Illényi Zsófia
A kövérek drágán megfizetnek

Ha még össze tudjuk számolni, hányféle adó létezik, íme egy különleges újítás: a zsíradó. Mivel a fejlett országokban a rák mellett a kóros elhízás is népbetegséggé vált, a különböző kormányok sürgős intézkedéseket terveznek, illetve van, ahol már be is vezettek néhány radikális törvényt az elhízás elleni harc címén. Az új adó főként a gyorséttermeket érinti, de felelősségre vonják az ital- és édességautomata-gyártókat is. 

Jelenet a Super Size Me című filmből. A dohányadó után itt a zsíradó

A WHO adatai szerint világszerte egymilliárdra tehető a túlsúlyos emberek száma, akik közül 300 millió klinikailag elhízottnak számít. Ilyen eredmények után a WHO kijelentette, hogy az elhízás századunk népbetegségévé nőtte ki magát, ami súlyos egészségügyi problémák, mint például a rákos megbetegedések kiváltója lehet. Sürgőssé vált tehát a politikai szinten való beavatkozás és az egész társadalmat érintő megelőző programok kidolgozása. 
A problémát észlelvén több nyugat-európai országban hoztak különböző intézkedéseket, illetve törvényjavaslatokat. Nagy-Britanniában már év elején tervbe vették különböző vám- és adóterhek kivetését a hizlaló ételekre, miután a különböző szívbetegségben szenvedők száma meghaladta a rákos betegekét, és egyre több fiatalnál észleltek cukorbetegséget - írja a The Times. Az úgynevezett „zsíradó” olyan egészségtelen ételeket sújt, mint például a különböző hamburgerek, pizza, csokoládé, vaj, sajt és zsíros tej, cukros üdítőitalok és chipsek. Orvosi szervezetek támogatják az intézkedéseket. A Brit Orvosok Szövetsége (British Medical Association) 17,5 százalékos adó kivetését javasolja kekszekre, tortákra és különböző előkezelt élelmiszerekre. A Brit Orvosi Szaklap szerint a „zsíradó” évente ezer idő előtti halálesetet tudna megakadályozni. 
Meglepő jelenség, hogy az alakjukra és az egészséges életmódra egyébként oly kínosan ügyelő franciák között is növekszik az elhízás veszélye. Ezt észlelvén, a francia törvényhozás radikális intézkedéseket hozott a hizlaló és alacsony tápanyagtartalmú élelmiszerek fogyasztásának csökkentése érdekében. A Le Monde című napilap beszámolója szerint az oktatási intézményekben betiltanak minden ital- és édességautomatát, helyettük gyümölcsök és ízesített ásványvizek, illetve gyümölcslevek fogyasztását javasolják. Az élelmiszerreklámokat a dohányreklámokhoz hasonlóan egészségügyi figyelmeztetéssel kell ellátni, mely felhívja a figyelmet az elhízás veszélyére. Amenynyiben a figyelmeztetés elmarad, a gyártókat pénzbüntetéssel sújtják, mégpedig a reklám sugárzási díjának 5 százalékával.
A legégetőbb helyzet Amerikában van, ahol a lakosság 65 százaléka túlsúlyos, egyharmada pedig elhízott, s ez az arány évről évre növekszik. Az elhízás elleni küzdelem náluk komoly politikai erőfeszítéseket igényel, így például a Bush-kormány nyomás alá helyezte a gyorséttermi láncokat, illetve az üdítőital-gyártókat.
Az intézkedések hatására több édességgyártó cég jelentette be részvételét az elhízás elleni programokban. A McDonald’s kevésbé hizlaló olajban süti a krumplit, és alacsony kalóriatartalmú ételek bevezetését tervezi, Franciaországban pedig maga a gyorséttermi hálózat kérte a szülőket, hogy gyermekeiket hetente legfeljebb csak egyszer vigyék McDonald’s-ba. A különböző ital- és édességautomata-forgalmazó cégek felháborodásukat fejezték ki, és nem értik a szerintük igazságtalanul radikális intézkedéseket. Azzal érveltek, hogy az iskolai automaták legalább megakadályozzák, hogy a gyerekek kijárkáljanak napközben az iskolából, ha megéheznek.
Európa más országaiban is folyik a küzdelem. Svédországban, ahol több mint kétmillió gyerek túlsúlyos, a gyorséttermekre vetnének ki 16 százalékos adót. A gyermekeknek szóló reklámokat már jó ideje betiltották. Jellemző ezenkívül, hogy a boltokban olcsóbban lehet hozzájutni gyümölcsökhöz és zöldségekhez, míg az egészségre káros élelmiszerek, illetve a cigaretta viszonylag drága. 
A zsíradó bevezetése megosztja a közvéleményt. Számos támogatója mellett szép számmal akadnak ellenzői is. Egyesek szerint az új adó egyben azt az üzenetet sugallja, hogy a hatóságok szerint az emberek nem képesek felelősséget vállalni az egészségükért, ezért adófizetéssel kell fogyásra kényszeríteni őket. Szintén nem elhanyagolható szempont, hogy az adóterhek főleg a kis jövedelmű családokat sújtják, akik jövedelmük nagy részét jellemzően élelmiszerre költik.