A hét elején kisebb riadalmat váltott ki a forint látványos gyengülése, és az állampapír-hozamok megugrása. Lapzártánkra ugyan lenyugodott az államkötvények piaca, a felduzzadt hozamok korrigálódtak, a forint azonban stabilan gyenge maradt. Bár a kormány szerint a jelenség kizárólag átmeneti, a szakemberek mégis fundamentális okokat emlegetnek.
Véleményük szerint sem a költségvetés, sem a folyó fizetési mérleg „nincs rendben”. Lapzártánkkor éppen 262 forintot adnak egy euróért, ami azt jelenti, hogy a forint árfolyamsávközepétől immár jelentősen eltávolodtunk.
Mivel a jegybank nemrég bonyolított állampapír piaci intervenciója is csak látszateredményeket hozott, az elmúlt napokban az államkötvények piacára nagy eladói nyomás nehezedett. A külföldi befektetők rohamos „papíreladásba” kezdtek, így a kötvények hozamai jelentősen megugrottak. Míg a legkisebb emelkedést a hathónapos futamidejű papír 48 bázispontos emelkedése, a legnagyobbat az ötéves papírok 60 bázisponttal megnőtt benchmarkja jelentette.
Szakértők szerint, ha tovább gyengül a forint, akkor a jegybank - a piac által kényszerítve - kamatemeléssel reagálhat, amely újra megbolygatja a várakozásokat, mivel a piac már beárazta az eddigi kamatemeléseket. Ha a Monetáris Tanács következő ülésén, hétfőn mégis megemelnék az alapkamatot, akkor a most eladott kötvényeket jelentős árfolyamnyereség realizálása mellett tudnák visszavásárolni a piac szereplői.
Egyes vélemények azonban arra emlékeztettek, hogy három hete, hasonló helyzetben az MNB állampapír vásárlással csökkentette a hozamokat. Járai Zsigmond azonban már akkor kijelentette, hogy egyszeri alkalomról volt szó.
Missura Gábor, a jegybank szóvivője egy internetes fórumon kifejtette, kismértékű piacingadozásokra nem reagál azonnal az MNB. Beavatkozás csak akkor válik szükségessé, ha veszélybe kerül a 2005 végére kitűzött, 4 százalékos inflációs cél.