Hetek - VII. évfolyam, 21. szám, 2003. május 23

Hol van már a tavalyi hó? Hol van már a tavalyi ígéret? Az MSZP a kemény választási hajrában hirdette meg a Jóléti rendszerváltás programját, majd az első 100 napban - kiadva erejét - közel 200 milliárd forintot költött el. A gazdaságkutatók, az ellenzékiek a napokban sorra górcső alá veszik az egyéves tevékenységet. Annak ellenére, hogy a 2000. évi 87 ezer 600 forintról 2003. első negyedévére 128 ezer 500 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset, a számok nem takarnak szociális fordulatot. S a napokban a kormányfő kénytelen volt visszakozni, amikor bejelentette, a következő három évben nem emelkedhetnek a bérek a mostanihoz hasonló mértékben. Ez fordulat.

Nem titok, a szociális fordulat most sem következett be. Úgy tűnik, ez a műfaj sem a jó szándékon múlik, s a tények tükrében a ciklusban hátralévő három évben sem valószínű, hogy megvalósul. Ezt a megállapítást azért nem felelőtlenség leszögezni már az első esztendő végén, mert az emberek tapasztalata, a gazdaságkutatók és a statisztikai adatok egybecsengően ezt támasztják alá. Minden igyekezet ellenére a 100 napos program ugyanis nem hozott áttörést a háztartások költségvetésében, nem vont maga után jóléti fordulatot. S az előző és a mostani kormány által elkövetett hibák sorozata miatt kialakult helyzet jórészt kizárttá teszi, hogy a ciklus végéig megvalósuljon a választások idején harsogott „fordulópont”.

Bár az idén az első három hónapban rekord nagysággal, 13,7 százalékkal nőttek a reálbérek, (tehát ennyivel több pénz landolt a bankszámlánkon), elsősorban nem a 100 napos program pozitív hatásának tudható be. A reálbérek egy évvel korábban, az Orbán-kormány utolsó hónapjaiban is hasonló dinamikával, 11,8 százalékkal emelkedtek. Tehát a 100 napos intézkedések pozitív hozadéka csupán 2 százalékkal dobta meg a béremelkedést. Az igen jelentősnek mondható, közel 14 százalékos reálbér emelkedés szétszórtan, egyes ágazatokban eltérő méretekben jelentett többletjövedelmet. A versenyszféra dolgozói 8,8 százalékkal keresnek többet, a közszféra alkalmazottai 27,3 százalékkal, a minimálbér adómentessége révén az érintettek 16 százalékkal, számszerűen 6 ezer forinttal „gazdagodtak”. Átfogó, a társadalom egészét érintő fordulatról tehát szó sincs. Ezt a GKI Gazdaságkutató által havi rendszerességgel készített lakossági és üzleti bizalmi közérzetet mutató index is jól mutatja. Az elmúlt egy évben ahelyett, hogy átütően emelkedett volna, drasztikusan visszaesett és kétéves mélypontra zuhant, és először az idén áprilisban kezdett kis mértékben emelkedni. Tehát a 100 napos program jelentős béremelése, az eva, a nyugdíj és a családi pótlék emelése sem a lakosság körében, sem a vállalkozók táborában nem keltett érezhető optimizmust.

A Medgyessy-kormány első évét elemző gazdasági szakemberek egybehangzó véleménye szerint a kabinet akkor követte el a hibákat, amikor a népszerű intézkedések mellé nem párosított reformokat, nem mutatott fel dinamikus gazdaságfejlesztő programot, nem kezelte a korábbi években felhalmozott feszültségeket. Így a terhet jelentő béremelések egy lassuló gazdasági környezetben csak tovább növelték a meglevő feszültségeket. Az államháztartás hiánya tavaly soha nem látott magasságba, 9,5 százalékra ugrott és az idén - dacolva a tervszámokkal - sem csökkent, hanem tovább emelkedett.
Békesi László, volt pénzügyminiszter szerint a Medgyessy-kormány a politikai sikerekért feláldozta a gazdaságot. Sarkítva, számukra a hatalom megszerzése és megtartása mindenekelőtt való. Az első 100 napos program teljesítése még indokolt volt, főként ha az önkormányzati választásokra gondolunk, de elmaradtak az emellett szükséges korrekciók, nem teremtettek összhangot a béremelés és a gazdaság teljesítménye között. Mindennek az a következménye, hogy növekszik a költségvetési hiány, s ehhez hozzájárult egy megbízhatatlan hiteltelen jegybanki politika - sorolta Békesi.
A legnagyobb baj az, hogy elfogy a méz a madzagról - gyakorlatilag a következő két-három év béremelését költötték most el. Mire végrehajtják a reformokat, nem marad eszköz. Ma már kis korrekciók nem elegendőek ahhoz, hogy visszaállítsák a gazdaságot a kívánatos pályára - szögezte le.
„A cirkáló lassan fordul, de gyorsan süllyed” - mondta Antal László közgazdász, aki szerint ma már nem fenntartható pályán mozog a gazdaság. A kormány zsarolhatóvá vált a béremelések miatt. A szakszervezetek lendületbe jöttek, további 25 százalékos emelésért szálltak síkra, de ezek a javaslatok már „leküzdöttek minden gravitációt”, mivel nincs további tartalék.
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa egyetértve az elhangzottakkal, leszögezte, „nincsen vészhelyzet, nem vagyunk a szakadék szélén”. Stabilak a gazdaság alapjai, de mivel nem használtuk ki a 1998 és 2002 közötti „kegyelmi időszakot”, a jövőben veszteségekkel kell számolni. Petschnig szerint a Medgyessy-kabinet szemmel láthatóan tovább folytatta elődje módszereit, leutánozza az osztogatási szisztémáját, holott a rohamtempójú béremeléseket az előző ciklusban felhalmozódó problémákkal terhelt, fokozatosan lassuló gazdaság már nem bírja el. Ami ezen a területen zajlik, az már lassan a 70-es évekre kezd hasonlítani.

A kormányt a gazdasági szakemberek mellett az ellenzék is bírálja. Hiányolják az átfogó gazdaságfejlesztési koncepciót, a versenyképesség javítását, a gazdaság növekedését, valamint a működőtőke apadásának megfordulását elősegítő intézkedéseket. A bírálók sorába hosszú évek után az IMF is becsatlakozott. Újra a rendszerváltás korai éveire hasonló rosszalló hangot ütött meg a költségvetési politikával kapcsolatban, és számos, a polgárok életét hátrányosan érintő javaslatot tett. Felszólította a kormányt, hogy mielőbb tegyen lépéseket az extra magas államháztartási hiány csökkentése érdekében. Ezt akár a szociális kiadások, az egészségügyi támogatások lefaragása, a reálbércsökkentés, sőt a jövőre kilátásba helyezett adócsökkentés elhalasztása árán is meg kell tennie. A jegybank és a Pénzügyminisztérium egyetértett a bírálatokkal és a hiány csökkentését illetően, ennek eszközeiről azonban még nincs kialakult állásfoglalás. Medgyessy Péter a kormány egyéves tevékenységét értékelve mindenesetre elmondta, nem támogatja a jövőre ígért adócsökkentés elhalasztását, sem reálbércsökkentést, viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a következő három évben 3 százalék alatt marad a reálbér emelkedése. Hetek óta ismert, hogy a hiányok lefaragása érdekében a kormány keresi a kiadások szűkítésének és újabb adóbevételi forrásoknak a lehetőségeit. Ennek jegyében született a változás a lakáshitelezés feltételeiben, és információk szerint keresik azokat a területeket, ahol újabb adókat vethetnek ki. Elképzelések szerint a kormány megadóztatná a kamatokat és a nyugdíjat is.