Papp Gabriella
Új európai szegényházak
Magyarország uniós csatlakozása küszöbön áll. Az árak már európai szinten vannak, így a magyar embereket leginkább az érdekli, hogy a csatlakozás után lesznek-e európai szintű bérek is (és nem feltétlenül az, hogy ehetünk-e mákos gubát az unióban!). Magyarországon a multinacionális cégek, valamint az informatikai és távközlési cégek fizetnek a legjobban. Az unió tagállamaihoz képest és világviszonylatban egyaránt nagyon nagy azonban a lemaradásunk a fizetéseket illetően.
Hazánkban az elmúlt hetekben nagy lendülettel kezdődött meg az Európai Unióhoz való csatlakozást népszerűsítő kampány. Gazdasági szakemberek nyilatkozata szerint az újonnan csatlakozó országoknak - köztük Magyarországnak is - átlagosan húsz évbe kerül majd a felzárkózás a jelenlegi tagállamokhoz. Abban csak reménykedhetünk, hogy a bérekre ez nem vonatkozik.
Az Európai Unió tagállamaiban jelenleg is jóval magasabb a bérszínvonal, mint Magyarországon (kb. ötszöröse a hazainak), és az újonnan csatlakozók közül is csak Szlovákiát, Észtországot, Lettországot és Litvániát előzzük meg. Lengyelországgal nagyjából azonos a helyzetünk, de a csehek és a szlovének előttünk járnak a béreket illetően. Ezért nincs mit csodálkoznunk azon, hogy az EU által kiírt közalkalmazotti álláspályázatokra hazánkból többszörös a túljelentkezés, és a csatlakozás után ez a tendencia várhatóan csak fokozódni fog. Az EU-ban még a bérlista legalacsonyabb fokán lévő alkalmazottak is több mint kétezer eurót (közel 500 ezer forintot) keresnek havonta, ami Magyarországon nagyjából egy államtitkár fizetésének felel meg. Egy ottani államtitkári rangú tisztviselő havi fizetése ugyanakkor megközelítőleg 12-15 ezer euró, ami 3-3,6 millió forintnak felel meg.
Az igen csábító bérek ellenére sem kell attól tartanunk, hogy „kiürül” az ország a csatlakozás után, hiszen a munkavállalásnak meghatározott jogi korlátai és egyéb feltételei vannak, például nyelvtudás, amelyeket az álláspályázatok elnyeréséhez teljesíteni kell. Németország, Ausztria és Olaszország, a legjelentősebb célországok, például még a csatlakozás után évekig nem engedik meg a szabad munkavállalást kelet-európaiak számára.
A nyugat-európai topmenedzserek jövedelme magas életszínvonalat biztosít számukra, de mindezek mellett sem tudnak szert tenni olyan vagyonra, mint amerikai kollégáik. Az amerikai vállalatvezetők fizetése még a nyugat-európai vezetők bérét is messze túlszárnyalja. Soros György egy uniós tanulmányában éppen a nem megfelelő bérezést teszi a korrupció okává, ami igen jellemző nemcsak Kelet-Európában, hanem a tanulmány szerint az Európai Unión belül is. Általánosságban mindennemű korrupció melegágyai az alacsony vagy nem megfelelő fizetések.
A magyar cégek saját bevallásai alapján egy vezető - a munkáltatói jogokat gyakorló személy - minimum havi bruttó 5-600 ezer forintot keres a cég méretétől függetlenül, a felső határ pedig a csillagos ég. A havi bruttó 1,5 milliótól akár 20-25 millió forintos igényig terjedhet egy vezető pozíciót betöltő személy fizetési igénye munkahelyváltás esetén. A vezetőknél összehasonlíthatatlanul kevesebbet keresnek a ranglétra alacsonyabb fokán elhelyezkedő dolgozók, akik közül például a betanított munkások havi bruttó bére átlagosan 60-75 ezer forint - az Európa szegényházának nevezett Portugáliában ugyanakkor a minimálbér százezer forint felett van…
Milliárdos toplista
Az amerikai Forbes magazin évről évre közreadja a világ leggazdagabb embereinek listáját. Az idei összeállításuk szerint nincsen nagy változás az élbolyban, 40,7 milliárd dolláros vagyonnal továbbra is Bill Gates a number one, és a toplista vezető helyein több Microsoft-vezető is megtalálható. Az élbolyban többségben vannak az amerikaiak, de előkelő helyeket szereztek meg a japán és a német dollármilliárdosok is.
Arafat és Castro. A dollármilliomosok Fotók: ReutersEgyre több helyen szerepelnek ugyanakkor az orosz vállalkozók. A magazin a világ leggazdagabbjai között számos politikai vezető vagyonát is „megszámolta”. Meglepő a kommunista Fidel Castro vagyonának mértéke, aki 110 millió dollárral minden bizonnyal egyenlőbb az egyenlők között. Jasszer Arafat ennek közel a háromszorosát gyűjtötte össze: 300 millió dollárral a hatodik helyen áll a dúsgazdag politikusok listáján. Az amerikai listakészítők Szaddám Huszein iraki elnököt sem felejtették ki. Ő kétmilliárd dolláros vagyonával a negyedik helyet szerezte meg. Stabilan tartja első helyét Fahd ibn Abdul-Azíz Alsaud szaúdi király, aki húszmilliárd dollárral „trónol” a csúcson.
