Kezdjük talán a rossz hírrel, Magyarország nem egészen fényes szerepléssel a tizedik helyet szerezte meg a kosarasok női kontinensviadalán. Rátgéber László és csapata két sporttörténelmi tettet is véghez vitt ugyan, de ez nem segített.
A női kosárválogatott fennállása óta nem kapott még ki Belgiumtól és Görögországtól. Utóbbiaktól elszenvedett vereség kétszeresen is fájdalmas, hiszen a kilencedik hely volt a tét - bőven elég lett volna egy történelmi mélypont és a kilencedik hely, de a játék már csak ilyen. Azért volt szép kosárlabda is. Az első három helyért folytatott küzdelem tétje az olimpia volt. A címvédő franciák ötödik helye kisebbfajta meglepetés - de hivatalosan ők is ott lesznek a jövő évi világeseményen. A sokat érő bronzéremnek a spanyolok örülhettek, az ellenfél lengyelek szó szerint elsiratták a lehetőséget a végén. A döntőben Csehország és Oroszország találkozott. Izgalmas viadal végén az oroszok vihették haza az aranyakat.
A görög EB egyik nagy kérdése, hogyan lehetne olyan kontinensviadalt rendezni, ahol a lelátók is megtelnek - tegyük hozzá, a mediterrán vidékeken. Tény, hellén ember nem megy olyan meccsre, ahol nem sajátjai vannak a pályán, így ha nem jut a döntőig a csapat, akkor csak a helyosztón lesz telt ház. Az egyik lehetőség, hogy jobb infrastruktúrával rendelkező helyekre vinni a mérkőzéseket, így más nemzet szurkolói is elmernének menni a találkozókra. A másik lehetőség, biztosítani, hogy a rendező jusson el a döntőig. Az utóbbi némileg abszurd, de akkor Magyarországnak is lenne értelme versenybe szállni egy kontinensviadal megrendezéséért. (mlg)