Nagy Liliána
Költségvetés a startvonalnál

Építés vagy leépítés - vajon melyik kifejezés felel meg leginkább a jövő évi költségvetésnek? A kormánypártok az építést, az ellenzékiek pedig a leépítést látják elsősorban a számok mögött. Abban azonban megegyeznek, hogy a fő szem-pont a takarékoskodás. A héten elkezdődött a parlamentben az első európai uniós költségvetésünk vitája, az ellenzéki pártok azonban már előre jelezték, nem támogatják a tervezetet. 

László Csaba a költségvetést ismerteti a parlamentben Fotó: MTI

Már eddig is sok feszültséget okoztak a büdzsé készítése közben kiszivárgott vagy kiszivárogtatott hírek, ami nem túl meglepően hozzájárult a kormányzó pártok népszerűségének csökkenéséhez. A költségvetés körüli feszültség azonban nem-csak a kiszivárogtatások keltette félelem miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert rávilágított a pénzügyminiszter, illetve a miniszterelnök státuszára is. A Pénzügyminisztérium elképzeléseit ugyanis sorra megóvta, sőt meg is hiúsította az MSZP. László Csaba több ízben is nehézségbe ütközött, s ez nemcsak abból fakadt, hogy a tárca elképzeléseit gyakran nem egyeztetette előzetesen az MSZP-vel, hanem abból is, hogy a miniszter nem tagja a kormányzópártnak. Így hiúsult meg többek között az ingatlanadó bevezetése, a lakáshitel után járó adókedvezmény eltörlése, a táppénz csökkentése is. És így kerül bele közel 50 milliárd plusz kiadás a költségvetésbe, amit a közoktatási normatíva illetve az önkormányzatok támogatására eszközölt ki a párt. 
A jövő évi költségvetésben gyorsuló ütemű gazdasági növekedésre számítanak a szakemberek, a 3,5 százalékos tervhez közel egy százalékkal járul hozzá az uniós csatlakozás. Az infláció várhatóan jelentősen emelkedik jövőre, megközelíti - egyes elemzők szerint meg is haladhatja - a 6 százalékot. A nettó átlagkereset pedig várhatóan 6,8 százalékkal lesz több, mint az idén. László Csaba pénzügyminiszter az építés költségvetésének nevezve a tervezetet parlamenti expozéjában elmondta, hogy 305 milliárd forint áll rendelkezésre út- és autópálya-építésre, közel 16 milliárd a 4-es metróra, és 8 milliárd a Vásárhelyi-terv elindítására. 40 milliárd forinttal több jut a lakásépítés támogatására, ugyanakkor 200 milliárddal csökkennek a bürokrácia kiadásai. Az állami szféra karcsúsításaként 40-50 ezer alkalmazott elbocsátása várható. (A miniszterek - a takarékoskodó államot példázva - egy gyermekalapítvány javára ajánlják fel a jövő évi béremelésüket). Az ellenzék ugyanakkor bírálta a kormányt a közszférához való „álságos” hozzáállása miatt. Amíg ugyanis tavaly 50 százalékos béremeléssel megbecsülést sugallt a közalkalmazottak felé, addig jövőre jelentős mennyiségű elbocsátásokat indítványoz elő - érveltek az ellenzéki honatyák. Felrótták, hogy nem készült koncepció egy átfogó reformra az egészségügy, az oktatás és az államháztartás területén. Az ellenzéki pártok vezérszónokai kiemelték, jelenlegi formájában nem támogatják a tervezetet, és módosító javaslatokat nyújtanak be. A pénzügyminiszter - mint mondta - minden olyan javaslatra nyitott, amely nem növeli a prioritásként szereplő államháztartási hiány a GDP 3,8 százalékra való csökkentését. A gazdaságpolitika elsődleges célja ugyanis az egyensúly helyreállítása, és a növekedés beindítása, a versenyképesség javítása. Ennek ára lehet az elmúlt években tapasztalt infláció csökkenésének átmeneti megtorpanása, emelkedése, illetve a reáljövedelem csökkenése. Jövőre várhatóan egy százalékkal növekednek majd a reálbérek és a lakosság fogyasztása is csak 1,5-2 százalék körül mozog majd, a nyugdíjak 6,3 százalékkal emelkednek. László a magyar gazdaságot egy olyan egészséges, jó kondícióban levő emberhez hasonlította, akit egy súlyos fertőzés támadott meg. Mint mondta, a tárca által készített költségvetési terv helyes „diagnózis”, ám a „kezelés” hosszadalmas lehet.