Szobota Zoltán
Keresztapák, jogászok, postások

A Maffiaellenes Központ szerint Magyarországon jelenleg nyolcvan jelentősebb bűnszövetkezet működik, összesen közel négyezer aktív taggal. Ami viszont még ennél is érdekesebb, hogy a szervezett bűnözés mögött többek között jogászokból, brókerekből, orvosokból, rendőrökből, újságírókból és postásokból álló kiszolgálói kör található. 

Kommandós akció közben. Lecsapnak, ha tudnak Fotó: MTI

A rendszerváltás óta tucatszámra történtek hazánkban véres leszámolások, merényletek, bérgyilkosságok, de - ne hagyjuk ki, hiszen ebbe a sorba illeszkednek - nagyszabású gazdasági manőverek és visszaélések is. A tettesek többsége máig élvezi a szabadságot, és itt elég csak a Prisztás- és Fenyő-gyilkosságokra gondolni, illetve az 1998 tájékán megszaporodott robbantásokra. A hatóságok úgy tudják, hogy az elkövetők megbízói most is létező szervezetekkel rendelkeznek, ám ezek felszámolása még titkosszolgálati eszközökkel is éveket vehet igénybe. Ennek oka, hogy a szervezett bűnözés körébe tartozó cselekményeket túl nehéz bizonyítani, így a büntetőeljárás végeredménye sok esetben csak a valós elkövetés kisebbik hányadát szankcionálja. 
Dr. Mikó István dandártábornok, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ helyettes vezetője ötvenkilenc-ezerre taksálja a 2002-ben elkövetett, szervezett jellegű bűncselekményeket, ez a szám tizenháromezerrel kevesebb, mint az azt megelőző évben. 
A központ jelentése szerint jellegüket tekintve a leggyakoribb a közokirat-hamisítás, a csalás, az autólopás, a cigarettacsempészet, a kábítószer-kereskedelem, a számítástechnikai termékek csempészete és az ingatlanügyletek. Nevezhetjük szerencsének, hogy ebben a műfajban nem dívnak az életellenes bűncselekmények. A maffia típusú bűnözői csoportok széles körű gazdasági, kulturális és nem utolsósorban politikai kapcsolatokkal rendelkeznek, illetve a rendszerváltás óta olyan kulcsfontosságú területeken szereztek „jó barátokat”, mint a jogásztársadalom, a hírközlő és bűnüldöző szervek, a pénzügyi és egészségügyi elit. 
Doszpot Péter volt nyomozó, jelenleg MSZP-s országgyűlési képviselő cseppet sem csodálkozik a dandártábornok kijelentésén. Állítása szerint a világon mindenütt a fent említett kiszolgálói kör kapcsolódik a szervezett bűnözéshez. Egy névtelenséget kérő biztonsági szakember elmondása alapján egy postásra komoly feladat hárulhat a bűnszövetkezetben. Figyeli, milyen cégektől kihez milyen küldemények futnak be, adott esetben fel is bonthatja azokat, illetve tippadó is lehet, hiszen rengeteg lakásba bejáratos. Ami a lefizetett újságírókat illeti, talán senki előtt nem ismeretlenek a lejárató jellegű cikkek - említi a szakértő. 
A felsorolásban előkelő helyen szereplő ügyvédek olyan cég- és címlistákhoz juthatnak hozzá könnyedén, ahol a potenciálisan zsarolható réteg adatai szerepelnek. Ezek aztán a megvásárolt rendőrökkel összedolgozva be tudják cserkészni a célszemélyt. A politika Doszpot szerint kényes kérdés ebben a vonatkozásban, de nehéz lenne tagadni, hogy a „fehérgalléros bűnözésben” előfordulhat politikus. Ettől azonban még nem beszélhetünk általánosságban a politika szerepéről - szögezi le. 
A magyar bűnszervezetekben, bár nem hasonlíthatóak az olasz maffiához, fellelhetőek a filmekből is ismert szerepek, úgymint vezető, végrehajtók, segédek, helyettesek stb. Jelentős eltérés ugyanakkor, hogy mindenki csak a maga területén ismeri a másikat, nem egy összetartó család képe tárul elénk. A bűnszervezet vezetője az exnyomozó szerint bírhat olyan hatalommal, mint az a személy, akire a keresztapa szó hallatán gondolunk, de attól azért távol van. Lényeg az, hogy inkognitóban maradjon - mondja a neve elhallgatását kérő biztonsági szakember -, hiszen például a napi (mondjuk) kétezer forintért „plusz megbízást” teljesítő közterület-felügyelők is könnyebben bevonhatók bizonyos megfigyelési manőverekbe, ha nem is tudják, mekkora szervezet érdekében tevékenykednek. 
A Maffiaellenes Központnál nyilvántartott nyolcvan bűnszövetkezet közül negyvenhat a rendőrség, harminc a határőrség és négy a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó bűncselekményekben utazik. A csoportok 71 százaléka hierarchikus, 15 százaléka sejtszerű, míg 14 százaléka hálózatos felépítésű. Tagjaik több mint háromnegyede magyar állampolgár, akik elsősorban anyagi vagy etnikai alapon kapcsolódnak a csoportokhoz. 
A külföldi bűnszervezeteknek hatékonyságuk érdekében együtt kell működniük a magyarokkal, hiszen nem ismerik sem a helyi szokásokat, sem pedig a magyar hatóságok átjárhatóságát - mondja Doszpot. Kapcsolatuk azonban csak alkalmi, az adott ügyletre koncentrálódik. Amúgy pedig az az általános tapasztalat, hogy egy adott nációhoz tartozó csoport inkább a saját hazájából érkezett honfitársait próbálja megzsarolni, mondjuk védelmi pénzzel, mintsem a magyarokat, mivel így könnyebben elkerülhetőek a bandaháborúk. 
A külföldi csoportok száma az uniós csatlakozásra figyelemmel folyamatosan növekedhet, nem is beszélve a határok megnyílásával feltárulkozó, nálunk egyelőre ismeretlen bűncselekménytípusokról. 
A képviselővé lett zsaru szerint kizárt, hogy a maffia jellegű csoportok valaha felszámolhatóak lesznek. „Ameddig ember él a földön, lesz rendőr és bűnöző is” - vallja, hozzátéve, hogy ha a rendőrök nagy erőkkel rászállnak egy-egy csoportra, akkor akár fél év alatt is felmutatható látványos eredmény, de attól még a többi, nemrég regisztrált hetvenkilenc szervezet boldogan élheti életét. Doszpot úgy látja: a magyar rendőrség ott van elmaradva nyugati kollégáitól, hogy szinte alig végez előfelderítést, bűnmegelőzést, ugyanis nem alkalmas rá a szervezetrendszere.