Hechs László
Két államot szeretne Bush

Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke szerint nem a három és fél évig tartó, kegyetlen palesztin erőszakhullám vetett véget a békefolyamatnak. Ez inkább annak az amerikai garancialevélnek tudható be, amelyet Ariel Saron szerdán vehetett át Washingtonban, melynek értelmében Izrael legkevesebb hat zsidó településblokkot megtarthat, hiszen Bush nyilatkozata szerint nem reális a zsidó államtól elvárni, hogy a békefolyamat keretében az 1949-es fegyverszüneti vonalakra vonuljon vissza. Az amerikai elnök úgy véli, a palesztin menekültek csak a jövőbeli és békés palesztin állam területén telepedhetnek le.

Ariel Saron és George W. Bush. Egyiknek sem könnyű Fotó: Reuters

A 2001 óta kilencedik alkalommal Washingtonba látogató Ariel Saron egyik tanácsadója így válaszolt Arafat kijelentésére: „Ha a Palesztin Hatóság valóban meg akarja menteni a békemenetrendet, akkor kezdje el végrehajtani.” A nemzetközi kvartett (az ENSZ, Oroszország, az EU és az Egyesült Államok) által elfogadott béketerv ugyanis éppen a palesztinok hajthatatlanságán bukott meg. Jasszer Arafat és a Palesztin Hatóság semmit nem tett a terror megfékezésére. Éppen ellenkezőleg: annak egyik legfőbb végrehajtója. A palesztin terrornak 2000 szeptembere óta közel ezer izraeli esett áldozatul, a sebesültek száma pedig az ötezret is eléri. Az elmúlt két hétben a Sin Bét nyolc öngyilkos merénylőt fogott el. Arafaték újabban HIV-vírussal fertőzött élőbombával kísérleteznek.
Ariel Saron kormányfő palesztin hajlandóság és békepartner híján hirdette meg az egyoldalú gázai kivonulás tervét. Ennek keretében nemcsak az izraeli fegyveres erőket vonnák ki a Gázai övezetből, de az izraeli kormány felszámolná az ott létesített zsidó településeket, és kiköltöztetne azokról ötezer-hétszáz zsidó telepest is. Sőt Saron még négy észak-szamáriai települést is felszámolna Ciszjordániában. A kormányfő szerdán átadta G. W. Bushnak azt a levelet, amelyben kötelezettséget vállalt e lépések megtételére.
Az egyoldalú lépés nemcsak az izraeli kormányt, de magát a kormányzó Likud pártot is megosztja. Emiatt határozta el Saron, hogy az izraeli politikai életben szokatlan módon a tervét közvetlenül saját pártjának tagjaival szavaztatja meg. A csaknem 200 ezer tagot számláló kormányzó párt tagjai május 2-án járulnak az urnák elé. Saron péntekig Washingtonban tartózkodik, hogy tervét amerikai garanciákkal erősítse meg. Elképzelését egy vékony füzetecskében vasárnap teszi közzé, hogy a referendumig a likudosok még tanulmányozhassák. Néhány vezető Likud-személyiség ellenzi a tervet, és kampányt indított annak megakadályozására. Mose Arens volt hadügyminiszter is csatlakozott a belső ellenzékhez. A telepes vezetők, akik attól tartanak, hogy a gázai kivonulás után Júdeát és Szamáriát is el kell hagyniuk, Jeruzsálemben gyűltek össze egy, a tervet ellenző mozgalom elindítására. A telepesek a „Testvérek nem válnak el” jelszóval indítják útjára a kampányt. 
Saron a pészachi ünnepeket lezáró Mimúna-fesztiválon jelentette be, hogy a zsidó állam Júdeában és Szamáriában (Ciszjordánia) négy nagy településblokkot: Maaleh Adumimot, Arielt, Gus Eciont és a zsidó Hebront a mellé épült Kirjat-Árbával mindenképpen meg akar tartani. Izrael ugyanakkor egyértelműen elutasítja a palesztinoknak Izraelbe való hazatérési jogát. 
E kettőre várt írásos garanciát Saron az amerikai kormányzattól, és meg is kapta azt. Saron jelezte Bushnak, hogy e garanciák nélkül valószínűleg nem nyerné meg a május 2-ai, párton belüli szavazást. A palesztinok mindkettőt elutasítják. Hiszen ők minden zsidó települést fel akarnak számolni, és azt szeretnék, ha az 1948-as Függetlenségi Háborúban elmenekült palesztinok a zsidó állam területére települhetnének vissza. 
Bush a találkozó után tartott sajtótájékoztatón elismerte Izrael jogát a terrorizmus elleni harchoz, és elkötelezte magát a Békemenetrend mint a békés megoldás egyetlen életképes útja mellett. Ez utóbbi különösen azért fontos Saronnak, mert ezzel a „Genfi kezdeményezések” és a szaúdi béketerv méregfogát akarta kihúzni. 
Bush megállapította: irreális elvárni Izraeltől, hogy a tárgyalásos rendezés keretében az 1949-ben megvont fegyverszüneti vonalakra vonuljon vissza. Bush elkötelezte magát Izrael biztonsága és egy életképes zsidó állam mellett, védhető határokon belül. Az amerikai elnök egyértelműen elutasította a palesztin menekülteknek Izraelbe való hazatérését. Álláspontja szerint a menekülteknek egy jövőbeli, békés palesztin államban kell letelepedniük. Bush ismét elkötelezte magát a kétállamos megoldás mellett, jelezve: a gázai kivonulás a folyamat kezdete, nem a vége. Az amerikai közvélemény felé pedig jelezte: a közel-keleti amerikai politika végre meghozta a maga gyümölcsét. Ez annál is sürgetőbb volt Bush számára, mivel iraki politikáját ma otthon és külföldön egyaránt súlyos bírálattal illetik, s esélyei az újraválasztásra jelentősen megcsappantak.