Major Nóra
Jól irányzott adófelajánlások

Minden évben az adóbevallások benyújtásának közelségét jelzik az újságok címlapjain, illetve az utcai plakátokon elszaporodó „Ajánlja fel adójának 1 százalékát!” kezdetű felhívások. Az évek óta sikeresen működő 1+1 százalékos felajánlási rendszer tulajdonképpen az adakozás egyik legegyszerűbb formája. A civil szférának, az egyházaknak, illetve a kiemelt költségvetési előirányzatnak juttatott adószázalékok nem jelentenek plusz terhet az adófizetőknek. Érvényes rendelkezés hiányában ugyanis ez az összeg a megszokott helyén marad - vagyis az államkasszában. Cikkünk azokra az apró, de nem elhanyagolható részletekre, hibákra hívja fel a figyelmet, amelyek miatt az APEH nem fogadja el a felajánlásokat. 

Plakátüzenetek kutyafuttában Fotó: Somorjai L.

Ha a pénzügyi tranzakciókkal járó szokásos nehézségeket tekintjük, akkor az 1+1 százlékos felajánlás keretén belül történő átutalás valóban „pofonegyszerű”. A felajánlott pénzek sikeres „célba jutását” tekintve viszont nagyon is sok múlik az adófizetők gondosságán. Fontos tisztázni, hogy az elutasított felajánlások hátterében nem az adóhivatal diszkriminatív vagy hanyag eljárása húzódik meg, hanem sokkal inkább egy-egy helytelen címzés vagy éppen egy elmulasztott fizetési határidő. A legtipikusabb érvénytelenségi okokról Tóth Natália, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) főosztályvezető-helyettese nyilatkozott a Heteknek.
A hivatalos követelmények szerint az 1+1 százalékos borítékot az adóbevallási csomagban kell továbbítani (Magánszemélyek esetében március 20-a a határideje!). Fontos megjegyezni, hogy nem kötelező mind a két adószázalékról rendelkezni. A felajánlások külön-külön is érvényesek. Ha viszont mindkettővel szeretnénk élni, akkor ezeket egy borítékban kell elhelyezni, így egy boríték maximum két rendelkező nyilatkozatot tartalmazhat. Ezen a borítékon viszont mindenképpen fel kell tüntetni a felajánló nevét, adóazonosítóját és lakcímét. Ha az illető nem önadózó, akkor a nyilatkozato(ka)t tartalmazó lezárt borítékot a munkáltatójának kell átadnia. (Ennek határideje március 25-e.) Az átadás akkor hiteles és szabályszerű, ha a munkavállaló a borítékot a ragasztott felületen túlnyúlóan alá is írja. A rendelkező nyilatkozatban civil szervezet esetén az adószámnak, egyház, illetve költségvetési előirányzat esetén pedig a négyjegyű technikai számnak kell szerepelnie. A kedvezményezettek konkrét megnevezése nem kötelező. A választható technikai számok a személyi jövedelemadó kitöltési útmutatójában vannak felsorolva. A non-profit szférára vonatkozóan azonban ez nem tartalmaz információkat. Ennek több oka is van - mondja Tóth Natália. Egyrészt az APEH nem adhat ki magánszemélyeknek szervezetekre vonatkozó információkat, sem szervezeteknek magánszemélyekre vonatkozókat. Másrészt pedig tavaly is közel húszezer civil szervezet javára történt felajánlás, így ezt a mennyiséget rendkívül nehéz lenne regisztrálni. Ez azonban nem jelent számukra semmiféle hátrányt - magyarázza a főosztályvezető-helyettes. Ezek az alapítványok, közalapítványok, illetve társadalmi szervezetek általában önmagukat hirdetik. Mellesleg az APEH internetes honlapján is található egy név szerinti felsorolás azokról a nonprofit szervezetekről, akik részesültek már ilyen juttatásban.
A tavalyi adatok szerint 1,4 millió rendelkezőből (ez a jogosultak több mint 40 százaléka!) hatvanezer adóalanyét utasították el. A következő felsorolás a leggyakoribb hibákra hívja fel a figyelmet. Mintegy húszezer adózó amiatt kapott elutasító határozatot az APEH-től, mert az adóbevallásában feltüntetett adóösszeget nem fizette be a határidőn belül, illetve nem kapott erre vonatkozóan fizetési haladékot. Több mint tizenkétezer esetben a munkáltatónak átadott borítékról hiányzó aláírás miatt vált érvénytelenné a felajánlás. További négyezren estek abba a hibába, hogy egy nyilatkozatban több szervezet vagy egyház technikai számát is megadták. Ilyen esetekben az APEH nem kompetens választani, sem sorrendet felállítani a megadott számok között. Az ide vonatkozó adótörvény szigorú és részletes felsorolást tartalmaz az érvényességi kritériumokról, az adóhatóság pedig kizárólag ehhez tartja magát - magyarázza Tóth Natália. Közel kétezer felajánló tüntette fel hibásan vagy olvashatatlanul a megjelölt kedvezményezett adószámát vagy technikai számát. Az APEH természetesen itt sem bocsátkozhat találgatásokba az adózó szándékát illetően.
További elutasító ok lehet az is, ha az adóbevallás és az 1+1 százalékos felajánlás külön érkezik az adóhatósághoz. Az egyházak, illetve a költségvetési előirányzat esetében, ha már rendelkeznek technikai számmal, az egyben a jogosultságukat is bizonyítja. Ez a kérdés ugyanis náluk az azonosító szám kiadásakor kerül górcső alá. Civil szervezetek esetében viszont mindez fordítva zajlik. Ők az APEH-hoz beérkezett felajánlásokról szóló értesítés kézhezvételét követő harminc napon belül kötelesek igazolni az igényük jogosságát. Ennek elmulasztása érvényteleníti az adófelajánlásokat. Szervezeti érvénytelenség miatt az adóhatóság szintén indoklással alátámasztott elutasító határozatot küld a címzettnek, és egy erről szóló értesítést a százalék felajánlójának.