Papp Levente
HSBC: A bank, amelyik nagyot robbant

A múlt hét derekán mindenki Londonban kereste a bombát, de az Isztambulban robbant - immár másodszor. Ezúttal nem piactereket, zsinagógákat, autóbuszt, hanem - újra - a pénzvilág templomát, egy nemzetközi bank irodaépületét és a brit nagykövetséget döntötte romba. Az évek óta fokozódó terrorhullám a világ legkülönbözőbb helyein jelenik meg, váratlanul, mint egy szörny lecsap, és pusztulást hagy maga után: vért, könnyeket és szenvedést, ahogy Churchill mondta. De ezt most nem a fasizmus, hanem a „szent háború”, azaz a dzsihád nevében öngyilkos terroristák hatják végre. 

Keith Witson és David Eldon, a HSBC első számú vezetői egy kínai konferencián. Sötét árnyak a bank fölött Fotó: Reuters

A londoni székhelyű HSBC bank kiváló célpont volt egy dzsihádakcióhoz, mivel a World Trade Centerhez hasonlóan maga a globalizált kapitalizmus manifesztációja. Ráadásul a terror elleni nemzetközi harc egyik fő színtere a nyugati bankrendszer, ugyanis bankok sorra zárolták a terrorszervezetek gyanús számláit. Ezért az al-Kaida és más földalatti szervezetek már nem bankokban, hanem aranyban és drágakőben tartják titkos rendszerük működtetéséhez elengedhetetlenül fontos anyagi munícióit. 
A HSBC egy vérbeli multinacionális bank, a világ második legnagyobb bankja. Több mint 9500 irodát tart világszerte, 79 országban van jelen Európában, Amerikában, Ázsiában, a Közel-Keleten és az afrikai kontinensen. Száz ország csaknem 200 ezer részvényese tudhatja magáénak a közel 150 éves patinás pénzintézetet. A Világbank hongkongi cégalapítására 1865-ben került sor, amelyet elsősorban a Kína és Európa közti felélénkült gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok hívták életre. A Hongkong, Sanghaj, Banking Corporation Ltd. adja a ma használatos HSBC rövidítést. A bank a második világháború után nagy szerepet játszott Hongkong újjáépítésében és a brit koronagyarmatként világvárossá fejlesztésében. 
Az al-Kaida az amerikai és izraeli célpontok után most Nagy-Britanniát „büntette” - ha nem is hazai pályán, mint ahogy erre számítottak -, s a HSBC elleni merénylet által ismételten érzékeny csapást mértek a nyugati civilizációra. Szakértők azt is vizsgálják, hogy az utóbbi fél évben a Szaúd-Arábiától Bagdadon, Marokkón és Isztambulon végigsöprő terrorhullám célpontjai szervezett logika alapján vagy véletlenszerűen kerülnek kiválasztásra. Az al-Mudzsahidun című internetes honlapra pénteken kihelyezett arab nyelvű közlemény szövege szerint a támadás célpontjai brit érdekeltségek voltak, a tett célja pedig „az iszlám ellen harcoló Nagy-Britannia nyugalmának tönkretétele”. A közlemény név szerint is célpontként említi a robbantásban megölt Roger Short brit főkonzult, aki a szervezet szerint „nagy tapasztalattal bírt az iszlám elleni küzdelemben, és a brit regionális politika egyik agytrösztje volt”. Ian Sherwood, a főkonzulátus lelkésze a BBC-nek elmondta, minden lehetséges eszközzel védték a konzulátus épületét és annak környékét, de nincs védekezés olyan őrültek ellen, akik robbanószerrel megrakott autókat vezetnek a kerítésnek.
A HSBC nem adta fel a törökországi jelenlétét - nyilatkozta Stephen Green, a HSBC regionális igazgatója: „A múlt csütörtöki robbantás utáni másnap már minden irodánk működött csaknem teljes kapacitással, ez óriási bátorság alkalmazottaink részéről. Ez a tett is aláhúzza azt a döntésünket, hogy továbbra is Törökországban maradunk.”