Kovács Klára
Felrázni az alvókat

Bár az iraki háború hírei elterelhetik a figyelmet, nem feledkezhetünk el a visszaszámlálásról: minden egyes nappal közelebb kerülünk az Európai Uniós csatlakozáshoz. „Aki időt nyer, az életet nyer” - mondta egy fórumon Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter a rendkívül szoros határidőre és a temérdek tennivalóra utalva. A sikeres csatlakozás, a nyertesek és a vesztesek aránya ugyanis a felkészüléstől függ, s ebben mind az államnak, mind az egyéneknek megvan a maguk felelőssége. Cikkünkben Apatini Kornélné, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kis- és középvállalkozás-fejlesztésért felelős helyettes államtitkára fejti ki a sikeres csatlakozáshoz szükséges legfontosabb teendőket és az állami szerepvállalást.

Apatini Kornélné Fotó: S. L.

- Nyakunkon az uniós csatlakozás, és számtalan a tennivaló, a pótolnivaló. Tapasztalata szerint mennyire jöttek tűzbe a vállalkozók?
- A minisztérium egy országos kampányba kezdett februárban, a tervek szerint 150 kistérségbe látogatnak el szakembereink, hogy testre szabott tájékoztatást és felkészítést adjunk a csatlakozás keltette kihívásokról. Én magam is legalább 50-60 fórumon vettem már részt, ezek alapján azt mondhatom, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a vállalkozók részéről. Persze ez alapján nem alkothatunk reális képet, mert mi csak azokkal találkozunk, akik eljönnek. Nem tudjuk, hogy akik távol maradtak, érdektelenek, vagy csak influenzások lettek, és ezért nem tették tiszteletüket. Tehát nem látjuk, milyen a vállalkozók felkészültségi szintje. 
- Milyen a vállalkozók hozzáállása az Európai Unióhoz? Félnek, aggódnak, vagy inkább örömmel várják?
- A legkülönbözőbb reagálásokkal találkozom. Vannak, akik már azon gondolkodnak, hogyan nyithatnak üzletet Német- vagy Franciaországban, de sokan még csak most kezdik átgondolni, kell-e valamin változtatniuk. Félelmet, értetlenséget az agrárszektorban tapasztaltam. Azok, akik attraktívabban keresik az új lehetőségeket, előnybe kerülnek, valószínűleg közülük kerülnek majd ki a nyertesek. Persze olyanok is vannak, akik egészen közömbösek, úgy gondolják, eddig is volt valahogy, ezután is lesz valahogy.
- Amikor ennyire kevés az idő, nem életveszélyes ez a tipikus magyar hozzáállás? Egyáltalán mire lesz elég ez az alig bő egy év?
- Ez jó kérdés. Nyilván jobb helyzetben lennénk, ha két évvel korábban kezdődött volna el a kampány, de nyilván az utolsó perceket is ki kell használni. Az a stáb, amelyikkel dolgozom, és a magam részéről is elmondhatom, szívvel-lélekkel igyek-szünk felrázni a kisvállalkozókat. 
- Melyek a legfontosabb teendők, feladatok, amelyeket meg kell tenni annak érdekében, hogy nyertesei legyenek a vállalkozók a csatlakozásnak?
- A legfontosabb a megfelelő információszerzés. Minden vállalkozásnak tisztában kell lenni mindazokkal a változásokkal, amelyeket az Európai Unióhoz való csatlakozás hoz. Hogyan érinti a saját szakmáját, milyen lehetőségek nyílnak meg, milyen változások, milyen új feltételrendszer lép életbe. Segítséget nyújthat ebben a GKM oktatatási csomagja, felvilágosítást lehet kérni a minisztérium zöld számán. Érdemes ellátogatni a már említett kistérségi szervezésű előadásokra, illetve a helyi kamarákhoz. A szükséges tájékozódás mellett elengedhetetlen még a versenyképesség javítása, hiszen az Európai Unió tagjaként erősödő versenyre kell számítani. Az erre való sikeres felkészítésben kívánnak segítséget nyújtani a GKM pályázatai is. Összesen 8,5 milliárd forint pályázati lehetőség áll rendelkezésre többek között a versenyképesség-növelő, modernizációt szolgáló beruházások végrehajtására, a marketingfelmérés, az üzleti tanácsadás igénybevételére, az ISO 9001 minőségirányítási rendszer bevezetésére, a vállalkozás internetes megjelenítésére, beszállítóvá válás elősegítésére, illetve vállalati hálózatok kialakítására.
- Melyek azok a vállalatok, amelyek leginkább veszélyeztetettek?
- A csatlakozás növeli majd Magyarország iránti bizalmat, ezért újabb jelentős tőkebeáramlás várható. Ennek a megnövekvő versenynek leginkább a hazai közepes vállalatok lesznek kitéve, mivel az elmúlt időszakban a külföldi nagyvállalatok többsége már letelepedett Magyarországon, viszont a közepes vállalatok közül sokan még nem, ezek megjelenésére számítunk. 
- Mennyire lesznek érintve a kisvállalatok, sőt a mikroméretű cégek? 
- Bár igaz az, hogy a legsérülékenyebbek a kicsik, mégis ebben a folyamatban nem lesznek olyan erős versenynek kitéve, amely nagyon megrostálná őket. Ezek a kisvállalatok, amelyek 10 dolgozónál kevesebb főt alkalmaznak, főként közvetlenül a helyi piacra termelnek, kiskereskedők, cipészek, pékek stb. Elég kicsi a valószínűsége annak, hogy egy német pék, olasz cipész, vagy éppen egy dán szabó Sárrétre vagy Sárbogárdra akar letelepedni. 
A középméretű vállalatok azonban erős versenyre számíthatnak. De a hazai középvállalatok már eddig is jelen vannak az uniós piacokon, ismerik a uniós sajátosságokat, tehát azt lehet mondani, a tájékozódásban és a felkészülésben is előbbre tartanak, de előre lehet tudni, nem minden hazai középvállalat lesz boldog nyertese a csatlakozásnak. A tőkeellátottságuk javítására, a technológiai felzárkózásuk céljára készítettük a Smart Hungary és a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programot, amely jelentős anyagi támogatást nyújt a felzárkózás esélyeit javító beruházásokra. 
- Előreláthatóan mely szektorok számíthatnak erősödő versenyre?
- Már eddig is igen erős verseny volt, van az építőipar területén, és ez biztosan tovább fog erősödni. Hasonlóan erősödő versenyre kell számítani az elektronikai iparban, a híradástechnikai szektorban is. Hasonló a helyzet a textiliparban is, ahol eddig a távol-keleti áruk dömpingje és az erős forint nehezítette a cégek helyzetét, de erre most rátenne egy lapáttal a vámrendszer változása is. Más oldalról viszont éppen ezek, az építőipar, az építőanyag-ipar, az elektronikai ipar lehetnek a csatlakozás nyertesei.
- Ha máshonnan nem is, de az óriásplakátokról már mindenki tudja, nyithatunk cukrászdát Bécsben. Vajon tényleg ennyire egyszerű ez a lépés?
- Az Európai Unió tagjaként Magyarország is belső piac lesz, egyenlő feltételek, azonos elbírálás alá esnek a magyar vállalatok is. Azonban minden esetben figyelembe kell venni az adott ország jogszabályait, engedélyezési rendszerét, az adminisztrációs terheket. Tehát annak a vállalkozónak, aki külföldön szándékozik üzletet nyitni, ajánlatos előzetesen felkeresni az ottani helyi kamarákat és részletes tájékoztatást kérni.
- A belépés után mennyiben változik majd az adórendszer, a könyvvitel?
- Nem vagyok adószakértő, de az unióban nincsen egységes adórendszer, így maradhat 18 százalékos társasági adó, sőt az eva is. A 25 százalékos áfakulcs nálunk a legmagasabb, de az unió nem írt elő kötelező csökkentést, így csak fokozatos és elsősorban a versenyképesség javítását szem előtt tartó csökkentésre kell számítani, míg a 0 kulcsot el kell törölni. A könyvvitelben nem várható számottevő változás, mivel az elmúlt években már megtettük a szükséges harmonizációs lépéseket. 
- Lesz-e lehetősége a kisvállalkozásoknak arra, hogy igényeljenek forrásokat az uniós alapokból?
- Igen, és ennek nagy jelentőséget tulajdonítunk. Pályázati úton lehet majd hozzájutni ezekekhez a támogatásokhoz. De itt meg kell állnom, mert ezen a ponton tetten érhető egy újabb hátrányunk, a pályázatírásban és a nyelvismeretben tapasztalható ismerethiány. Ilyen és ehhez hasonló apró problémán komoly támogatások bukhatnak el.