Zatkalik András
Zajlik az élet

Úgy tűnik, lassanként a múlt homályába vesznek a nem is olyan régen még élő, érdekes és izgalmas események. Így van ez a pusztai élet meganynyi írott és íratlan hagyományával, de a téli balatoni történésekkel is. Mert ugyan ki hallott olyat, hogy a béres megvágja (nagyjából) a dohányt? Avagy: a part minden négyzetcentiméterét tenyereként ismerő halász jeget vág, vagy a födémhez szükséges nádat aratja le? Hosszan lehetne a miértek és azértek fölött polemizálni, az azonban kétségtelen, hogy szürkül a folkór. 

Hegedűs Szabolcs kutyamentő akciója. Kishíján maga is áldozat lett Fotó: Z. L.

Az enyhébb telek beálltával rövid az az időszakasz, amikor biztonságosan rá lehet lépni a tó jegére, s a jeges programok megszervezését nagyon sokszor keresztülhúzza egy-egy gyors olvadás vagy nagyobb havazás. Így volt ez idén is, s noha a tavon több helyütt is kezdett összeállni egy-egy pár kilométeres tábla, jött a hó, majd a meleg. A bátrabbak - és tegyük hozzá: a felelőtlenebbek - azonnal korcsolyát csatoltak, s irány a messzeség.
A helybeliek többnyire tudják: a déli partszakaszok viszonylag biztonságosabbak, hiszen nagy távolságban is csak térdig ér a víz. Az előbb említett helyismeret életet is menthet, hiszen számtalan apróbb part menti hőforrás, melegebb vizű befolyás okozhat balesetet. Aki ismeri ezeket a helyeket, el tudja kerülni, aki nem, ráfutva a melegebb víztől kialakult hártyajégre azonnal elmerül. Nem tudhatta ezt az a kutya, amelyik újév napján - elszabadulván gazdijától - belepottyant a fagyos Balatonba. A gyors riadóláncnak köszönhetően a tűzoltók segítettek az állaton. A füredi Tagore sétánytól egy kőhajításnyira történt az eset sok sétálgató szeme láttára. A bátor tűzoltó - Hegedűs Szabolcs - kis híján maga is áldozat lett, mert alatta is beszakadt a jég. Kollégáinak és a szakszerűségnek köszönhető, hogy a kalandot megúszta a fiatalember, aki röviddel később polgármesteri elismerésben részesült. A városházán dr. Bóka István, Balatonfüred polgármestere díszoklevelet és ajándékcsomagot adott át a nap hősének. Pohárköszöntőjében utalt arra, hogy aki ezt megteszi, az ennél többre is képes.
Az elmúlt hetekben továbbra is meglehetősen ellentmondásosak voltak a jégminőség hírei. Ennek oka egyrészt a nagyjából két szakaszra osztható jegesedés, mely közé egy kiadós havazás is került. 
A „szendvics” bizonytalan, ráadásul a felület is egyenetlen, hacsak a strandok kezelői nem gondoskodtak a takarításról, egyengetésről. A Balaton északi partján csupán Füreden a Vitorlás étterem közelében működik engedélyezett korcsolyapálya. Az étterem tulajdonosa engedélyt kapott arra, hogy február 28-áig, ha az időjárás és a jég vastagsága egyaránt megfelelő, lehetővé tegye a korcsolyázást, fakutyázást. Egy ötvenszer ötven méteres területet jelölhetett ki, melyet gondoz. Naponta feljegyzi a jég vastagságára vonatkozó adatokat, és gondoskodik arról, hogy szakképzett elsősegélynyújtók a megfelelő eszközökkel készenlétben álljanak, amikor a pályán emberek vannak. 
Annak is igyekeztünk utánanézni, hol működik korcsolya- vagy fakutyakölcsönző, netán korcsolyaélező, avagy forró teát (boros teát) árusító bódé, de nem találtunk ilyet. Az igazi élet, ha - számítógépes nyelven szólva - csökkentett üzemmódban is, a vitorlás-klubokban folyik. Aki képes kifogni olyan időszakot, amikor jég is van, meg kellő szél is, meg engedély is, és sorolhatnánk a „meg”-eket, olyan élmény részese lehet, amit sem a televízió képernyője, sem a fotó nem ad vissza. A jégvitorlások olyan kecsesen siklanak a legkisebb fuvalomra is, mint valami jégtündérek. A vitorlásban ülő már kevésbé kényelmes szemlélő, hiszen minden másodpercben meg kell valamit igazítani, hogy a száguldó hajót kordában tudja tartani. Mi tagadás: veszélyesebb, mint ugyanez hajótesten és szelíd hullámokon, de az élvezet mindent felülmúló, a sebesség pedig meghaladhatja az országúton megengedettet. Idén mégis alig-alig lehetett néhány dagadó vitorlát látni a Füred és Tihany közti jégfelületen.
Idén azonban nemcsak a téli sportokra alkalmatlan a Balaton jege, hanem a vermelésre is. Nem is olyan régmúltban még tekintélyes mennyiség került az óriás jégkockákból a parti és partközeli vermekbe, mára azonban megszűnt az igény az olcsó hűtőeszközre. A szakemberek szerint a legalább 25-30 cm-es vastagságú jég alkalmas vermelésre, ám ezt a Balaton még nem érte el. Érdeklődésünkre Szakál Tamás, a Balatoni Halászati Rt. balatoni üzemegység vezetője elmondta, hogy a korábbi esztendőkben még termeltek ki jeget a tóból, melyet főképpen a halászok és a vendéglők vásároltak meg. Ha mégis igény lenne rá, a jeget csak akkor lehet felhasználni, ha arról az Állami Népi Tiszti Egészségügyi Szolgálat kiállította a szakvéleményt, illetve a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság adott engedélyt. 
Nem lesz idén nádvágás sem a Balatonon. Az alacsony vízállásra hivatkozva nem adta meg az engedélyt a Természetvédelmi Hivatal. Erről Végh György, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni felügyelője adott információt a Heteknek. A Balaton partszakaszán 1240 hektár területen nő a nád. A vágható terület alig kisebb, ami 1170 hektárt tesz ki. 
A többi fokozott védelem alá esik. A felügyelő szerint a tilalomból eredő bevételkiesés a mennyiségtől és a minőségtől függően 4-6 millió forintra tehető.
A nádvágás tilalma kiterjed a magánszemélyekre, vállalkozásokra egyaránt. Korábban több vállalkozás is foglalkozott a kitermeléssel és a hasznosítással is, a 2002-2003-as szezonban azonban erre nem lesz lehetőség. A nád védelmében hozott intézkedés értelme felett nincs is okunk vitatkozni, azt azonban - horgászok, biológusok - több helyen is jelezték, hogy egyes területeken pusztul a nád. Igazából a nyár elejére lesz megtapasztalható ennek mértéke, de azt is jó tudni, hogy a várható vízszintemelkedés eltakarja majd a rothadó, pusztuló nádat.