Mondovics L. Gábor
A valódi show-hoz sztárok kellenek

LeBron James, egy név az NBA-ből. A fiatalembert talán ma még egy kicsit kevesebben ismerik. Még. Az NBA sem maradhat valódi sztárok nélkül, ehhez pedig valódi alapanyag kell. Az észak-amerikai profiknál - ezen a helyen valóban van értelme a szónak - a kiválóság alapja a valódi tehetség és az ezzel párosuló magas színvonalú játék. Ráadásként még egy kicsit segítenek a szponzorok, akiknek kellenek a nagy nevek, és az NBA médiatámogatói. Arrafelé a profikból lesznek a sztárok.

LeBron a nevével fémjelzett Nike cipőben. Ha egy üzlet beindul… Fotó: Reuters

Mielőtt megnéznénk, ki is ez a legény valójában, egy megjegyzést még tennénk. Az NBA nevét nem ismerők arra gondolhatnak, hogy egy bajnokság neve, pedig ennél jóval többről van szó. Az NBA ma már sokkal több egyszerű sportszervezetnél, az amerikaifutball-szövetség (NFL) mögött a földkerekség második legtehetősebb sportvállalkozása. A David Stern által vezetett liga csak az elektronikus médiával kötött szerződés alapján több mint 700 millió amerikai dollárt mondhat a magáénak. Ezek ellenére a nézettség jelentősen elmarad azoktól az időktől, amikor még a nagyok játszottak. Jordan erre jó példa, az ő idejéhez képest ma csak feleannyian kíváncsiak az All Star-hétvégékre is. Így már jobban érthető, hogy miért kellenek a nagy nevek, akik valóban népszerűek is.
Így került a képbe - képernyőre - LeBron James is. Még alig volt tizennyolc éves, amikor már komoly figyelmet kapott. Középiskolai csapata játszott sorsdöntő mérkőzést, melyet a televíziós csatornák is érdekesnek tartottak, ezért közvetítették is. A kosárlabda-rajongók nagy örömére remekeltek a fiatalok, de az esélytelen csapat nyert - őket irányította az akkor még csak harmadikos James. Azon a mérkőzésen igen sok profi csapat megfigyelője vett részt. Az akkori meccset nézve egy Michael Jordan nevű „veterán” úgy nyilatkozott, hogy ilyen fiatalon még senki nem játszott olyan jól. Ő már, csak tudja, mit beszél. Az elismerés nem maradt el más szinten sem. James a negyedik év elvégzése után az egyetemi tanulmányok helyett egyenesen az NBA-be került.
A 2003-as játékosbörzén ő lett az 1/1-es játékos, azaz az a személy, akit a legtöbben szeretnének, és mégis csak egy nyerheti el. Ebben az évben a Cleveland Cavaliers nyerte a jogot, hogy elsőként választhat. Az évek óta csak régi híréből élő csapat élt is a lehetőséggel. Hároméves szerződést írtak alá a 203 cm magas ifjúval - a maximális bért adva neki, amit az NBA-szabályok még megengednek, azaz 12,99 millió dollárt fizetve. 
LeBron még nem is játszott az NBA-ban, amikor a Nike 90 millió dolláros szerződést kötött vele, majd jött az üdítőipari óriás Coca-Cola 14 millió dollárral. Azért nem csak ő vette hasznát a tehetségének. Csapatának értéke a szerződés után 35 millióval növekedett. Az összes bérlet elkelt, és a 23-as mez nagy mennyiségben kezdett fogyni. 
A most húszéves James népszerűsége töretlen. Ahol játszanak, mindig nagy az érdeklődés. Csapata a jelen állás szerint nem biztos, hogy a rájátszás részese lesz. Ha a csapat nem is szárnyal, a fiatal tehetség statisztikái igen. A csapat nézettsége is növekedett - míg a tavalyi szezonban egyetlenegy tévés közvetítése sem volt a Clevelandnek, idén több mint tíz alkalommal kerülhetnek az otthonülők színe elé. Biztató kezdet, és még biztatóbb, hogy LeBron csak húszéves, így még tíz évig biztosan ott lehet a reflektorfényben. Remélhetőleg ott is lesz, és nem száll el idő előtt.