Somorjai László
Kész Aréna

Március 13-án hivatalosan is átadták a Budapest Sportarénát, április 15-ére pedig már C csoportos jégkorong-világbajnokságot terveznek - noha még nem teljesen készült el a komplexum. „Remek létesítmény, világszínvonalú rendezvénycsarnok lesz” - jelentette ki Szilvásy György, a GYISM közigazgatási államtitkára az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottságának a helyszínen megtartott, kihelyezett ülésén.

A Budapest Sportaréna belülről. Korszerű létesítmény, csak az árat sokallják Fotók: S. L.

Deutsch Tamás korábbi sportminiszter mert nagyot álmodni, amikor az 1999 decemberében leégett BS helyébe elképzelt egy új komplexumot, és megkötötte a francia Bouygues céggel a sokmilliárdos szerződést. Nem úgy, mint a kormányváltás miatt helyzetbe került szabaddemokraták és szocialisták, akik földhözragadt módon megkérdezték, a szerződés „ex has”, vagy pedig kész tervek alapján köttetett-é. Máskor azt tudakolták, hogy a húszmilliárdos projekt (plusz hét milliárd a környék rendezése) mitől duzzadt közel negyvenmilliárdosra, miközben a debreceni Főnix Csarnokot 8500 férőhellyel négy milliárdból kihozták. Szóvá tették a szerződés hiányosságait, megkérdőjelezték a csarnok különböző sportrendezvényekre való alkalmasságát, és megkérdezték, miként jöhetett létre az a titkos záradék, amely szerint 2013-ig nem épülhet hétezer főnél nagyobb befogadóképességű csarnok a fővárosban, amely konkurenciát jelentene a Budapest Sportaréna üzemeltetője számára. 
Ha viták tüzében is, a „karaván halad”, a sportbizottság több tagjának jelenlétében 
a héten maga a tervező - Skardelli György építész - vezette végig a komplexumon a sajtó munkatársait. A szakember szerint a 180 méter hoszszú, 130 méter széles „nagy test” nem hasonlítható össze hagyományos épületekkel. 
„Az aréna - a nemzetközi trendnek megfelelően - alapvetően rendezvénycsarnok, csupán sporteseményekből nem lehetne eltartani ekkora épületet. A korábbi BS utolsó éveiben is a rendezvényeknek csak húsz százaléka volt sportesemény” - mondta az ismert építész.
A tervező a sokfunkciós feladatokhoz igazítva „U” alakú nézőteret alakított ki, így a Stefánia útról behajtó kamionok egészen a küzdőtérig eljuthatnak, és gyorsan válthatják egymást, a végére pedig színpad kerülhet. A lelátó két részből áll: egy vasbeton felső karéjból és alatta egy tizenkilenc sorból álló, mozgatható részből. Ez utóbbit szükség esetén teljesen be lehet tolni a vasbetonszerkezet széléig, ekkor egy száz-harminc méter hosszú és hatvankét méter széles fedett, futballpályánál nagyobb tér áll rendelkezésre. A küzdőtéren akár két jégpályát is ki lehet alakítani - a jég elszállítása tömbökben, felolvasztása pedig egy külön aknában történik.

Az Országgyűlés Sportbizottsága az Aréna bejárásán. A terepasztal lovagjai 

A szerződés- és határidő-módosításokkal kapcsolatban Szilvásy György államtitkár ismertette az ellentételezésként kialkudott, mintegy kétmilliárd forintnyi plusz beruházásokat és szolgáltatásokat. A szerződés szerint húsz „ingyen nap” jár az államnak, amikor a bérleti díjat és egyéb szolgáltatásokat nem kell megfizetni - ebből két nap egyházi rendezvényekre szolgál, a maradék tizennyolc a magyar állam döntésének megfelelően lesz felhasználva. A módosított szerződésben ez a szám hat „társadalmi nappal” bővül. A nem mindennapi tulajdonosi szerkezetet korábban több kritika illette. Szilvásy magyarázata: 
„A konstrukció sajátossága, hogy a megrendelő - a magyar állam - a megrendelés pillanatától voltaképpen tulajdonostársként beengedte a későbbi tervezőt, kivitelezőt és üzemeltetőt, amely így az állam partnerévé és tulajdonostársává is vált. Ennek egyik oka az volt, hogy a csarnok üzemeltetése a nyereség szempontjából kockázatos. Ezért jó, hogy ugyanaz építi, aki tervezi, és ugyanebben a pozícióban van az üzemeltető. ”
A sportbizottság kormánypárti képviselőit nem hatotta meg Deutsch képviselő úr azon állítása, hogy a főváros egyik emblematikus építményének szánta a létesítményt, amelyről képeslapok készülhetnek, és amely a Parlament épületéhez hasonlóan jelképezi a 21. század Budapestjét. Ahogy az építész korábbi, ihletett beszámolója sem („Az előcsarnokban pengefalak szűrik meg és engedik át a látogatókat. Gránitrészből törnek ki ezek a fémburkolatú kristály elemek, maga az aréna fémes burka szinte hozzáér…”), amely szerint az aréna egyedi kialakítása miatt négyezer-négyszáz különböző elemet kellett itt elkészíteni és összeilleszteni komputeres tervezés segítségével. Világosi Gábor szabaddemokrata képviselő még azt is szóvá tette, hogy egy ilyen volumenű beruházáshoz méltatlan annak az ákombákomszerűen lefektetett kültéri burkolatnak az előállítása, amely saját véleményünk szerint egy gördeszkást életveszélybe sodorna. Az épületátadás után is több száz hiba vár kijavításra.