Munkatársainktól
Felgyorsult MSZP
Mindenki elégedettnek látszik a szocialisták háza táján a Kiss Elemér-ügy gyors megoldása kapcsán. A válság nem húzódott el, sőt egyes vélemények szerint a Medgyessy-kormány győztesen kerülhet ki az ügyből, ráadásul a párt tagsága is úgy érezheti, hogy „visszavette a kormányt”. Bár vannak, akik az ügy mellékhatásaként elképzelhetőnek tartják, hogy „ellenzéki vadászat” indulhat kormánypárti politikusok ellen, hiszen a Fideszhez közeli lapoknak - amelyek kirobbantották a botrányt - egy hét alatt sikerült megbuktatniuk egy minisztert.
Draskovics Tibor és Kiss Péter Fotó: MTIBár a jobboldali politikusok közül többen azt állítják, hogy az MSZP-ből szivárogtak ki a Kiss Elemért kompromittáló információk, mások azt mondják, az MSZP-n belül - úgymond - kapóra jött ez az ügy, hogy a belső elégedetlenséget lecsillapítsák. Tudniillik már a kormányalakítás során sokan elégedetlenek voltak a kormány összetételével, mivel gyakorlatilag - az SZDSZ-es jelölésű miniszterekkel együtt - jelentős kisebbségben voltak a szocialista párt tagjai a kormányban. Ameddig „szaladt a szekér” - a 100 napos program végrehajtásának és az önkormányzati választásoknak a sikere -, komolyabb gondot ez nem jelentett, de az elmúlt hónapokban deffenzívába került a kormány; az Orbán-kormány korrupciógyanús ügyeinek feltárása is lelassult, és egy átlagpolgár számára teljesen áttekinthetetlenné vált.
A Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) - a kormányzat szívét - eközben technokraták irányították, akiknek nem volt erős pártkötődésük, így az MSZP-ben sokan úgy érezték, hogy nem átlátható a MeH munkája, és a folyamatokra sincs elegendő hatásuk. A döntéseket ugyan a MeH-ben hozzák, de a politikai felelősséget a párttagoknak kell viselniük. Így történhetett meg, hogy Kiss Elemér kancelláriaminiszter egy olyan ügybe bukott bele, amelybe Magyarországon eddig nem volt szokás megbukni. Ezt Kiss Elemér egy interjúban maga is érzékeltette, nevezetesen, hogy távozására nem került volna sor, ha erősebb pártháttérrel rendelkezik.
Kiss Elemér ugyanis nem húzhatott hasznot abból, hogy az ügyvédi irodája, - ahol szüneteltette a tevékenységét - állami megrendeléseket kapott. Egy ügyvédi iroda működése - a hírnevén és a jó kollegiális kapcsolatokon túl - anyagilag csak az ügyvédek rezsiköltségeinek megosztására korlátozódik. A botrány annyiban is érdekes, hogy az első cikk a Fidelitas lapjában, az Utolsó Figyelmeztetésben jelent meg. A Kiss Elemér hivatalban levő kancelláriaminiszter nevével is fémjelzett Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda kapta a Malév Rt. jogi részlegének átvilágítására szóló megbízást. Időközben az is kiderült, hogy az ügyvédi iroda egy másik tagja magas állami megbízatást kapott, illetve hogy a Nemzeti Autópálya Rt.-t is az ügyvédi iroda világította át. Kiss Elemér csütörtökön úgy védekezett, hogy nem volt tudomása az állami megrendelésekről, sőt nyilvános levelet írt az ügyvédi iroda vezetőjének, hogy tekintse át az állami megbízásokat, és ha lehet, tegyen lépeseket azok megszüntetése érdekében. Kiss Elemér azt hangsúlyozta, hogy az ügyvédi tevékenységét szünetelteti, és így az iroda jövedelméből semmilyen módon nem részesül. Az elmúlt kormányzati ciklusban folytatott klientúraépítés, az előző időszak számos aggályos és korrupciógyanús ügye jogos érzékenységet váltott ki a közvéleményből. A kialakult helyzetben a valóság mellett a látszat is fontos - érvelt a miniszter.
Másnap a Magyar Nemzet címlapon közölte, hogy Kiss irodája bonyolítja a MeH tulajdonában lévő Közlönykiadó Kft. és a Magyar Nemzet közötti szerződési ügylet lezárását is. Tehát a Kiss Elemér vezette MeH kötött szerződést az ügyvédi irodával. Kiss Elemér még aznap, pénteken bejelentette: „Medgyessy Péterrel úgy értékeltük, hogy sem az ügyvédi iroda, sem én magam semmiféle jogszerűtlen, etikátlan cselekedetet nem követtünk el, de a kialakult helyzet miatt benyújtottam a lemondásomat.”
Kiss Elemér helyére az MSZP-hez képest szokatlan gyorsasággal találták meg az utódot, Kiss Péter munkaügyi miniszter személyében. Kiss Péter korábban az MSZP ügyvezető alelnöke volt, s a Medgyessy-kormány egyik legjobban teljesítő miniszterének tartották. A tisztségért versenyben volt még Draskovics Tibor, a MeH államtitkára, akit Medgyessy Péter egyik legfőbb bizalmasának tekintenek, aki ugyanakkor nem tagja az MSZP-nek, és ahhoz az úgynevezett technokrata körhöz tartozik, akikre az elmúlt hónapokban egyre inkább ferde szemmel néztek a pártban. Kiss Péter kinevezését a hétfői szocialista frakcióülésen az országgyűlési képviselők egyhangúlag támogatták. Mint több képviselő elmondta a Heteknek: Draskovics jelölését a párt elleni hadüzenetnek értékelték volna. Kiss Péter esetében örülnek, hogy egy erős támogatottsággal és politikai gyakorlattal rendelkező pártpolitikus kerül vezető pozícióba.
Medgyessy Péter a helyzetet igyekezett diplomatikusan megoldani, amikor így fogalmazott döntése hátteréről: „Kiss Péter alkalmas miniszternek, de nem alkalmas kabinetfőnöknek; viszont Draskovics Tibor alkalmas miniszternek is, meg kabinetfőnöknek is.”
Kiss Péter leendő kancelláriaminiszter úgy nyilatkozott lapunknak, hogy szombat dél körül kapta a felkérést, s gondolkozási időt kért. Feltételei az alábbiak voltak: egyrészt a feladat pontos értelmezése, a munkamegosztás - a kabinet és a hivatal között - jól elhatárolt megfogalmazása. Illetve, hogy igyekezzenek a MeH rendkívül sokrétű feladatát mindinkább áttekinthetővé tenni. Személyi „igényei is voltak”, így például kérte, hogy Pulay Gyulát nevezzék ki a MeH közigazgatási államtitkárává. A részletekről szólva kifejtette: legalább három-négy hétre van szüksége, hogy áttekintse a MeH működését, és amenynyiben szükséges, megtegye javaslatait a tárca személyi és szervezeti átalakítására.
A miniszterelnök hétfőn azt is bejelentette, hogy egy új, tárcanélküli miniszteri poszt létrehozásáról is döntött a MeH-en belül. Május 15-től Juhász Endre, a csatlakozás főtárgyalója felel az EU-koordinációért, ami a kancellárián belüli hatáskörök újraosztásával járhat. Az új miniszter alá rendelik a Nagy Sándor vezette területfejlesztési, és a nemzeti fejlesztési tervért felelős Baráth Etele irányította államtitkárság feladatainak egy részét.
A munkaügyi tárca vezetésére Burány Sándort, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárát kérte fel a miniszterelnök. Burány Sándor hétfőn reggel, borotválkozás közben lett felkérve a munkaügyi tárca átvételére. A Hetek hétfőn délután beszélt a leendő miniszterrel, aki egyelőre csak általánosságban tudott beszélni a tárcával kapcsolatos terveiről. Mint mondta: azt kívánja folytatni, amit Kiss Péter elkezdett. Így a munka világa terület szereplőivel - munkaadók és munkavállalók érdekképviseleti szervezeteivel - harmonikus munkakapcsolat kialakítása, a foglalkoztatás növelése és munkahely-teremtő programok folytatása és indítása.
A parlamenti bizottsági meghallgatások után, akár már jövő hétfőn esküt tehet az Országgyűlés előtt Kiss Péter és Burány Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal, illetve a munkaügyi tárca leendő vezetője.
Elek István politológus: szorosabb kontroll
Az elmúlt időben, az MSZP-ben érzékelhető volt a Miniszterelnöki Hivatal, illetve a kormány működésével kapcsolatos elégedetlenség. Eleinte úgy tűnt, a problémákat azzal próbálják megoldani, hogy bizonyos feladatköröket „kiszerveznek” Kiss Elemér kezéből. Draskovics államtitkár megerősítéséről lehetett hallani, és arról, hogy a stratégiai tervezés bizonyos feladatait hozzá csoportosítják át. Annak nyomán viszont, hogy előkerült a Kiss Elemérhez kapcsolódó korrupciógyanús ügysorozat, egyrészt a dolog sürgőssé vált, másrészt összekapcsolódott más érdekcsoportok ambícióival is. Az egész kérdés kezelése, az új személyek kiválasztása egyértelműen azt üzeni nekem, hogy a független, nem pártemberekkel magát körülvenni próbáló Medgyessy Péter szorosabb kontroll alá vonását is célozzák ezek a lépések: egy nem párttag kulcsember kikerül a kormányból, és jön helyette egy, a párton belüli érdekviszonyokban fontos szerepet játszó személy, a volt munkaügyi miniszter, az ő helyére pedig szintén egy pártember. Valószínű, hogy mindezeknek köszönhetően az MSZP különféle érdekcsoportjai a kormánypolitika meghatározásában, a miniszterelnök mozgásának meghatározásában is közvetlenebb szerephez jutnak.
Juhász Endre kinevezésével pedig megoldottak egy másik problémát is: korábban az SZDSZ köreiből szorgalmazták, hogy az integrációs ügyek intézésére hozzanak létre egy külön miniszteri posztot, és ezt azzal az ambícióval ajánlották, hogy az illető SZDSZ-es politikus lesz, Szent-Iványi István neve föl is merült. A szocialisták viszont egy olyan elismert szakembert neveztek ki, akinek a személyével szemben elég nehéz koalíción belül vétót emelni, hiszen Juhász Endre kormányokon átívelő pályafutása közismert. A kinevezés ráadásul azt is jelenti, hogy ez után, egy kormányon belüli átrendeződésnél már nem jöhet szóba a tárca, mint egy SZDSZ-nek adható újabb poszt. A történés nevezhető az SZDSZ megfricskázásának is.
