Széchey Noémi
Az arab világ Chirac mellett

Két francia újságírót ejtettek túszul iraki terroristák, akik a foglyok szabadon bocsátása fejében azt követelik a francia kormánytól, hogy vonja vissza a márciusban elfogadott fejkendőtörvényt. Bár tavasszal a muszlim világ felháborodással fogadta a francia törvényt, az egész arab világ most mégis egységesen áll ki Franciaország mellett, mondván, hogy az arabbarát ország „jobb bánásmódot érdemel”.

Szolidaritási tüntetés az elfogott francia túszokkal. A törvényből nem engedünk Fotó: Reuters

Múlt szombaton pár másodperces felvételt sugárzott az al-Dzsazíra arab hírcsatorna, melyen két foglyul ejtett európai újságíró volt látható, amint fogva tartóik követeléseit tolmácsolva azt kérték a francia kormánytól, hogy vonja vissza a tavasszal elfogadott fejkendőtörvényt (lásd keretes írásunkat). Ellenkező esetben az életükkel kell, hogy fizessenek - állították a túszok. A francia sajtóorgánumok két helyi tudósítójukat azonosították a foglyok személyében: Christian Chesnot-t, a Radio France International munkatársát és Georges Malbrunot-t, a Le Figaro francia napilap tudósítóját. Az újságírókkal egy héttel korábban szakadt meg minden kapcsolat, amint azok Bagdadból Nedzsefbe tartottak. Az Iraki Iszlám Hadsereg nevű szervezethez tartozó fogva tartók - azóta kétszer 24 órával meghosszabbított - 48 órás ultimátumot adtak a francia kormánynak követeléseik teljesítésére. (Feltételezhetően ez a szervezet felelős az olasz újságíró, Elzo Baldoni múlt heti kivégzéséért, amiért az olasz kormány nem vonta vissza Irakban állomásozó csapatait.)
Bár a videofelvételen kívül semmilyen megkeresés nem érkezett a francia kormányhoz, Párizs határozottan elutasította a terroristák követeléseinek teljesítését, mondván, hogy „a francia szekuláris államrendet senki nem sértheti meg”, azonban soha nem látott erőfeszítéseket tett a túszok kiszabadítása érdekében. Már vasárnap rendkívüli kormányülést hívott össze Jean-Pierre Raffarin kormányfő, Michel Barnier külügyminiszter pedig még aznap közel-keleti körútra indult, hogy a baráti arab országok segítségét kérje a túszok kiszabadítása érdekében. Konzultált többek között az egyiptomi és a jordániai kormány képviselőivel, találkozott II. Abdullah jordániai királlyal, majd Amr Muszával, az Arab Liga főtitkárával. Körútja során tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy „ezek a jó szándékú emberek a valós iraki helyzetet mutatták be a világnak, és mindig pozitívan viszonyultak az arab világhoz”, ezért szabadon bocsátásukat kérte a fogva tartóiktól. 
Jacques Chirac francia államfő hangsúlyozta, hogy „Franciaország minden vallás számára biztosítja az egyenlőséget, a tiszteletet és a védelmet. A tolerancia inspirálja minden tettünket, így Franciaország iraki politikáját is.” Raffarin kormányfő kijelentette, hogy nem csak két francia élete forog veszélyben, de „veszélybe került a szólásszabadság és a köztársasági értékrend is”. A történtek hatására hétfőn este ezrek - köztük számos muzulmán fejkendős asszony - tüntettek Franciaország-szerte a túszok kiszabadítása érdekében, felháborodásuknak adva hangot amiatt, hogy francia állampolgárokat ért támadás iraki milicisták részéről, pedig Franciaország kiállt Irak mellett.
A túszejtők eddig példátlan módon maradtak magukra az arab világban, amely - talán most először - egyhangúlag ítélte el az emberrablást, és állt ki Franciaország mellett. A franciaországi iszlám szervezetek siettek elhatárolódni a történtektől, kijelentve, hogy „a francia muzulmán közösség teljesen ártatlan”, majd hozzátették, hogy aki „emberéletek ellen tör, az az emberiség egésze ellen tör”. 
A Párizs környéki imámok egy csoportja kedden reggel közösen imádkozott Párizs legnagyobb mecsetjében a francia újságírók szabadon bocsátásáért. (A rendezvényen részt vett Bertrand Delanoe párizsi polgármester és Dominique de Villepin francia belügyminiszter is.) A bagdadi iszlám tudósok szövetsége sajtókonferencia keretében azt nyilatkozta, hogy „az iraki ellenállás minden muzulmán joga, (…) azonban a francia újságírók kivégzése nem lenne helyes dolog”. Most először nyílt levélben szólították fel a terroristákat a foglyok szabadon bocsátására. A falludzsai mudzsahedek egy csoportja Franciaországnak az iraki beavatkozással kapcsolatos „humanitárius” álláspontjára hivatkozva szólította fel „hit- és harcostársait” a foglyok elengedésére. Számos arab vezető, köztük Jasszer Arafat és Moamer Kadhafi líbiai elnök szólalt fel a túszok szabadon bocsátása érdekében, emlékeztetve, hogy az arab országok barátjaként Franciaország határozottan ellenezte az Egyesült Államok iraki beavatkozását.
Számos arab sajtóorgánum emlékeztetett Franciaország közismerten arabbarát álláspontjára, valamint arra, hogy a nyugat-európai ország mindvégig ellenezte az iraki inváziót. Az arab emirátusbeli al-Bajan „váratlan fejleménynek” nevezte, hogy egy arabbarát ország állampolgárait érje támadás. A katari al-Rajan szerint ez az első eset, hogy a milicistáknak nem Irakkal kapcsolatosak a követeléseik, és kijelentette, hogy „Franciaország jobb bánásmódot érdemel”.