Hetek - VII. évfolyam, 13. szám, 2003. március 28

Az európai uniós csatlakozás egy 13 éves folyamat lezárultát jelenti, ezért a közvetlen pozitív hatásai kisebbek lesznek, és azok is inkább 2004-2006 között jönnek felszínre - állapították meg neves gazdaságkutatók. A GKI Gazdaságkutató Rt., a Kopint-Datorg Rt. és Társadalomkutatási Intézet Rt. (Tárki) közös felméréséből kiderül: a kutatók szerint az „uniós csatlakozás Magyarország gazdasági felzárkózásának egyetlen valós esélye. Egy esetleges kimaradás pedig már 2003-tól nagy bizalomvesztést és instabilitást okozna, s egyben megkérdőjelezné az elmúlt évtized erőfeszítéseit. A csatlakozás és egy végleges kimaradás más-más Magyarországot eredményez”.

Kimaradás esetén nem várható jelentős javulás az életkörülményekben, a szolgáltatások színvonalában, a versenyképesség terén. Szélsőséges esetben a bizalomvesztés miatt akár pánikszerűen menekülne a tőke, csökkenne a reáljövedelem, a fogyasztás, növekedne a munkanélküliség. Igen súlyos társadalmi-gazdasági válságot váltana ki. Ez a katasztrófaszerű szce-nárió hosszabb távú vagy végleges kimaradás esetén fordulhatna elő, azonban ezzel nem számolnak komolyan a kutatók, inkább egy átmeneti, néhány évet jelentő kimaradással számoltak.
A pozitív variáció, azaz
a 2004-es csatlakozás esetén a gazdaságot érintő számos előnyt soroltak fel a kutatók. Mivel megnő majd a hazánk iránti bizalom, újabb tőkebeáramlási hullám, gyorsuló gazdasági növekedés, felpörgő beruházás várható. A GDP évente 0,8 százalékkal gyorsabban nőhetne, mint kimaradás esetén, 0,7 százalékkal többet fogyaszthatnánk, négy év átlagában 4,2 százalékos lenne a pénzromlás mértéke. Javulna a szolgáltatások, az infra-struktúra színvonala, és évi 0,5 százalékkal nagyobb lenne a foglalkoztatási ráta.
A kutatók úgy gondolják, az EU-csatlakozás egyik fő nyertese az építő- és építőanyag-ipar, de fellendülés várható a szolgáltatások területén is, sőt határozott élénkülés várható az ingatlanpiacon is. A nyertes társadalmi réteg a magasan képzettek, a kompatibilis tudással rendelkezők, elsősorban a fiatalok közül kerülhet ki. De javulni fog a középosztály, a vállalkozói szférában dolgozó fehérgallérosok, a köztisztviselők és a közalkalmazottak helyzete. A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a gazdaság újabb erejű növekedésével együtt jár majd a társadalmi egyenlőtlenség felerősödése, de ezzel párhuzamosan csökkenni fog a szegénységi ráta. Hangsúlyozták, a bérfelzárkózás csak fokozatosan, a gazdaság teljesítményével arányosan lehetséges. A tanulmány szerint a csatlakozás szerkezeti átalakulással jár majd a társadalomban és a gazdaságban, azonban várhatóan kisebb mértékű lesz, mint a rendszerváltás idején volt.
A közösen elkészített tanulmányt bemutatták az Európai Bizottságnak, és az ENSZ Gazdasági Bizottságának is, ahol nagy érdeklődéssel fogadták a magyar kutatók következtetéseiket. A tanulmány készítésével párhuzamosan Európa legnevesebb 18 gazdaságkutatója is közös felmérést készített az uniós csatlakozás gazdasági-társadalmi hatásait vizsgálva. Vértes András, a GKI Rt. elnöke kifejtette, hasonló megállapításokra jutottak a gazdasági növekedés kilátásait illetően.

Fekete-fehér, igen-nem

Az alábbi táblázat összefoglalja a gazdaságkutatók legfontosabb megállapításait, amelyek az uniós csatlakozás gazdasági-társadalmi hatásai vizsgálatainak eredményéből születtek.