Hetek - VIII. évfolyam, 3. szám, 2004. január 16

Magyarország európai uniós tagságának eredményeként 2004-2006 között mintegy 1100-1600 milliárd forintnyi, az EU strukturális alapjaiból és kohéziós alapjából származó fejlesztési forrás felhasználására válik jogosulttá. A strukturális alapok általános szabályozásáról szóló európai tanácsi rendelet értelmében a kevésbé fejlett régióknak, illetve tagállamoknak (ahol a GDP nem éri el a közösség átlagának 75 százalékát) - így Magyarországnak is - Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében ki kell dolgozniuk és az Európai Bizottság elé kell terjeszteniük fejlesztési célkitűzéseiket ahhoz, hogy igénybe vehessék a strukturális alapok támogatásait.

Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette, 2004-ben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) összesen 36 pályázatot hirdet meg, mintegy 33 milliárd forint értékben, amiből 18 milliárd forintot tesz ki az Európai Unió strukturális alapjainak támogatása, míg a fennmaradó 15 milliárdot a magyar költségvetési hozzájárulás adja. A gazdaságfejlesztési programok öt fő területre összpontosulnak. Több mint 10 milliárd forint jut a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, 7 milliárd forint turisztikai pályázatokra, 12 milliárd forint beruházásösztönzésre, 3,7 milliárd forint energiatakarékossági pályázatokra, valamint 600 millió forint áll rendelkezésre a helyi közút- és országos kerékpárút-hálózat fejlesztésére.
A „pénzosztás” alapelve idén az, hogy a Széchenyi terv korábbi hibáját elkerüljék, és ne „kevés pályázó kapjon sok támogatást”, hanem éppen fordítva - mondta el Csillag, amely az „Adott a lehetőség” kommunikációs kampány első állomásának tekinthető. A múlt évhez képest az is változást jelent, hogy 2004-ben már „az európai adófizetők pénzét költjük - hangsúlyozta a miniszter - az elnyert támogatásokkal is, ezért feléjük kell majd elszámolni.”
A pályázatokat nagyjából január 19-e táján hirdetik meg és január 31-étől érhetők el elektronikus formában a GKM honlapján. A pályázók február 16-ától adhatják majd be azokat az illetékes szerveknél, ahol már hétfőtől fogva kaphatnak információt az érdeklődők. A pályázóknak így nagyjából egy hónapjuk lesz, hogy felkészüljenek a beadásra.
Az idén megpályázható, beruházásösztönzésre fordítható 12 milliárd forintból 8 milliárd forintot tesz ki az EU-val közös finanszírozási forrás, míg a Smart Hungary kizárólag magyar költségvetési forrású pályázatain csaknem 3,9 milliárd forint osztható szét - fejtette ki Erdősi Péter, a GKM befektetési és közgazdasági főigazgatója. A beruházásösztönzési program nagy súlyát jelzi, hogy 33 milliárd forint összes idei támogatásból több mint egyharmad rész kerül ezzel a céllal felhasználásra. A pályázatok többsége 100 millió forint értékhatárig nyújt a költségek legfeljebb 50 százalékára fedezetet. A pályázatok között a 12 milliárd forint úgy oszlik szét, hogy az első körös beszállítók támogatására jut 857 millió forint, 414 millió forint a regionális vállalati központok létesítésére, 714 millió forint az ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztésére, míg 322 millió forint a logisztikai központok és szolgáltatásaik fejlesztésére. A fennmaradó, nagyjából 5,7 milliárd forint értékű európai támogatást technológiai korszerűsítés címén lehet megpályázni, az eddig 100 millió forintos értékhatár helyett immáron 150 millió forintig. Költségvetési forrásokból finanszírozza továbbra is a minisztérium Smart Hungary beruházásösztönző programját, melyen belül az innovációs és tudományos központok kialakítására, fejlesztésére 150 millió forintot, a környezetvédelmi szempontú technológiaváltás pályázataira pedig 3,7 milliárd forintot irányzott elő a tárca.
Apatini Kornélné, a GKM helyettes államtitkára elmondta: a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlesztésére fordítható 10 milliárd forintból 9,7 milliárd forintot tesz ki az EU támogatásával létrejövő forrás, míg a Széchenyi vállalkozásfejlesztési programból 380 millió forint jut e célra. Ez utóbbiból a háziorvosi működtetési jog megvásárlását vagy az egészségügyi közszolgáltatás nyújtását segítő kamattámogatás 30 millió forintot, míg az internet-hozzáférés támogatása 350 millió forintot tesz ki. Az EU által is támogatott pályázatok közül kiemelkedik a kkv-k műszaki technológiai háttere fejlesztésének támogatása 6,4 milliárd forinttal, a korszerű menedzsmentrendszerek támogatása mintegy 1 milliárd forintot tesz ki. Emellett csaknem 500 millió forintot oszthatnak szét a kkv-k között emelt szintű szakma-specifikus tanácsadásra; a kkv-k közötti együttműködés szervezésének támogatására 239 millió forint, míg az együttműködő vállalkozások közös célú beruházásainak fejlesztésére 1,6 milliárd forint osztható szét.
A turisztikai jellegű pályázatokra szétosztható 7 milliárd forintból 6,4 milliárd forintot tesz ki az EU támogatásával létrejövő forrás, míg a csak magyar költségvetési forrásból támogatott pályázatokra 650 millió forint fordítható - részletezte Pál Béla, a GKM turisztikáért felelős politikai államtitkára. Ez utóbbiból 300 millió forint jut a gyógy- és termálfürdőkhöz kapcsolódó kereskedelmi szálláshelyek kamattámogatására, 150 millió forint az EU-s élelmiszer-biztonsági követelményrendszer bevezetésének támogatására, 100 millió forint fordítható a gyógy- és termálfürdők vízforgató berendezéssel való felszerelésére, valamint 100 millió forint osztható szét a kereskedelmi szálláshelyek és a vendéglátóhelyek mozgássérültek számára történő akadálymentesítésének támogatására. Az EU támogatásával megvalósuló turisztikai programok közül Pál kiemelte a nemzeti parkok és más védett természeti területek turisztikai látogathatóságához szükséges fejlesztésekre fordítható 1,3 milliárd forintot. Emellett a világörökségi helyszínek és a gazdag turisztikai potenciájú városok történelmi központjában látogatóbarát szolgáltatások fejlesztésére 1,3 milliárd forint fordítható, a kastélyok és várak turisztikai funkciókkal való bővítésére csaknem 1 milliárd forint, a múzeumok és egyedi műemlékek látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztésére több mint félmilliárd forint pályázható meg. A szálláshelyek fejlesztésére csaknem 1,2 milliárd forint, a kerékpárutak fejlesztésére 440 millió forint, míg egyéb turisztikai szolgáltatások fejlesztésére 680 millió forint támogatás jut.
Az energiatakarékossági pályázatokra fordítható 3,7 milliárd forintból 1,2 milliárd forintot tesznek ki az EU támogatásával finanszírozott pályázatok, míg a csak magyar forrásból nyújtható támogatás 2,5 milliárd forintot tesz ki - közölte Szerdahelyi György, a GKM főosztályvezetője. Energiamegtakarítás céljával és megújuló energiaforrások felhasználásához nemcsak az önkormányzatok, intézmények és vállalkozók pályázhatnak, hanem elkülönített keret áll a lakosság rendelkezésére is. Takarékosságra összesen 850 millió forint, fejenként legfeljebb 500 ezer forint pályázható a költségek 30 százalékáig, míg megújuló energiaforrások felhasználására 100 millió forint jut, közel hasonló feltételekkel.