Újabb mélypontra, hat éve nem látott szintre csökkentek az európai részvényindexek. Az amúgy sem rózsás hangulatnak nem tett jót a holland Ahold kereskedelmi lánc bejelentése, miszerint a cég az elmúlt két évben 500 millió dollárral több nyereséget mutatott ki a valóságosnál. A cég vezetése távozni kényszerült, a részvények elvesztették értékük kétharmadát. Amerikában mérsékeltebb volt az áresés, bár a makrogazdasági adatok - a termelői árindex, a munkanélküliség és a külkereskedelmi mérleg hiánya - mind gyengébbek lettek a várakozásoknál, a fogyasztói bizalom pedig 9 éves mélypontra süllyedt.
A BUX egész jól átvészelte a hetet, mindössze másfél százalékot vesztett értékéből, amelynek nagy részét az Egis mélyrepülésének köszönhette.
A papír a felfüggesztés után több mint harminc százalékkal gyengült a deramciclane nevű szer amerikai tesztjeinek leállítása és sikertelenné nyilvánítása miatt. Elemzők azonban nem tartják kizártnak, hogy Európában folytatódhat a kutatás, és harminc százalék esélyt adnak annak, hogy a szer valamilyen módon forgalomba fog kerülni. Újabb felfüggesztésre is sor került a héten, igaz, kevésbé drámai bejelentés miatt. Az Inter-Európa Bank olasz tulajdonosa jelentette be, hogy 2000 forintos áron nyilvános vételi ajánlatot tesz a cég részvényeire. A felvásárlási szándék már korábban sejthető volt, a papír ára november óta megduplázódott. A Molt érintő hír, hogy a Die Presse értesülése szerint a Mol ajánlatával szemben az osztrák OMV ajánlatát minősítették legjobbnak a horvát INA privatizációs pályázatán, de a Mol értékelése alig marad el ettől.