Hetek-összeállítás
Milliárdok az új Irakért
Az iraki háború kitörését követő ötödik napon George W. Bush elnök benyújtotta a „számlát”: 75 milliárd dollár értékében. A háború közvetlen költségeit a szakemberek előzetesen 100 milliárd dollárra becsülték abban az esetben, ha harminc napig tart. Az elnök által kért összegen belül 62,5 milliárd dollárra rúg a háború közvetlen költsége, amihez hozzájön még 12,2 milliárd dollár az Iraknak nyújtandó humanitárius segélyre és a szövetségesek támogatására, illetve az Egyesült Államok biztonságának növelésére.
Iraki kurdok kenyeret sütnek egy menekülttáborban. Áldatlan állapotok Fotó: ReutersAz összesen 74,7 milliárdos pótköltségvetési csomagból 5 milliárd dollár jut nemzetközi segélyre, amelyből Magyarország 15 millió dollárra számíthat Csehországgal és Lengyelországgal együtt. Gál J. Zoltán, kormányszóvivő sietett kijelenteni, nem azért kapunk 15 milliós támogatást, mert támogatjuk az USA-t, a segély a háború gazdasági nehézségeinek enyhítését szolgálja. A legnagyobb összeget Izrael kapja 1 milliárd dollár közvetlen katonai segély és 9 milliárd dollár hitelgarancia formájában, bár Izrael 4 milliárd dolláros közvetlen katonai támogatást kért előzetesen. Törökország viszont - azzal a lépésével, hogy nem engedte az amerikai csapatok országukból történő indítását - 6 milliárd dolláros közvetlen segélytől és 24 milliárd dolláros kölcsöntől esett el, így mindössze 1 milliárd dolláros közvetlen segéllyel kell beérnie, ami kiegészül még 8,5 milliárd dolláros hitelkerettel és garanciával. A támogatandó országok között szerepel többek között Jordánia, Egyiptom, Pakisztán, Afganisztán és a Fülöp-szigetek is. A segély felosztásának érdekessége, hogy számos ország, amely támogatja a koalíciós háborút kimaradt a pénzosztásból, viszont vannak országok, amelyek annak ellenére kerültek rá a listára, hogy nem tekinthetők koalíciós partnernek.
A 75 milliárd még nem a háború végső „ára”, hiszen Bush elnök által benyújtott háborús költségvetésben nem szerepel Irak teljes újjáépítésének költsége és a háború utáni állomásoztatás fenntartása. Az amerikai kormány az iraki olajbevételből évente 25 milliárd dollárra számít, s ezt az ország újjáépítésére fordítanák.
Hullámvasúton az olajár
A háború kitörését a nemzetközi piacok meglehetős higgadtsággal fogadták. A „kitörés” másnapján szárnyaltak a tőzsdék, és a várakozással ellentétben esett az olaj ára. Aztán, ahogy a hosszú diplomáciai előkészületek után oszlani kezdett a bizonytalanság, annak arányában kezdett úrrá lenni a piacokon a nyugtalanság, ahogy a háború elhúzódásáról és a vártnál nehezebb hadi eseményekről szóló hírek napvilágot kezdtek látni. A kezdetben csökkenő olajárak mára újra felfelé kúsznak, amihez még az is hozzájárult, hogy Nigéria olajtermelése 40 százalékkal csökkent törzsi villongások miatt az utóbbi napokban, továbbá az ENSZ az iraki olajexport negyedére csökkenéséről adott ki jelentést.
A nyersolaj szerdára 4 százalékkal drágulva 26,3 dollárra emelkedett, miután az amerikai védelmi miniszter közölte: a háború hónapokig is eltarthat.
A dollár árfolyama is megsínyli a háborút, gyengült a háború elhúzódása hírére.
A háború kitörése előtti 6 éves csúcson szárnyaló aranyár viszont - jelezve a világgazdaságban levő bizonytalanságot - tovább drágult, kedd reggel a nemesfém 4 dollárral volt drágább a hétfői záróárnál.
