A hét híre tőzsdei körökben a Jukosz elnökének letartóztatása, valamint az ennek kapcsán kirobbant, a teljes orosz piacot érintő bizalomvesztés volt. Az olajcég 16, az index 9 százalékos zuhanása egy újabb orosz válság rémképét vetítette előre, elemzői vélemények szerint azonban nem kell ettől tartani, a tőke regionális átrendezése kapcsán Magyarország még nyerhet is az Oroszországgal szembeni bizalomvesztéssel.
A vezető indexek közül egyedül Frankfurt tudott fél százalékot meghaladó emelkedést felmutatni, itt a hat hónapja folyamatosan emelkedő üzleti bizalmi index, valamint a dollár euróval szembeni erősödése hatott pozitívan. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed változatlanul hagyta irányadó kamatszintjét. A közép-kelet-európai piacok nem tudták magukat függetleníteni az orosz eseményektől, Prágában, Varsóban és Budapesten is jelentősen, 3-4 százalékkal csökkentek az indexek értékei. A BUX értéke 3,8 százalékkal 9542 pontig esett vissza.
Az Oroszországból érkező negatív hírek legnagyobb vesztesei a gyógyszergyárak lettek, de az orosz kitettséggel nemigen rendelkező Matáv is 800 forint alá esett. A hét legnagyobb vesztesei a Brau és a NABI lettek. Előbbi több mint 8 százalékot csökkenve visszaesett a nyilvános vételi ajánlati árszint alá, miután a PSZÁF megszüntette a tisztességtelen árfolyam-befolyásolás tárgyában folytatott vizsgálatot, az Amstel pedig bejelentette, hogy nem módosít az ajánlati áron. A NABI 8 százalékos zuhanását annak a hírnek köszönhette, miszerint a Róna és Társai az Első Magyar Alap közgyűlésén lemondott tanácsadói pozíciójáról.