Hetek-összeállítás
Hamiskártyások

Február elején lebukott Magyarország legnagyobb bankkártyacsalásra szakosodott bűnbandája. A kár meghaladhatja a háromszázmillió forintot, a sértettek száma több ezerre rúg, az elkövetők akár tíz év börtönt is kaphatnak. Eközben a piackutató cégek adatai szerint folyamatosan növekszik mind a bankkártyával bonyolított vásárlások, mind a bankautomatákat igénybe vevők száma.

Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság Vizsgálati Főosztályának vezetője Európában is ritkaságszámba menő bűncselekmény-sorozat leleplezéséről számolt be a napokban, mellyel - állítják - szinte teljesen visszaszorították hazánkban ezt a bűnözői ágazatot. Tomics Gábor alezredes tájékoztatása szerint 2003. február 10-én őrizetbe vették M. László autóversenyzőt és társait, akik bankkártyaadatok jogtalan megszerzésére és hamis bankkártyák létrehozására szakosodtak. A hamisítást Budapesten egy 19. kerületi álcázott szerelőműhelyben folytatták, ahol a filmekből már jól ismert módon elmozdítható hátsó fal mögött helyezték el a szükséges, körülbelül nyolcvanmillió forint értékű gépparkot. M. László egyébként már korábban is követett el bankkártya-hamisítást: a technikai berendezések egy emeleti lakás WC-deszkájának felemelése után tárultak az avatatlan szemek elé. Akkor azonban nem állt elegendő bizonyíték a rendőrség rendelkezésére. Nem így a mostani nyomozásnál, ahol egyrészt telefonlehallgatás segítségével lépésről lépésre követhető volt a banda mozgása, másrészt az érintett országok - merthogy több is volt - bűnüldöző szervei is közreműködtek magyar kollégáikat támogatva. A kártyaadatokat elsősorban Magyarországról, Szlovákiából és az USA-ból szerezte be a bűnszervezet. A házkutatások során több száz bankkártyát és több ezer bankkártyaszámot foglaltak le, melyek összességükben körülbelül háromszázmilliós kárt sejtetnek. Az elkészült bankkártyákat „húzócsoportoknak” adták ki. A húzóemberek feladata az volt, hogy a plázákban, hipermarketekben, benzinkutaknál nagy értékű ingóságokat, főleg digitális videokamerákat vásároljanak, melyeket később készpénzért értékesítettek. A házkutatásoknál lefoglalt hamis személyi igazolványok pedig arról tanúskodnak, hogy a bűnszervezet azokra a helyzetekre is fel volt készülve, amikor bizonyos helyeken tízezer forint feletti vásárlás esetén igazolnia kell magát a vevőnek. 
Másik jövedelmező módszerük a - főleg Shell - benzinkutak „lekaszálása” volt, ez azonban a beépített mágnescsíklehúzó mellett beépített embert is feltételez. Bár a rendőrség rendelkezésére áll a sértettek listája, vagyis tudják, hogy kinek a nevében „húztak” az elkövetők, jelenleg csupán egy feljelentés ügyében járnak el, melyet az OTP Bank Rt. tett, és amelyben a kár értéke körülbelül nyolcmillió forint. 
Tavaly egyébként 913 magyar bankkártyával történő visszaélést regisztráltak, 2001-ben pedig 1200-at, ám ez csak első ránézésre tűnik csökkenő tendenciának, mivel öt évvel ezelőtt még csak 313 eset során szükségeltetett a rendőrség beavatkozása. 
A magyar bankkártyákról érdemes tudni, hogy viszonylag védettek. Ez például az OTP esetében olyan kártyakontrollt jelent, melynek köszönhetően a hamisítók, viszszaélők kedvezőtlen terepként tekintenek Magyarországra, hiszen a kártya felhasználásakor visszakereshető módon rögzül, hogy hol, mikor, mennyit vettek le a számláról. A kártyán található mágnescsíkban ugyanakkor nem szerepelnek számlaadatok, tehát aki illegális módon jut az azon található információkhoz, nem tudja meg, mekkora fogás birtokosa lett. 
A GfK Piackutató Intézet adatai szerint folyamatosan növekszik a bankkártyával fizető vásárlások aránya a napi fogyasztási cikkek piacán. Tavaly például az év első felében minden száz forintból hatot kártyával egyenlítettek ki a pénztáraknál, míg 2001-ben ez a szám még csak négy forint volt. A napi fogyasztási cikkek vonatkozásában ugyanez azonban már nem mondható el, esetükben átlagosan minden századik vásárlásnál fizetnek csak kártyával a felhasználók. A bolttípusok között kiemelkedő szerepet játszik a hipermarket, ahol átlagosan minden nyolcadik vevőnél kerül elő a kártya, azaz a vevők 13 százalékánál.
Fenti tendenciával párhuzamosan erősödik a bankautomaták igénybevétele - állítja a GfK. A kereken hárommillió hazai bankkártya-tulajdonos 96 százaléka szokott automatából pénzt felvenni. Legtöbben havonta egy-három alkalommal jutnak ilyen módon készpénzhez. Egy pénzfelvételre átlagosan 17 ezer 550 forint jut. Érdekes adat, hogy míg a férfiak kezén több pénz megy keresztül, mint a nőkén, több nőnek van bankkártyája, mint férfinak.