Hajdú Sándor, Hazafi Zsolt
Magányos harcos

Az SZDSZ-re jellemzően a kongresszust megelőző utolsó napokban is belső vitáktól hangos a párt. Kuncze Gábor pártelnök szerint ez szombaton, a küldöttgyűlésen fog kicsúcsosodni, de reméli, hogy ez az esemény pontot tesz majd a nézeteltérések végére. Politikai elemzők szerint az SZDSZ helyzete a jelenlegi kétpártrendszerű belpolitikai struktúrában szinte megváltoztathatatlan. Akármilyen reformfolyamatok zajlanak le a párt vezetésében, az SZDSZ-nek egyszerűen nincs tere, választói támogatottsága a növekedésre - vélekednek. Mindeközben az MSZP-nek nagy szüksége lenne, hogy a német zöldek mintájára mindig „kéznél legyen” egy szövetséges a mérleg nyelveként. 

Bauer Tamás, a kihívó. Utolsó figyelmeztetés Fotó: MTI

Bauer Tamást, aki egyedüli jelöltként indul Kuncze Gábor ellen a pártelnöki tisztségért, a legtöbb szabaddemokrata teljesen esélytelennek tartja. A párt frakciójának reformokat sürgető fele elviekben egyetért a közgazdász professzorral. A reformot kívánók azonban attól tartanak, hogy Bauer esetleges rossz szereplése azt a képet mutathatja, hogy elsöprő erejű a jelenlegi pártelnök politikájának a támogatottsága az SZDSZ-en belül. Szerencsésnek azt tartanák, ha Bauer az ügyvivő testületbe kerülne be, s majd később a frakcióba. Mindenesetre az „esélytelen” Bauernek A fordulat stratégiája című röpiratával sikerült elérnie, hogy Kuncze Gábor a hétvégi küldöttgyűlés előtt értékelő elemzést adjon közre Gondolkozz Európában címmel. A pártelnök annyiban sem bízta a véletlenre a kongresszust, hogy a küldöttgyűlés előtt végigjárta a megyéket, ahol a párt helyi vezetőivel is egyeztette álláspontját. Kuncze véleményét úgy lehet értelmezni, hogy szorgalmasan kell továbbra is dolgozni, és jobban odafigyelni a kommunikációra. 
Bauer Tamás - salgótarjáni szereplését leszámítva - nem tudott olyan helyre menni, hogy a média beszámoljon előadásáról vagy kampányrendezvényéről. Jószerivel szamizdatként terjesztette tizenhat oldalas röpiratát, amelyben saját stratégiáját a Magyar-Pető- Kuncze-Horn Gábor-féle politikával állította szembe. Bauer szerint folytatódik a párt lecsúszása, hiszen a négy évvel korábbi 7,5 százalékos választási eredményt követően az ellenzéki évek utáni 5,5 százalékos eredmény kudarc, s a közvélemény-kutatási eredmények további csökkenést mutatnak. Kuncze kihívója szerint a kormányváltást követően több területen is elmaradt a fordulat. Ugyan nem lehet kormányszintű korrupcióról beszélni, de a koalíció folytatta az állami és gazdasági tisztségek átpolitizálásának gyakorlatát. Sőt, a kistérségi megbízottak és a Hattyúház esetével a kormánykoalíció „szüzessége” odavan. A gazdaságpolitikában is - véli a közgazdász - az MSZP-SZDSZ koalíció választási megfontolásoknak rendelte alá a pénzügyi politikát. Számos választási ígéret teljesítésére (adócsökkentés, autópálya-kilométerek) nincs kilátás, az egészségügy reformja is elmarad.
Bauer szerint még konfliktusok árán is, de vissza kell térni a 88-89-es SZDSZ ideológiájához, és nem kell idegenkedni a szimbolikus politizálástól. A kihívó még polgári körös ízű javaslatot is tesz, miszerint a pártból élők szűk köre mellett a liberális klubok hallgatóságából építkezve bővítsék a párt hatókörét.

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. Megőrizni a maradékot Fotó: Somorjai L.

A Hetek információja szerint a párt belső ellenzékéhez, úgynevezett reformereihez tartozó Fodor Gábor próbálta lebeszélni Bauert az indulásról. Fodor is a párt megújulását szeretné elérni, de más eszközökkel. Úgy tudjuk, hogy a közelmúltban lezajlott zirci frakcióhétvégén letett egy reformjavaslatot képviselőtársai elé, s a küldöttgyűlésen egy politikai alternatíva felvázolására készül, amely ugyancsak az SZDSZ ideológiai tartalmának megerősítésére törekszik.
Lakner Zoltán politológus véleménye szerint, ha egy egészen váratlan és radikális fordulat zajlana az SZDSZ-ben, az sem volna elegendő az elszigeteltségből való kitöréshez. Szerinte ugyanis a párt elszigetelődött korábbi táborától, s problémái nem a kommunikációs és vezetési stílusból erednek, hanem strukturális eredetűek. Az SZDSZ a választások tudatában besorolódott a baloldalra, az MSZP mellé mint másodhegedűs. S mivel a jelenlegi sekélyes politikai életben a félelemkeltésre helyezi a két nagy párt a hangsúlyt, egy értékeket felvállaló liberális pártnak nem sok jövője van. 
Ráadásul az SZDSZ által „birtokolt” kormányzati szerepekben nem tudnak átütő sikert produkálni. Például Kovács Kálmán informatikai és Kóródi Mária környezetvédelmi miniszter a legkevesebbet szereplő, szürkének nevezhető miniszterek. Szabaddemokrata miniszterek ugyan előrukkolnak néha kisebb „partizánakciókkal”, de nyomaiban sem látható egységes és távlati politikai cél, aminek a hiánya a jelenlegi pártvezetés alkalmasságát minősíti - érvelt Lakner Zoltán.
Miklósi Zoltán politikafilozófus úgy vélte: a küldöttgyűlés semmiféle esélyt nem ad a megújulásra, hiszen a párt tagsága, küldötteinek száma annyira lecsupaszodott a közvetlenül érdekeltek körére, hogy nehezen elképzelhető a változás. Miklósi az érdekeltek alatt az önkormányzati képviselőket és a pártfunkcionáriusokat érti, akik véleménye szerint jól megfogható, sok esetben egzisztenciális okból kötődnek a jelenlegi vezetéshez, s ezért őket maximálisan kézben lehet tartani. 
A politikafilozófus szerint az SZDSZ jelenlegi tárcái nem alkalmasak arra, hogy egy koherens, liberális kormánypolitikát megjelenítsenek az MSZP mellett. Ezek ugyanis olyan szakigazgatási tárcák, amelyek nem kötődnek azokhoz a politikai követelésekhez, amelyek a kampányban megjelentek. Egy kis párt koalíciós partnerként akkor lehet sikeres, ha olyan ügyek kötődnek a párthoz, amelyek egy egész cikluson át rendszerreformáló erővel bírnak - tette hozzá a filozófus.