogy korábbi kutatások megerősítették az apás családokban felnövők elsőrendű védettségét a droghasználattal szemben.
A drogfogyasztás növekedési üteme lelassult a kilencvenes évek második feléhez képest. További változás, hogy folyamatosan növekszik a fogyasztás intenzitása, mindazonáltal ma is a próbálkozás, illetve alkalmi jellegű fogyasztás a leginkább jellemző. Paksi Borbála szerint ezzel együtt a tiltott drogfogyasztás tipikusan korosztályos jelenség, a tizennyolc év feletti felnőttek körében végzett drogfogyasztási vizsgálatok szerint a kapcsolatba kerülési esély huszonöt éves korig növekszik. Ezt követően már nem jellemző a kipróbálás, és az alkalmi fogyasztók többnyire harminc-harmincöt éves korukra „leállnak”. A drogokkal való kapcsolatba kerülés szempontjából egyértelműen a középiskolás korosztály a legveszélyeztetettebb.