Hetek - VIII. évfolyam, 27. szám, 2004. július 02

Jól megy mostanában a cseheknek! Potenciális foci Európa-bajnok-jelöltek, Budapestet megelőzve fővárosuk üzleti és kulturális központtá vált, és a gazdaság egyik fő bevételének számító turizmusból is jóval nagyobb szeletet kapnak a tortából, mint mi. Amit talán kevesen tudnak, hogy gyógyfürdővárosaik is keresettebbek, híresebbek és patinásabbak a magyarországi gyógyvizeknél. A közismert Karlovy Varyba és a méltatlanul ritkán említett Teplicébe invitáljuk a nem szokványos üdülésre vágyókat.

A legismertebb fürdővárosok Nyugat-Csehországban, a német határ közelében találhatók: Karlovy Vary (Karlsbad), Marienské Lazné (Marienbad), Frantiskovy Lázni, Jáchymov, Konstantinovy Lázné, Teplice egytől egyig besorolható a legrangosabb európai fürdővárosok közé. Gyógyító erejükről a művészek legjelentősebb képviselői tettek sorra tanúvallomást. A fürdővárosok máig igyekeznek megőrizni békebeli bájukat, és újból divatba hozni azt az életmódot, melynek aktív része volt az úgynevezett promenádozás. A jobb közérzetet nemcsak a gyógyvizek segítették elő, hanem a nyugodt és méltóságteljes életmód, a századforduló hangulatára jellemző kulturális és közösségi életforma: koncertek a korzón, nyüzsgő kávéházak, irodalmi estek, csodálatos séták a ligetekben. Valóban a gyógyítás részének tekintették a hosszú sétákat is, amelyek a kijelölt turistaösvényeken akár 100 km hosszan, kényelmesen megtehetők. A hegyvidéki klíma miatt a legnagyobb hőségben is árnyas fák alatt lehet barangolni órákon át. Csehországban az ismertebb helyeken túl még vagy harminc-negyven kiemelkedő hatású gyógyvíz vonzza a vendégeket. A Szudéta-vidék fürdővárosaiba ellátogatva sokféle kirándulási lehetőséggel egybekötött, üdítő vakációban lehet részünk.

Bohémia leghíresebb és legnagyobb fürdője meleg gyógyforrásairól méltán világhírű. A Teplá folyó és az Ohre találkozásánál, erdős hegyektől övezve, 380 méter magasságban épült fel a ma 60 ezer lakosú város, a hozzá tartozó fürdőteleppel. A városon belül szabályozott csatornában folyó Teplát legalább két tucat híd íveli át, meredek hegyoldalakkal körbebástyázva a völgyben fekvő várost, ahol helyszűke miatt a házak már 500 méteres magasságig kapaszkodtak fel. Az építészeti stílusát - más fürdővárosoktól eltérően - a romantika és a szecesszió jellemzi. Karlsbad jellegzetes építményei a kolonádok - fedett sétányok, oszlopsorok, amelyek főként fából és öntöttvasból épültek. A rendkívül ápolt város valóban egy európai rangú világfürdő mozgalmas képét nyújtja. A legenda szerint a várost IV. Károly német-római császár alapította 1450-ben. Az uralkodó vadászat közben egy szarvast vett üldözőbe, amikor a vad hirtelen a mélybe vetette magát, és eltűnt a gyógygejzír párafelhőjében. A mélyben pedig ráleltek a melegvizű forrásokra. Későbbi feljegyzések szerint már a király itt gyógyíttatta sebét, amelyet a crécyi csatában szerzett. Nagy történelmi találkozók lenyomatát őrzi a város, I. Péter cár, valamint I. Frigyes, Bismarck porosz miniszterelnök és VII. Edward angol király szintén Karlsbadot tüntette ki különleges figyelmével. A leghíresebb magyar vendég Arany János volt, aki így kúráltatta magát epebajából, és a sikeres kúra miatt visszatérő életkedve visszahozta poétai ihletét is. Itt fejezte be a Toldi szerelmét, és beleszőtte a cseh népfürdő alapításáról költött mondát költeményébe.
A város arisztokratikus légköre ma is olyan eredeti, hogy könnyen magunk elé képzeljük, amint dédanyáink napernyős sétákat tettek a pompás kertek és kolonádok között.
A város területén és annak közvetlen közelében 83 gyógyforrást tartanak számon, a 32-35 oldott ásványi anyagot tartalmazó víz 2000 méteres mélységből tör a felszínre. A leghíresebb a Vridlo nevű négyes forráscsoport, amely fölé hatalmas üvegcsarnok épült. A vizek gyógyerejét főleg gyomor-, bél-, epe-, máj- és allergiás betegségek ellen használják. Többek között ivókúrával, fürdéssel, iszappakolással, elektroterápiával kezelik az idelátogató vendégeket.
A csodálatosan gazdag Karlovy Vary ásványvíz a francia mellett a legdrágább és legkeresettebb egész Európában. A betegek a napi 1,5-2 liter vizet sétálva isszák a különleges szívókás porcelánpohárból. Az itteni vizekben olyan tömény az ásványi-tartalom, hogy például ha élő rózsát tesznek a gejzír vizébe, az néhány óra múlva megkövesedik. Karlovy Varyban jelenleg 12 forrás szolgáltatja a kúrákhoz szükséges vizet, amely 34-féle ásványt tartalmaz erős koncentrációban. Ne menjünk el anélkül, hogy megkóstolnánk a „13 forrásnak” nevezett világhírű gyógylikőr-különlegességet, a Becherov-kát. A másik, békeidőket idéző, igen közkedvelt és gyorsan fogyó szuvenír a karlsbadi ostya. A várost méltán nevezik Csehország büszkeségének, a gyógyításon kívül a társasági és kulturális élet központjává is vált Karlsbad. Számos koncertsorozatot, kiállítást rendeznek itt. Az év legjelentősebb eseménye a Karlovy Vary filmfesztivál, amikor tekintélyes vendégekkel és hírességekkel telik meg a város. (Lásd keretes írásunkat.)

A fürdőhely történetének első emlékei a melegvizű forrásokkal kapcsolatosak. A gyógyhatású forrásokat már kétezer éve ismerték, erről a 42 Celsius fokos „ősforrás” kútnál talált kelta és római pénzérmék, ékszerek tanúskodnak. A mai fürdőváros alapítását azonban ennél későbbre teszik. A legenda itt is egy állattal függ össze: a gyógyforrás ködében eltűnt malacot a cseh nemzetségfő pásztora, Kolostuj fedezte fel a forrásoknál 762-ben. Ezért került a malacfej a fürdőhely címerébe. A 17. század második felétől indult meg az igazi fürdőturizmus, Nagy Péter orosz cár is gyakran időzött a gyógyító vizek köré épült város falai között. A felsőbb társadalmi rétegekhez tartozó illusztris vendégek egyre nagyobb számban érkeztek a 18. századra kis ékszerdobozzá váló gyógyfürdővárosba. 1793-ban hatalmas tűzvész pusztított, de az újjáépítés azonnal elkezdődött, és az ekkor fölépített új épületek a Teplicét máig is jellemző empire stílust viselik magukon. Világjelentőségű esemény tanúi is voltak Teplice falai: 1813 szeptemberében itt kötötte meg az osztrák császár és a porosz király a Napóleon elleni Szent Szövetséget. Ezek után valamennyi győztes hadsereg ide küldte gyógykezelésre katonáit. Igazi nagyszabású fürdőhelyi élet indult be, a város kulturális élete is fellendült.

Az „Európa szalonja” vagy a „kis Párizs” néven is emlegetett Teplicében először és utoljára találkozott Goethe és Beethoven. A híres zeneszerzőről egyébként több épületet neveztek el: az a ház, ahol Beethoven lakott - amely jelenleg a város legelegánsabb éttermének is otthont ad -, valamint az öt fürdő egyike ma az ő nevét viseli. A források 26-42 fokos gyógyvize és meleg gyógyiszapja többek között isiász, ízületi bántalmak, gyermekbénulás, anyagcserezavarok, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére javallt.
A város kitűnő vezetését bizonyítja, hogy tizenöt éve ugyanaz a személy, Jaroslav Kubera az első ember. A polgármester irányítása alatt az elmúlt másfél évtizedben a város képe és jellege teljesen megváltozott: a kommunista időszak hírhedt ipari központját újra 19. századi hangulatú, Monarchia korabeli fürdővárossá formálták. Idén nyáron ünnepélyes keretek között nyitotta meg a város a 850. fürdőszezont. A nyári hónapokban jellemzően az arab vendégek, télen pedig a német és osztrák vendégek vannak többségben. Dr. Karel Weigl, a fürdőszövetség elnöke tisztelettel és igen elismerően nyilatkozott a magyarországi gyógyfürdőkről, amelyek szerinte komoly konkurenciát jelentenek a régi múltú cseh fürdővárosoknak is. Az elnök lapunknak elmondta, hogy a profitot visszaforgatják a fürdőkbe, ezért olyan gyönyörűek ma is a több mint száz éve épült paloták, és ezért olyan magas színvonalúak az orvosi és terápiás kezelések, továbbá előnyt jelent számukra a német határ közelsége is. Örvendetes jelenség, hogy a helyi kisebbségek közül a magyarok a legaktívabbak, akiket a polgármester anyagilag is támogat. A csehországi magyarok szövetségének teplicei alapszervezete dr. Kulina Ferenc vezetésével lelkesen ápolja a hagyományokat történelmi és irodalmi beszámolókkal, magyar gasztronómiai és kultúrhetek, valamint nyelvtanfolyamok szervezésével.