Hetek - VII. évfolyam, 10. szám, 2003. március 07

„Meghalt Kádár, oda az igazság” - fogalmazott lapunknak egy roma kisebbségi képviselő a március 1-jén megismételt országos cigány elektori gyűlésen. A romák úgy érzik, hogy helyzetük semmit sem változott a rendszerváltás óta, felzárkóztatásuk helyett rövid távú pártpolitikai célok eszközei lettek. Talán ezért is voksoltak többen a Horváth Aladár vezette Demokratikus Roma Koalíció (DRK) jelöltjeire a Farkas Flórián nevével fémjelzett Lungo Drom és koalíciója jelöltjeivel szemben. Az új testülettel megválasztott Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) új esélyeket ígér az elmulasztott felzárkóztatásra.

A megismételt elektori gyűlés tétje az OCÖ mandátumainak, illetve a romák országos képviseletének léte az elkövetkezendő négy évben. Taxiba vágom magam, hogy kezdésre - délelőtt 11-re - odaérjek a fontos eseményre, a Hungexpo B pavilonjába. Kár volt. „Elég lett volna kettőre idegyünnöd - mondja egy idős, tapasztaltabb roma.
- Aztán holnap reggelig ti, sajtósok, sem mehettek ám el!” - teszi hozzá. Félig üres a csarnok, folyamatosan érkeznek a szendvicsektől dagadó nejlonszatyrokkal felpakolt vidéki elektorok. Szigorú regisztráción mennek át. A büféasztalnál néhányan sonka, szalonna és több rúd kolbász segítségével készülnek az előttük álló megpróbáltatásokra. Sejtem már, hogy ami a csúszást illeti, az öreg komolyan gondolta. Hamarosan delet üt az óra, paprikás csirke illata terjeng.

Flóri kontra Aladár

A hátsó széksoroknál megszólal a gitár, szabolcsiak és zalaiak tánccal múlatják az órákat.
„Inkább így üssük el az időt, mint egymást ócsároljuk” - fordul hozzám Dabati József, aki Nagyradáról érkezett. „Én pártfüggetlen vagyok, de nagyon bántja a szememet a fehér sál. Most a cigányságot akarják képviselni vagy a pártokat?” - kérdezi, ugyanis a DRK szimpatizánsai fehér sállal a nyakukban érkeznek, és a terem másik felében foglalnak helyet.
Ignácz Sándor, az óhídi kisebbségi önkormányzat elnöke rátesz egy lapáttal: „Ők nem ugyanolyan cigányok, mint mi? Ez egy irányított lejáratás, uram, ami itt történik, mert a fehér kendő a cigányok megosztottságát mutatja.” Kérdésemre, hogy akkor miért szavaznak más-más jelöltre, ha az egység a fontos, így felel: „Mi kézzel-lábbal a Flóri mellett vagyunk, mert ő pont az ellenkezőjét akarja, mint Horváth Aladár.” Ez további értelmezésük szerint azt jelenti, hogy „Flóri” az egység híve „Aladárral” szemben. „Én MSZMP-tag voltam nagyon sokáig, amikor azonban megszűnt az »elvtárs«, és jött az »úr«, abban a percben kiléptem, mert nem urakra, hanem társakra van szükség” - egészíti ki Ignácz Sándor az elhangzottakat.

Látva a magnót, Bogdán Nándor sormási lakos is megszólal: „Mindegy, hogy ki lesz a győztes, itt az a lényeg, hogy normális körülmények között zajlódjon a választás, és akkor emelt fővel lehet még veszíteni is. El kell ismerni a győztest…” „Én sem ez ellen, sem az ellen nem vagyok… Annak eredménye nincsen, hogy egymásra haragítsák az egész cigányságot” - mondja egy független. Kéri István Borsod megyéből érkezett, kikéri magának, „hogy gondolja azt az Aladár, hogy bénák a borsodi emberek? Mert ezt mondta a rádióban. Mi kérem, nem vagyunk bénák, harminchét és fél év óta dolgozom, és képviselő vagyok.” Az EU-csatlakozás kerül szóba, itt mindenki egyetért: „Bemegyünk, de úgy megyünk be, hogy a béka fenekén leszünk. Mink - cigányok - idáig is ott voltunk, meg ezután is… Meghalt Kádár, oda az igazság” - mondja Kéri képviselő. Horváth Tivadar, a taktaszadai kisebbségi önkormányzat elnöke hozzáteszi: „Az unióban akár jobb is lehet, ha sikerül kitaníttatnunk a roma gyerekeket. Minket csak az iskolázottság tud följebb vinni.” Ilyen a hangulat a terem Farkas Flóriánhoz közelebb eső oldalán, átmegyek a szemközti részbe, ahol a fehér sálasok gyülekeznek.
„Én a választástól azt várom, hogy a két tábor megegyezik egymással és egységes cigánypolitikát alakít. A fehér sál pedig a békességet és a szabadságot szimbolizálja, nem a megosztást, mert különben mi is mondhatnánk, hogy a választások alatt a kokárda kitűzésével a Lungo Drom két táborra osztotta a cigányságot” - nyilatkozik Varga Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnökjelölt, Ajak községből. Varga biztos benne, hogy a „baloldal”, illetve a DRK győzedelmeskedni fog, mert úgy véli, sokan megelégelték már, hogy „a Fidesszel lepaktált Lungo Drom” semmit nem tett a cigányság felemelkedéséért, hanem eladta őket - a szavazataikért cserébe. Ennek pedig az EU-csatlakozás is a kárát vallja: „Az egyik szemem sír, a másik nevet, ha a csatlakozásra gondolok. A fejlődés szempontjából fontos lépés, de a mi cigányaink aluliskolázottak, hátrányos helyzetbe fogunk kerülni. A látszatpolitizálás helyett pont erre kellett volna a Lungo Dromnak és elnökének, Farkas Flóriánnak egy olyan nyolcéves programot kidolgoznia, amely a felzárkózást a mostani időszakra megteremtette volna. Ezért is kell leváltani Flóriánt és személyes klientúráját - noha önmagában a Lungo Drommal nem volna semmi probléma. Most azonban a DRK-nak kell esélyt adni, hogy realizálhassa a programját.”

A választás

Délután két órakor Ficzere Lajos, az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke köszönti a közel háromezer főnyi regisztrált elektort, ami hatvannégy százalékos részvételt jelent, és biztosítja a határozatképességet. Szigorúan nyilvántartják őket és figyelnek arra, hogy ne ismétlődhessen meg a január 11-i eset, amikor az összesített szavazatok száma meghaladta a jelen lévő elektorok számát. Mint ismeretes, választási csalásra hivatkozva ezért távozott az egyébként vesztes LD a helyszínről, és - a Legfelsőbb Bíróság döntésének megfelelően - emiatt kell ismételni.
A hangulat felfokozott, az LD első sorában egy ősz hajú úr tettlegességgel fenyeget, ha valaki negyedszer is rálép a tyúkszemére. Rövid idő alatt megválasztják a két levezető elnököt, akiket a kilenc-kilenc roma szervezetet képviselő LD és DRK állít ki, majd a jelöltek megszavazása következik. Az említett két szervezet 53-53 jelöltet állít, ez az OCÖ kisebbségi törvény által megengedett maximális mandátumainak száma. Ehhez hozzájön a DRK-ból kilépett Pálfi Miklós által szervezett Harmadik Erő Szövetség harminchat jelöltje, valamint kilenc további független. A taktika Horváth Aladár későbbi magyarázata szerint az volt, hogy ami szavazatokat elvesz tőlük Pálfi, azokat az LD oldalán érvényesítse.
A nyílt szavazással történő jelöltállítást hangos ovációk illetve tiltakozások tarkítják, kiváltképp Raduly Józsefnek, a Száztagú Cigányzenekar művészeti vezetőjének neve elhangzásakor. „Raduly áruló” - mondják az LD emberei, és energikus karmozdulatokkal vezényelnek, hogy senki se emelje fel a szavazócéduláját. Ezzel ugyan nem ért egyet Batánovics István, aki Versendről érkezett, „ha átáll valahova, mert annak jobb a programja, attól még nem lesz áruló” - feleli kérdésemre, de ez nem segít: a jelölt nem kapja meg a szükséges tíz százalékot. Mint megtudjuk, azt rótták fel Radulynak, hogy kilépett a LD-ből, és most függetlenként indult.

Délután háromra kész a százötven jelöltből álló lista, a nyomdai műveletek azonban hosszú órákat vesznek igénybe. Szendvics, zene, tánc, gyarapodó füst, növekvő fejfájás. Az esti szavazás után újabb várakozás, míg a szavazatokat megszámlálják. Hajnali fél háromra megszületik az eredmény: a DRK fényes győzelmet aratott. Az OCÖ ötvenegy mandátumához jutott az LD két helyezettjével szemben. A legtöbben Horváth Aladárra szavaztak, Farkas Flórián szintén bekerült az ötvenhárom közé, de az utolsó előtti helyen, míg az utolsót koalíciós társa szerezte.
Győzelmi mámor a DRK oldalán, Varga Zoltán is eufórikus állapotban mondja, hogy „megdőlt egy rendszer”. Az OCÖ hivatalos felállása és megbízása után immár negyvenezer roma képviseletét láthatja el Szabolcs-Szatmár megyében. Csókok, gratulációk - „Flóri” is gratulál Aladárnak, akinek annyi év polgárjogi harc után újra itt a nagy lehetőség. Kolompár Orbánnal a Magyarországi Cigány Szervezetek Fórumának elnökével és Kövesi Vilmossal, a Cigány szervezetek országos Szövetségének alelnökével együtt ígéretet tesz az egységes romapolitizálás, a megosztottság felszámolása, valamint a cigányság életkörülményeinek javítása mellett.

Feudális állapotok

Interjú Zsigó Jenővel, a Roma Parlament elnökével

- Mit vár attól, hogy a DRK győzelmével új vezetés került helyzetbe?
- Óriási a különbség a mostani OCÖ és a Farkas Flórián-féle, a cigányságot mindenben kiszolgáltatottá tevő, eláruló OCÖ mentalitása és felfogása között, de ez akkor sem változtat a tényen, hogy a kisebbségi törvény cigányellenes, és átfogó változtatásokra van szükség. Mindazt, amit az új rendszer az elmúlt tizenkét évben elrontott, most kell helyrehozni.
- Ez a cigányellenesség miben nyilvánul meg?
- Össze nem vethető kisebbségek helyzetének a rendezésére alkottak egalizált törvényi szabályozást, ami képtelenség. Nem lehet a néhány száz vagy néhány ezerfős örmény, ruszin, ukrán, lengyel kisebbséget egy törvényi szabályozás alá helyezni a nyolcszázezres-egymilliós lélekszámú cigánysággal, és egyenlőnek venni az egyenlőtlent. Mint már több fórumon is elmondtam, az a választójogi szabályozás, amely mindegyik kisebbségnek kedvez azzal, hogy öt kopogtatócédulával föl lehet kerülni a kisebbségi jelöltek listájára, a cigányság esetében tökéletesen szétverte a demokratikus választás lehetőségét. Az a törvényi szabályozás, ami az elnyomó többség kezébe adta az elnyomott kisebbség képviselőinek megválasztását, tökéletes feudális visszarendeződést eredményez, és az európai jogban is példátlan.
- Az adott helyzetben mit lehet tenni?
- Európa számára elfogadható kisebbségi jogvédelemre, kisebbségi és választóügyi törvényre van szükség. A finanszírozási szabályozást azonnal meg kell változtatni, hiszen a kisebbségi önkormányzatok működőképessége, tevékenysége nem függhet a települési önkormányzatok kénye-kedvétől, vagy esetleg a pénzügyi helyzetétől sem. Napirendre kell tűzni a kisebbségi parlamenti képviselet kérdését, de azt előre jelezzük, hogy nem egalizált módon, tehát arról szó sem lehet, hogy mondjuk a szerbek egy képviselője mellett a romáknak is egy képviselője legyen. Meg kell történni a választójogi szabályozásnak, hogy a romák jelölhessék és választhassák meg a képviselőiket…
- Vagyis hogy ne különböző pártok színeiben kerüljenek a parlamentbe?
- Semmiképp, hiszen a parlamenti pártok a romaügy vonatkozásában a faji előítéletes választóik politikai foglyai. Ezért a legkülönbözőbb ideológiájú kormányok sem tettek semmit a magyarországi cigányság helyzetének javításáért. Még ha találkozunk is modern felfogású, felvilágosult politikussal, gondolkodóval, körbemutat a frakcióján, és azt mondja: képtelenség változásokat átvinni, a képviselők mögött álló választók akaratán keresztül - pedig a modern társadalmak erről szólnak. A DRK győzelmétől azt várjuk, hogy az európai szinthez, elvárásokhoz, normákhoz igazodva rendezzék a romák kisebbségi, törvényi szabályozását. (S. L.)