Továbbra is elsősorban a háborús feszültség nyomja rá bélyegét a tőkepiacokra. Amerikában a kötvényhozamok negyvenéves mélypontra süllyedtek, a dollár árfolyama négyéves minimumot ért el az euróval szemben, miközben a részvénypiacok is tovább estek. A napvilágot látott makrogazdasági adatok továbbra is recesszióra utalnak, a munkanélküliségi ráta 5,8 százalékra nőtt, húsz hónapja folyamatosan csökken az alkalmazásban állók száma. Az öreg kontinensen az Európai Központi Bank 25 bázispontos kamatcsökkentése sem örvendeztette meg a befektetőket, a piac ugyanis ennél agresszívabb lépésre számított. A Budapesti Értéktőzsdén is igen gyenge volt a forgalom, az index a nemzetközi trenddel szemben 2,9 százalékos pluszban zárta a hetet.
A BUX hétfői erőteljes emelkedését piaci szereplők az uniós csatlakozásra kimondott máltai „igen”-nek tulajdonítják. A hét legnagyobb emelkedését a Richter produkálta, befektetői közel nyolc százalékot nyerhettek egyetlen hét alatt. Jelentős vételi nyomás volt tapasztalható az OTP kereskedésében is, a papír 3,7 százalékkal lett drágább. A Matáv minimális emelkedést tudott csak felmutatni annak ellenére, hogy anyavállalata, a Deutsche Telekom vételi ajánlatot kapott az egyik nagy német befektetési banktól. A Mol iránt sem mutatkozott nagy kereslet, a magas olajár rontja a cég profitkilátásait, a horvát INA privatizációja - melyben a Mol is érdekelt - pedig tovább húzódik. Közel 5,5 százalékkal gyengült a múlt héten még szárnyaló NABI,
a papír április 1-től kikerül a BUX-indexből, miután másodszor nem felelt meg a feltételrendszernek.