Szilágyi Sándor
Nem most jöttünk a hathuszassal

A siófoki vasúti átjáróban történt busztragédia kapcsán a MÁV vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy egy darab vasúti átjáró sorompóval történő felszerelése 35 millió forintba kerül, más szakemberek 20-30 millióról beszélnek. Többek között ez az óriási költség akadályozta őket abban, hogy megvalósítsák a programot, amivel már eddig is sok ember életét meg lehetett volna menteni. Csillag István gazdasági miniszter intézkedett, s 500 millió forint áll a MÁV rendelkezésére e célból.

Siófok, 2003. május 9. A megspórolt biztonság Fotó: Reuters

Ha én lennék az illetékes e pénzösszeg felhasználásával kapcsolatban, akkor a következőképpen járnék el. Megbíznék egy-két MÁV-alkalmazásban álló mérnököt csapókaros sorompó tervezésével. A feladat nem túl bonyolult, hiszen elég, ha megszemlélnek egy működésben lévőt, és azt lemásolják.
Míg a mérnökök lázasan terveznek, megbíznám a MÁV anyagbeszerzőjét a sorompókhoz való anyagok beszerzésével, úgymint (sorompónként): 100x 100x2 milliméteres, 3 méter hosszú alumínium zártszelvény - 5500 Ft; 3 db piros lámpa plusz égő - 2500 Ft; működtető automatika - 200 ezer Ft; tartó állvány - 50 ezer Ft. 
Megbíznám a MÁV alkalmazásában álló dekoratőröket, hogy vonják be a rudakat fényvisszaverő fehér, illetve rikító (videotip) piros műanyaggal. Anyagköltség 5000 Ft.
Megbíznék a MÁV lakatosaiból és villanyszerelőiből egy csapatot a sorompók összeszerelésére és a helyszínen történő felállítására. A sorompók működéséhez - nyitás-zárás - a jelet ugyanaz 
a készülék küldheti, amelyik a fényjelző berendezést is működteti, de a biztonság kedvéért kiépíttetnék még egy jeladó rendszert, aminek a költsége 200 ezer Ft. Így, mivel a munkadíj nem jelent plusz kiadást, az anyagköltség egy sorompó esetében 460 ezer 500 Ft. Ez az összeg kiskereskedelmi árakat tükröz, ugyanis a különböző üzletekben kapható elemek, illetve kapuautomatikával foglalkozó cég árait vettem alapul. Egy olyan cég, mint a MÁV, amely nagy tételben közvetlenül a gyártótól szerezhetné be a szükséges eszközöket ehhez a művelethez, minimálisan is 20-30 százalékkal olcsóbban tudná megvalósítani a kitűzött célt. Ez azt jelenti, hogy egy vasúti átjáró mindkét oldalának ellátása csapókaros sorompóval kihozható 700 ezer forintból, a fent leírtak szerint (jelenleg két csapókaros sorompó ára felszereléssel együtt ipari terület kapujába 500 ezer forintba kerül), vagyis a rendelkezésemre álló 500 millió forintból mintegy 700 vasúti átjáró felszerelését lehetne megoldani. 
Amennyiben persze 18/10-es króm-nikkel ötvözetű nemesacél a sorompó anyaga, a jelzőfényt xenon égők adják, az egészet a NASA-tól importált műholdas vezérlésű automatika működteti, s egy ausztrál-kanadai-brazil konzorciumot bíznak meg a kivitelezéssel, akkor reális ár a 35 millió forint egy, azaz 1 darab vasúti átjáró sorompóval való felszereléséért. Egyébként viszont mese, ebben a műfajban ugyanakkor inkább Benedek Eleket vagy a Grimm fivéreket preferálom. 
Fogadok, hogy valaki valahol megint nagyot akar szakítani, s ehhez bennünket kívánnak lóvá tenni. Ha bárki elhiszi, hogy 35 millió forint kell egy vasúti átjáró sorompóval való felszereléséhez, akkor gondoljon arra, hogy ennyi pénzért egy sorompóval felérő automata kert- és garázskapus, jakuzzis, 150 m2-es családi házat vásárolhat viszonylag jó helyen.
Húsz-huszonöt évvel ezelőtt a vasúti átjárók jelentős része sorompóval ellátott volt. Költségkímélésre hivatkozva szüntették meg a sorompókat, aminek az eredménye több száz értelmetlen halál.