Hetek - VIII. évfolyam, 10. szám, 2004. március 05

A törvényalkotók szándéka szerint az újév első hónapjaiban radikálisan visszaesett az új lakáshitel-igénylések és -befogadások száma. Márciustól tovább nőttek az államilag támogatott, kedvezményes lakáshitelek kamatai. A legtöbb banknál átlagosan 1-1,5 százalékos drágulással kell számolni, amelynek fő indokaként a forrásköltségek emelkedését emlegetik. Jelentősen csökkentek viszont a közjegyzői díjak, továbbá - a kormány szándéka szerint - április elsejétől megemelkedne a családok lakásépítési támogatása is. A Hetek érdeklődésére a nagy lakossági bankok információs szolgálatai nyújtottak segítséget.

A napokban felröppent az a hír, hogy tavasszal a parlament elé kerülne egy olyan törvénymódosítás, amely szerint 8-10 millió forintra emelkedne a használt lakás vásárlásához kedvezményesen igényelhető hitel összege, és emellett bővülne a lakás-korszerűsítés kategóriája is. Lapunk kérdésére azonban mind a Miniszterelnöki Hivatal, mind a Pénzügyminisztérium illetékesétől kapott tájékoztatásból kitűnik, nem készül az említettekhez hasonló módosítás, sőt semmilyen jellegű változtatás nincsen tervben.
A következő körkérdésből kiderül, milyen irányú változásokat hozott a tavaly év végi törvénymódosítás.
Hazánk legnagyobb lakossági bankja, az OTP tavaly december óta nem emelte a lakáshitelek kamatait, így új lakás esetén 6, használt lakás esetén 8 százalékos a ráta. A kezelési költség mindkét esetben 2 százalék.
A Raiffeisen Bank március 11-étől a használt lakásokra felvehető államilag támogatott, egyéves kamatperiódussal számított lakáshitelek kamatait 7,75 százalékról 9,1-re emeli. Az új lakások esetén ugyanez a konstrukció a korábbi 6,1 helyett 7,05 százalékos kamattal él majd tovább. Az ötéves kamatperiódusú, azaz fix kamatozású lakáshitelek kamatterhei változatlanok maradtak. Ez az újak esetén 5,85 százalékot, a használtaknál pedig 7,45 százalékot jelent. A hitel kezelési költségei, amelyeket a megadott havi törlesztőrészletek is tartalmaznak, 2,1 százalékot tesznek ki. Tavaly december óta egyébként drasztikusan emelkedtek a Raiffeisen kamatai. A jelenleg 9,1 százalékos változó kamatozású lakáshitelek tavaly decemberben még csak 3,9 százalékos kamattal voltak igénybe vehetőek.
A Postabank a legtöbb pénzintézettel ellentétben csökkentette kiegészítő támogatású lakáshitelének kamatát. A gyermeküket egyedül nevelő szülők, illetve a családok számára felvehető hitel kamatterhe március elsejétől 6,16 helyett 5,9 százalék. Ebben a konstrukcióban azonban csak új lakások vásárlása és egyéves kamatperiódus jöhet szóba. A bank másik konstrukciója, a Fészeklakás-típusú lakáshitelek terhei nem változtak. Kezelési költségként egységesen 0,17 százalékot számítanak fel.
A Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) március 1-jétől 1,35 százalékponttal emelte a hiteleinek kamatlábát. Ennek hatása pedig - értelemszerűen - végiggyűrűzött a vele kapcsolatban álló, jelzálog alapú hiteleket nyújtó kereskedelmi bankokon is, így az Erste Bankon és az Inter-Európa Bankon is.
Sokan azt rebesgették, hogy az új hitelkihelyezések drasztikus lecsökkenése majd arra kényszeríti a pénzintézeteket, hogy - a szigorítások előtti - 5 százalék körüli kamatokat állítsák vissza. Ehhez képest azonban, lapértesülések szerint, tavaszig tovább drágulhatnak a lakáshitelek, így ha már mindenképpen lakásvásárlásra adjuk a fejünket, akkor érdemes körültekintőbben mérlegelni a feltételeket.
A közjegyzői díjak áfamentessé válása azt eredményezte, hogy lassan olcsóbb lesz a közjegyzői irodában szerződni, mint a bankban. A bankban készített szerződések esetén 15 és 35 ezer forint között lehet a közjegyző díja, míg „házon kívül” csak 10 és 28 ezer forint között mozoghat a díj nagysága. Költségtérítés címén pedig a bankban 20 ezer, ellenkező esetben pedig 15 ezer forintot számolhatnak fel az egyéb kiadások miatt.
Jó hír, hogy április elsejétől az első gyermek után 800 ezer forintot, majd újabb csemete után 2 millió, három gyermek után 3,2 millió, négy gyermek után pedig 4 millió forint lakásépítési támogatást biztosít az állam.