Hetek - VII. évfolyam, 2. szám, 2003. január 10

Magyarországon két egymástól elkülönülő szélsőjobboldali szervezet tevékenykedik. A szkinhedeket tömörítő Vér és Becsület „baráti kör” tagjait a másik szervezet, a Szálasi Ferenc radikális hungarizmusát való Magyar Nemzeti Arcvonal tagjai „hőzöngőknek” tartják. A második világháborút követően Szálasi - akit 1946-ban emberiség ellen elkövetett bűnökért kivégeztek - gondoskodott utódjáról. Az emigrációban élő hungaristák pedig gondoskodtak arról, hogy nyilaskeresztes mozgalom a mai napig létezzen Magyarországon - derült ki Tóth Tibor történészszel, a magyar nyilaskeresztes mozgalom kutatójával készített interjúnkból.

- A sződligeti Fehér karácsony rendezvény kapcsán ismét a közvélemény figyelmének középpontjába kerültek neonácinak és hungaristának nevezett csoportok. Mit lehet róluk tudni?
- Két, egymástól élesen elváló szervezet működik Magyarországon. Az egyik a cikkekben szereplő Vér és Becsület köre, a másik a győri Györkös István nevével fémjelzett hungarista mozgalom, amelynek folytonosságát egészen Szálasitól lehet eredeztetni. Az általam olvasott cikkekben ezt a két mozgalmat sajnos összemossák.
A Vér és Becsület egy nemzetközi mozgalom, amely Magyarországon két „tényezőből” áll. A Vér és Becsület Egyesület igyekszik legálisan működni, hiszen be is jegyeztették a bíróságon. Az egyesület vezetője Domokos János Endre, aki a Hunniánál volt régebben újságíró. Ha a nemzetiszocialista mozgalomhoz hasonlítjuk, akkor ő az, aki Goebbels, a „propagandista” szerepét kívánja betölteni. Az „ököl”, azaz a tömeg szerepét a mozgalom koncertszervező és közösség-öszszetartó „menedzsmentje” jelenti. Ennek a magját szekszárdi szkinhedek alkotják, de szinte minden nagyvárosban és régióban vannak szervezőcsoportjaik. A tömeget azok a szimpatizánsok jelentik, akik eljárnak koncertekre, és megveszik a 1000-2000 forintos jegyeket, kiadványokat és lemezeket, ezáltal eltartják a mozgalom vezetőit. Nem is rosszul.
- Miért tartoznak nemzetközi csoporthoz?
- Elvből és üzletből. Az elvet az a közös ideológia jelenti, miszerint a zsidóság veszélyezteti a világot, és a gojoknak össze kell fogni, és le kell győzni az egységes rosszat, amely támadja az Isten Birodalmát, a fehér birodalmat.
Másrészt üzletet jelent külföldi zenekarokat behozni. Például a németeknek ez azért jó, mert otthon betiltották őket: nálunk tudnak pénzt keresni, és létezésük értelmét bizonyítani. Ők azért is szeretnek Magyarországra járni, mert szabadon mozoghatnak, és olcsó az élet. Egyébként angol és ausztrál zenekarok is megfordultak már hazánkban. Budapestnek ilyen tekintetben kitüntetett szerepe van a mozgalomban. Találkahely.
- A Szálasi Ferenc által megalkotott hungarizmus mennyire van jelen ezekben a mozgalmakban?
- 1945 és 1989 között Magyarországon nem beszélhetünk hungarista mozgalomról. A második világháborút követően ugyanis betiltották a hungarista szerveződéseket, így azok csak az emigrációban voltak képesek szerveződni és politizálni az ötvenes évektől.
- Szálasi mozgalmának félmilliós tagsága volt. Mi lett velük? Az emigráltak beépültek a nyugati társadalmakba?
- A kisnyilasok között sokan voltak olyanok, akik itthon „átmentek” kommunistának. Neofita buzgalommal verték az asztalt, hogy a kommunizmus a világ megmentője. Szálasit és pár társát - mint közismert - kivégezték. Az emigrált nyilas vezető réteget a hidegháború kitörésének köszönhetően nem toloncolták vissza Magyarországra. Beépültek a nyugati társadalmakba, voltak, akik egyetemet végeztek, mások tisztes vagyonra tettek szert.
- Az emigrációban hogyan működött a hungarizmus?
- Szálasi Henney Árpádra ruházta át a tisztséget, illetve megbízta a szervezési feladatokkal. Henney 1980-ban, a Németországban élő Tatár Imrét - aki egykor a Korona Tanács tagja volt - bízta meg az emigráció irányításával. Tatár az egyre öregedő, belviszályoktól nem mentes mozgalmat nem tudta egységesíteni, így 1989 után nem maradt más választása, minthogy itthoni szélsőjobboldali politikusnak adja át a jogot a Szálasi nevéhez fűződő Hungarista Mozgalom szervezésére és irányítására. Feladatként határozta meg, hogy tegyék a politikát módosító tényezővé a hungarizmust Magyarországon.
- Így lett Györkös István az új vezető?
- Igen, de ez egy folyamat végére alakult így. Györkös 56-ban börtönbe került, ahol megismerkedett nyilasokkal. 89-ben a Nemzetiszocialista Akciócsoport életre hívásával igyekezett Szálasi örökébe lépni. A hungarista jellegű szerveződést a kilencvenes évek elején azonban betiltották, így az mozgalmi formává átalakulva Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) néven kísérli meg folytatni működését. Ekkor az még nem az elfogadott Hungarista Mozgalom, hanem csak az egyik pályázó. Tatár Imre végül - több személy megvizsgálása után - Györköst találta a legalkalmasabbnak, és nevezte ki utódjául. 1995-ben meghalt Tatár Imre, és ezzel a hungarista emigráció történetét lezártnak tekintjük.
- Mi lett az emigránsokkal, tovább tudták örökíteni „eszméiket”?
- Nem. Legalábbis azoknak, akikkel sikerült kutatásaimhoz interjút készíteni, nem nagyon sikerült. Egyik hungarista interjúalanyom unokája például nem is tud magyarul. Előfordul, hogy a nagypapa halála után egyszerűen kidobálják az „ereklyéit”.
- Mi történt 89 után Magyarországon?
- Györkös István egyedüli és - a nyilas hagyományok szerint - jogos vezetőként kísérletet tett a magyarországi szélsőjobboldali szervezetek egységesítésére hungarista vezetéssel. Így sodródott mellé kezdetben Szabó Albert és Ekrem Kemál György, később pedig a különböző szkinhed szervezetek. Amit azonban nagyon határozottan le kell szögezni, hogy a Györkös által vezetett Magyar Nemzeti Arcvonalat nem szabad, sőt hiba összemosni szkinhednek, illetve neonácinak nevezett szervezetekkel. Györkös emberei nem szkinhedek, hanem nyilasok. Kemény szellemi és fizikai kiképzésben részt vevő fiatalokról van szó, akik politikai gondolkodásmódjukban 1944. október 15-ét tekintik az utolsó legális hatalomátvételnek, és Szálasi eltávolítását követően nem ismernek el egyetlen hazai kormányt sem. A német nemzetiszocializmustól is elhatárolódnak.
- Emlékszem, hogy a kilencvenes évek elején óriási divat volt a fiatalok között szkinhednek lenni. Martens-bakancs, bomberdzseki, tar fej voltak a legfőbb külső jellemzőik. Mi lett velük?
- Legtöbbjük abbahagyta. Azok, akik maradtak, részben megtalálhatók a Vér és Becsület koncertszervező „részlegében”. Györkösék nem becsülik őket sokra, mert legtöbbjük masszív alkoholista, inkább hőzöngőknek tartják őket.
A szkinhedek és a Magyar Nemzeti Arcvonal tagjai között ugyanis ég és föld a különbség. A Györkös által vezetett mozgalom egy szélsőséges irányba elmenő, ószövetségmentes „keresztény” nemzeti mozgalom, mely igen kemény és néha talán ijesztő elvárásokat támaszt az életmódot illetően tagjainak. Gyökerei talán a manicheizmusig nyúlnak vissza - erről bővebb könyvet írtam, mely most jelenik meg januárban.
A kilencvenes évek második felében a Magyar Nemzeti Arcvonal Becsületbírósága a Vér és Becsület nevezetű szerveződés vezetőit kizárta az MNA kötelékéből, annak egyik mostani társszervezete pedig, a Hungária Skins. Ennek tagjai 2000 körül léptek ki az MNA-ból, tiltakozva annak katonás, tekintélyuralmi berendezkedése ellen.
- A hungaristák és a szkinhedek kívántak-e csatlakozni „bevett” pártokhoz?
- Egykori szkinhedek megtalálhatók a MIÉP, illetve egyes megyékben a kisgazdapárt színeiben. Az MNA a MIÉP-re úgy tekint, mint egy olyan pártra, amelynek az örökébe, illetve a helyébe kellene lépnie, hogy sikerüljön a kitűzött cél: politikát módosító tényezővé válnia. Csurka Istvánt kompromittált múltja miatt nem tartják sokra, de a politikai erő kívánatos számukra.
A szélsőjobboldali szervezetek igyekeznek olykor szervezőként segíteni ezeket a bevett pártokat, illetve néha ilyen pártgyűléseken fel-feltűnnek hungarista könyvek is.
(Tóth Tibor történész, a nyilaskeresztes emigráció történetével, a hungarista mozgalom jelenlegi helyzetével foglalkozó egyetemi doktori kutató - PhD-jelölt.)

Szálasi Ferenc 1944. október 15-én Hitler támogatásával vette át a hatalmat. Ezután engedelmesen teljesítette a nácik minden követelését: felemelte Magyarország háborús hozzájárulását 200 millió pengôrôl 300 millióra, és hozzájárult a nyersanyagok, gépek, élelmiszerek, gyógyszerek Németországba szállításához. Szálasi legfontosabb célkitűzése Magyarország teljes zsidótalanítása volt. Személyes utasítására indultak meg a zsidó halálmenetek nyugat felé. A szovjetek közeledtére kormányzata Nyugat-Magyarországra menekült, végül 1945-ben német területen esett amerikai fogságba. Budapesten háborús bűnök miatt népbíróság elé állították; 1946. március 1-jén halálra ítélték, és kivégezték.

A Vér és Becsület Közhasznú Kulturális Egyesület a Pest megyei Sződligeten december 21-én Fehér karácsony címmel tartott rendezvényt, mely a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) szerint neonáci jellegű volt. Tóth András, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár a Heteknek elmondta: minden törvényes eszközt latba vetnek, hogy Magyarországon neonáci és hungarista szervezetek ne működjenek, ilyen és ehhez hasonló rendezvényeket ne szervezzenek.

Mint az államtitkár kifejtette: a sződligeti koncertet konspiráltan szervezték, a résztvevők csak a kezdés előtti órákban tudták meg, hogy a Nyugati pályaudvarról hova kell továbbutazniuk. Ez is jelzi, hogy nem normális esemény történt Sződligeten. A koncerten bejelentették, hogy februárban Budapesten nemzetközi ifjúsági neonáci találkozót szerveznek. „Hogy ez ne fordulhasson elő, a magam részéről minden jogszabályban meghatározott eszközt fel kívánok használni” - tette hozzá az államtitkár.
Arra a kérdésünkre, hogy a Vér és Becsület Egyesület miként szerepelhet közhasznú minősítésű társadalmi szervezetként a Fővárosi Bíróság nyilvántartásában, az államtitkár elmondta: ez vizsgálat tárgya, de szerinte megtévesztették a bíróságot, mivel a valós tevékenységet elfedték a deklarált célok feltüntetésekor. A hivatal ezért kérte a bírósági bejegyzés felülvizsgálatát.
Domokos Endre János, a Vér és Becsület Egyesület szóvivője közleményt adott ki, miszerint ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek, amiért neonácinak minősítették a tömörülést. A szervezet a média hisztériakeltéséről és rágalomhadjáratról beszél, és az ellene felhozott vádakról azt állítja, hogy minden valóságalapot nélkülöz.
A jelenkori nácizmussal kapcsolatban Tóth András elmondta: Magyarországon sem létszámban, sem a társadalomra való veszélyességben nem jelentősek a neonáci mozgalmak, mivel csak periférikusan és elenyésző számban lehet velük találkozni. Az ellenük való küzdelem tehát elsősorban nem társadalmi szerepük, hanem elvi okokból fontos: amellett, hogy az 1947-es párizsi békeszerződésben Magyarország deklarálta, hogy területén nem működhetnek nemzetiszocialista szervezetek, a magyar alkotmány is elítéli a rasszizmust és a faji megkülönböztetést. (H. Zs.)

„A Vér és Becsület az új Millennium Hitlerjugendje, C18-as keretszervezetei a fajtánk gladiátorai. Mi azt az újjászületett eszmét képviseljük, amit az árjahadsereg politikai harcosai a Waffen-SS szellemiségében. Ezért tudunk köszönetet mondani Ian Stuart Donaldsonnak, és ünnepeljük őt, és tartjuk fenn tiszteletét.
Heil Hitler, Heil Ian Stuart.” (Részlet a Blood & Honour skandináviai internetoldaláról)

„Nemzeti keresztényszocialisták vagyunk”

- mondja Domokos Endre János, a Vér és Becsület Kulturális Egyesület ügyvivője

Szlazsánszky Ferenc
- Mivel foglalkozik a Vér és Becsület Kulturális Egyesület?
- Ami az alapszabályában le van fektetve.
- Ismertetné néhány szóban?
- Eljuttattuk az MTI-hez, ott utána lehet nézni.
- Hogyan viszonyulnak a hungarizmushoz és a nácizmushoz?
- Nézze, nem arról szól a történet, hogy milyen meggyőződésem van, hanem arról, hogy ezt a meggyőződésemet szabadon vallhatom-e.
- Éppen ezért volna érdekes tudni, hogy mi ez a meggyőződés.
- A párizsi békekötéskor kötelezték a Magyar Köztársaságot, hogy oszlassa fel a területén működő fasisztoid jellegű katonai és politikai szervezeteket, és a jövőben ne engedélyezze olyan szervezetek működését, melyek célja, hogy megfossza a népet demokratikus jogaitól. Ha belenéz az alapszabályunkba, ott szó nincs arról, hogy bárkit meg akarnánk fosztani a demokratikus jogaitól. Éppen arról van szó, hogy minket akarnak megfosztani ettől.
- Külföldön több neonáci csoport működik Blood and Honour néven. Ez a kifejezés magyarra fordítva Vér és Becsület. Gondolom, csak véletlen egybeesésről van szó. Vagy nem?
- Az egyesületünknek nincs semmilyen külföldi kapcsolata. A Blood and Honour elnevezés egyébként Angliából ered, s a világ minden országában megtalálható valamilyen formában. Mi ezt a nevet egyrészt Ian Stuart, a mozgalom alapítója iránti tiszteletből vettük fel, másrészt azért, hogy egyértelművé tegyük, hogy mik vagyunk. Mert mi felvállaljuk, amik vagyunk.
- Tehát akkor kik önök?
- Nemzeti keresztény szocialisták.
- Mik a céljaik?
- Nincsenek politikai céljaink, mivel kulturális egyesület vagyunk, és az alapszabályunk tiltja, hogy bármilyen pártpolitikai tevékenységet folytassunk, de például február 1-jén a Budapest védelmében elesett magyar és német katonákról fogunk megemlékezést tartani a Várban.
- Hány éves egyébként?
- Huszonnyolc. És ebből kifolyólag biológiailag le is vezetheti, hogy a nyilaskeresztes pártnak nem lehettem tagja.
- Miért, szeretett volna?
- Nem erről van szó, hanem arról, hogy nem létező dolgokkal akarnak összefüggésbe hozni bennünket. Hiszen a nyilaskeresztes pártot 45-ben betiltották.
- Mondjon még egy-két szót magáról!
- Családom nincs, olyan munkahelyen dolgozom, ahonnan nem nagy probléma, ha netán kirúgnának az egyesület miatt, ezért is tartom én a kapcsolatot a sajtóval. Emellett mint szövegíró ténykedtem különböző zenekaroknál.
- Például?
- Az Egészséges Fejbőr és a Magozott Cseresznye lemezein.
- Mivel ezek sokak szerint neonáci zenekarok, ismét megkérdezem: tényleg semmi közük a hungarizmushoz, a nácizmushoz?
- Mondom, itt nem az a kérdés, hogy nekem kihez, mihez van közöm. Feltehet nekem provokatív kérdéseket, nem fogom kimondani.
- Abból, hogy nem határolódik el a náciktól, az a következtetés is levonható, hogy mégis van valami köze hozzájuk, nem?
- Nézze, ön azt hall ki a válaszomból, ami jólesik, azt leírhatja, én meg utána beperlem.