Kovács Klára
Vállalatok százezrei mehetnek tönkre

Ez szomorú és elkeserítő - mondta Parragh László, amikor ismertette a hazai vállalatok uniós csatlakozási felkészültségi, jobban mondva felkészületlenségi szintjét. Az Eurochambers, azaz az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szervezete legfrissebb felméréséből kiderül, annak ellenére, hogy a 10 csatlakozásra váró országban igen magas az EU támogatottsága, mégis jelentős a lemaradás a felkészültségben. „Magyarország az utolsó harmadban van. Komolyan kell venni ezeket a jelzéseket, mert ez egy újabb figyelemfelhívás a kockázatokra és a veszélyekre” - tette hozzá Parragh, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

Parragh László Fotó: MTI 

Az Eurochambers legfrissebb felméréséből kiderül, a hazai vállalatok még mindig kevésbé érdeklődnek az EU jogszabályaival kapcsolatos információk iránt. A megkérdezett 450 vállalat közül 53 százalék ismeri el, hogy részben tájékozott, és 28 százalékuk azt állítja, hogy semmilyen információval nem rendelkezik. A válaszadók 55 százaléka bevallja, nem használja ki megfelelően a rendelkezésre álló információkat. Ugyanakkor a magyar vállalatok a 4,0 pontos skálán 2,2-re értékelik az uniós jogszabályoknak való általános megfelelésüket, ami a csatlakozandó 10 ország átlaga felett van. Ennek némileg ellentmondani látszik, hogy a válaszadók 60 százaléka még el sem kezdte az előkészületeket, és a vállalatoknak csupán 5 százaléka vezette be sikeresen a közösségi jogszabályokat! A vállalatok tájékozottsági szintje nem felel meg az elvárásoknak, e tekintetben nincs jelentős fejlődés: egy évvel ezelőtt a cégek 8,8 százaléka mondta, hogy teljesen felkészült, az idén csupán 9,6 és emellett 4,5 százalékkal nőtt is azoknak a száma, akik egyáltalán nem rendelkeznek információkkal.
E megdöbbentő adatsor a több milliárdba kerülő uniós kampány utáni állapotokat tükrözve számos kérdést vet fel. Hol húzódik a kormány és a vállalkozások felelőssége? Mi állhat a vállalkozók többségének a saját érdekeit érintő közömbössége mögött? Pénzhiányról vagy ostobaságról kell beszélnünk? 
Parragh László úgy látja, sodródik az ország. Programocskák ugyan vannak, de nincsen igazi lendület. Egyetlen felkészítő program zajlik, amelyet a Gazdasági Minisztérium és az MKIK közösen tart, de ennél jóval többre lenne szükség. Konkrét, szakmákra lebontott információkat várnak a cégek. A sokat emlegetett ír példához hasonlóan összehangolt és egymásra épített állami támogatások kellenének ahhoz, hogy valóságos segítséget nyújtsunk a vállalkozóknak a versenyképesség javításához. Persze, tudjuk, nincsen elég pénz, és jövőre még az ideihez képest is kevesebb jut ezekre a célokra - mondta Parragh. Félő, hogy annak a 60 százaléknyi cégnek, amelyek eddig még nem kezdték el a felkészülést, a 20-30 százaléka csődbe jut! A magyar működő vállalkozók 890 ezres tábora messze felülhaladja az európai átlagot. Ez a szám a csatlakozás után nálunk is az európai átlagra, 5-600 ezerre csökken! Hozzá kell tennem, ebben a folyamatban nem csak az európai uniós csatlakozás az egyetlen tényező, ez csak ráerősít a globalizmus meglevő hatásaira.