A jólét európai szigetei

Budapest tizenharmadik, Fejér megye tizenötödik, Győr-Moson-Sopron pedig tizenhetedik helyen áll az egy főre jutó vásárlóerővel háromszáz közép- és kelet-európai régió rangsorában állapítja meg a GfK Piackutató Intézet. Ha térségünk egy főre jutó átlagos vásárlóerejét száznak vesszük, akkor Budapest 256, Fejér 216, Győr-Moson-Sopron pedig 214 százalékot ér el.

Távol a nyugat-európai jövedelem szinttől. Budapesten kicsit jobb a helyzet Fotó: Pál Imre 

Közép- és Kelet-Európában az első négy helyet szlovének foglalják el, majd Prága következik, és további hét szlovén terület után Budapest. A listavezető Közép-Szlovénia indexe 311 százalék.
Összesen harmincnyolc európai ország, illetve ezerötszáz régió lakóinak vásárlásra fordítható jövedelmét számították ki a GfK-csoport nürnbergi központjában. 
Az európai listát a 2001-es adatok alapján a svájciak vezetik, egy főre jutó 25 ezer 603 eurós nettó jövedelmükkel. Luxemburg 24 ezer 623 euróval a második, majd Skandináviából Norvégia, Dánia és Izland következik.
Régiónk vizsgált országai közül Szlovénia áll legelöl 6435 euróval. Ez egyrészt az európai tizenkilencedik helyhez, másrészt a többi közép- és kelet-európai ország közül való kiemelkedéshez elég. A második helyen álló Magyarország mutatója ugyanis már csak 3213, Csehországé 3020, Lengyelországé pedig 3019 euró. 
A románok 986 eurója Szlovéniához képest egyhatod, és Európában a harmincadik pozíciót jelenti. A 38. helyen található Moldávia lakóinak 223 euró áll rendelkezésre, több mint hatezer euróval kevesebb, mint a szlovéneknél. A svájciakéhoz képest viszont még az egy századrészt sem haladja meg. 
A GfK szakértői szerint azonban a jólét kifejezésére alkalmasabb a vásárlóerő-paritás, mivel kiküszöböli az egyes országok árszínvonalának különbségeit. Ez a mutató inkább az alapvető szükségleteket kielégítő szolgáltatások és termékek értékesítésének tervezéséhez használható, mivel a nagy és alacsony jövedelmű országok közti különbségeket enyhíti. A fejlett életszínvonalú országokban ugyanis általában magas az árszínvonal, és a kiadásokból viszonylag jelentős részt kötnek le a drágább termékek.
Az egy főre jutó németországi vásárlóerőt tekintik száz százaléknak az összehasonlításnál, s ezen az alapon már Luxemburg vezet 153 százalékos indexével, míg Svájcban a magas árszínvonal miatti 128 százalékos mutató csak a második helyhez elég.
„A jólét európai szigeteinek” nevezi a tanulmány a rangsor nyolc első helyén álló régiókat: Genf 180-as, Párizs 159-es, a svájci Zug városa, Luxemburg majd Basel, a francia Hauts-de-Seine, a német Hochtaunus járás, majd Bologna 139-es indexszel alkotja az európai élmezőnyt.
A vizsgált ezerkétszáz nyugat-európai régióhoz képest Közép- és Kelet-Európa legfejlettebb régióinak még van mit behozniuk. A négy első helyen található szlovének mutatói hetvenhat és hetven százalék között mozognak a németek átlagos száz százalékához képest. Az ötödik Prága hatvannyolcas.
A nürnbergi GfK-tanulmány a tizenkilenc megye és Budapest összevetése alapján a főváros és a vidék közötti különbséget hangsúlyozza. A vásárlóerő ugyanis évi 4019 euróval Budapestre, továbbá környékére és az északnyugati megyékre összpontosul. Viszont Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindössze 2625 euró az átlag. (Hetek)