Hetek - VII. évfolyam, 21. szám, 2003. május 23

Az ENSZ felkérése alapján az Európai Unió mintegy 60 ezer fős gyorsreagálású hadtest felállítását és Kongóba küldését fontolgatja békefenntartás céljából - értesült az AP hírügynökség.

Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja szerint azonban még túl korai lenne az időpontról beszélni, a tagországok védelmi miniszterei szerint pedig a megfelelő felszerelés hiánya miatt több hónapba telhet, mire a hadtest minden igényt kielégítően mozgatható lesz.
A kellő felkészültség azért is elengedhetetlen, mert a törzsi zavargások által megtépázott térségben igen nehéz harcokra lehet számítani.
Az Európai Unió négy évvel ezelőtt kezdte el megtervezni egy békefenntartásra és humanitárius tevékenységek ellátására alkalmas katonai szárny létrehozását, amely olyan helyi konfliktusok kezelésére is képes lenne, mint a kilencvenes évek balkáni háborúja. Az EU már fel is ajánlotta, hogy 2004 elején átveszi a NATO békefenntartó misszióját Boszniában. A kongói küldetés is a hadtest fontos erőpróbája lenne. Geoff Hoon brit védelmi miniszter szerint azonban a hiányosságok pótlásáig még rengeteg a tennivaló, ezenkívül pedig más országoktól is több anyagi támogatást várnak. Az EU legnagyobb katonai erejét Franciaország és Nagy-Britannia képviseli, ők várhatóan közel tizenkétezer fős, anyahajókkal és harci repülőkkel felszerelt csapattal járulnak majd hozzá a hadtest felállításához. A hiányzó eszközök beszerzése terén az Európai Unió fontolóra vette nagyobb katonai teherszállító repülők lízingelését is, amelyet kereskedelmi légitársaságokon vagy a volt Szovjetunió utódállamain, például Oroszországon vagy Ukrajnán keresztül oldanának meg.

Kannibál törzsi háború

Szemtanúk beszámolói szerint két kongói törzs között folyó kegyetlen harcok egészen a kannibalizmusig fajultak. Az észak-kongói Buniában egyházi vezetők és civil lakosok azt állították újságíróknak, hogy többször is látták, amint lendu harcosok civileket és katonákat öltek meg, majd felvágták azok mellkasát és kitépték az áldozatok szívét, máját vagy tüdejét, és azt azonnal meg is ették. Joseph Deneckere belga pap szerint a kannibalizmus fő mozgató erői a babonás hiedelmek, a józan ésszel megmagyarázhatatlan gyűlölet és a régi ügyekért való bosszúállás. Acquitte Kisembo, helyi orvostanhallgató beszámolója szerint már több megcsonkított tetemet is látott: „A hiányzó májjal vagy szívvel heverő hullák látványa borzalmas, különösen akkor, amikor az ember tudja, hogy ezeket a szerveket más emberi lények ették meg, és ráadásul ez bármikor vele is megtörténhet.”
Az ENSZ kongói missziójának vezetője elmondta: a szervezet komolyan veszi a beszámolókat, és azokat ki akarja vizsgálni. Kannibalizmusról egyébként már korábban is érkeztek hírek az afrikai országból. Januárban az ENSZ is megerősítette, hogy a Kongói Felszabadítási Mozgalom és az azzal szövetségben lévő Kongói Gyűlés a Demokráciáért elnevezésű szervezet tagjai kannibalizmust, nemi erőszakot, kínzásokat és gyilkosságokat hajtottak végre. Hasonló jelentések érkeztek az április eleji vérfürdő után is, amikor közel ezer ember vesztette életét a térségben.