Vakondok a Marson

Célegyenesbe érkezett az első európai Mars-kutató űrszonda, a Mars Express, amely öt hónappal ezelőtti indítása óta mostanra már húszmillió kilométerre közelítette meg a vörös bolygót - számoltak be a missziót irányítók a héten Londonban megrendezett sajtóértekezletükön. A tervek szerint az Európai Űrügynökség (ESA) kozmikus járműve december 19-én érkezik meg bolygószomszédunkhoz. 

Ezt követően leválik róla a Beagle-2 nevű, brit fejlesztésű leszállóegység, amely karácsony első napján ereszkedik le a Mars felszínére. Maga a Mars Express pedig az égitest körüli pályára áll, és egy Mars-éven, azaz 687 földi napon keresztül vizsgálja a bolygót, illetve továbbítja haza a saját adatait, illetve a Beagle-2 által a felszínen összegyűjtött tudományos információkat. A mindöszsze hatvan kilogrammos leszállóegység egyik legfontosabb tartozéka az a „vakondok”, amely egy kábelvégre kötve képes lesz néhány métert mászni, hogy ott a talajba fúrja magát. A küldetés célja annak kiderítése, hogy létezhetett-e, vagy talán valamilyen kezdetleges formában még most is létezik-e élet a Marson. A Beagle-2 kőzet- és talajmintákat vesz, amelyeket analizál. Igyekszik kimutatni a bolygó ritka légkörében lehetséges metánt is, amely élő organizmusok terméke lehet. A Mars Express pedig az égitest körül keringve radarberendezésével pásztázza a felszínt, hogy egyebek között az alatta megbúvó vízkészletet kimutassa. Januárban egyébként két amerikai önjáró robot is a vörös bolygóra érkezik, sőt várható a Nozomi nevű japán keringőegység felbukkanása is a Marsnál. Ha mindegyik űreszköz célba ér, úgy valóságos tudományos nagyüzem lesz bolygószomszédunknál, azaz egyszerre hét űreszköz vizsgálja majd a Marsot: négy - a már évek óta a bolygó körül keringő amerikai Global Surveyor és Odyssey, illetve a Mars Express és a japán szonda - fentről, míg három másik - a Beagle2 és a Mars-járó ikerpár - pedig a felszínen fürkészi majd a bolygó titkait. Az első európai vállalkozás a Mars meghódítására kétségkívül szerényebb, mint az amerikaiak mostani sokadik próbálkozása. Az ESA egyébként jelentős orosz segítséget is igénybe vett, hiszen szondáját a kazahsztáni Bajkonurból június 2-án egy Szojuz-Fregatt hordozórakéta emelte a magasba. Mindazonáltal a Mars Express alkotói nem győzik hangsúlyozni, hogy a 300 millió euróba kerülő, a remények szerint eredményesen záruló misszió azt bizonyíthatja, hogy Európa is képes a Mars hatékony, „testközeli” kutatására, ráadásul viszonylag kis anyagi ráfordítással - írta jelentésében az AP amerikai hírügynökség. (MTI)