Hetek - VI. évfolyam, 49. szám, 2002. december 06

Vörös szalagot viselők milliói gyűltek össze a világ nagyvárosaiban a hétvégén, hogy megemlékezzenek az AIDS áldozatairól. A figyelemfelkeltés nagyon is indokolt: bolygónkon jelenleg 42 millió HIV-fertőzött ember él, s az ENSZ múlt kedden nyilvánosságra hozott jelentése szerint „a legrosszabb még csak most következik”.

„Nincs többé különbség azok között, akiket megfertőzött a HIV vírus, és azok között, akiket nem. Mindannyiunk életében jelen van a betegség, és mindannyiunkra számos formában hatással van” - mondotta a hétvégi AIDS-világnap kapcsán a Dél-Afrikai Köztársaság elnökhelyettese, Jacub Zuma. A HIV vírus a világon mára 42 millió embert fertőzött meg, akiknek a 75 százaléka Afrika szubszaharai részén él, s közel a felük nő. Az afrikai életformából fakadóan a nők egyre nagyobb arányú megbetegedése beláthatatlan gazdasági és szociális következményekkel járhat. A számok természetesen önmagukban is ijesztőek - 19,4 millió férfi és 19,2 millió nő szenved AIDS-ben. Ezt súlyosbítja az a tény, hogy mivel Afrikában hagyományosan a nők végzik a földeken a munkát, az ő feladatuk a szükséges élelmiszer megtermelése. A gyermekek otthoni nevelését, a betegek ápolását szintén a nők végzik. Nem nehéz elképzelni, mi történik, ha a társadalomban központi szerepet betöltők helyzete a HIV-fertőzések illetve az AIDS következtében aránytalanul elmozdul.
Az aszály miatt ellehetetlenül a mezőgazdaság, s egyre több nő és lány kényszerül saját teste áruba bocsátására, hogy így teremtse elő a megélhetéshez szükséges anyagi javakat - ezáltal természetesen még kiszolgáltatottabbá válva a betegség számára.
Az AIDS-beteg nők számának növekedése természetesen azt is jelenti, hogy egyre több gyermek jön a világra úgy, hogy már testében hordozza a halálos vírust, a már megszületettek pedig valószínűleg rövid időn belül elveszítik szüleiket. Az AIDS miatt Afrikában már tavaly is 34 millió, tizenöt éven aluli árva gyermeket tartottak számon. Ők gyakrabban kényszerülnek prostitúcióra, könnyebben megbetegednek, illetve nem kapják meg a szükséges oltásokat. Sokan közülük bűnözőkké válnak: mindannyian tudják, hogy hamar meghalnak, éppen ezért állandóan keresik a veszélyt és a harcot. Kongóban, Ugandában, Sierra Leonéban és Libériában már ötéves gyermekek is harcolnak a háborúkban.
További aggodalomra ad okot, hogy az összes AIDS-szel összefüggő betegség 80-90 százaléka a 20-40 éves korosztályt sújtja leginkább: tehát pontosan a legproduktívabb életkorban levőket - ami a gazdaságot és az ipart is érzékenyen érinti. Ha a jelenlegi trend tovább folytatódik, dél-afrikai üzletemberek szerint egy munkahelyre hamarosan három embert kell kiképezniük.
Noha a betegség legkoncentráltabb formában Afrika déli részén van jelen, egyre inkább túlmutat a fekete kontinens határain. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok kormánya és az ENSZ pár éve biztonsági kérdésként kezeli a HIV-fertőzéseket, illetve az AIDS-megbete-
gedéseket. Az amerikai Emory Orvostudományi Egyetem professzora, Mark Feinberg szerint az AIDS az egész emberi faj létét, jövőjét befolyásolja: „Afrika szubszaharai részein gyakorlatilag teljes generációk tűnnek el nyomtalanul. Ez óriási változásokat okoz a társadalmi, illetve gazdasági struktúrákban, aminek az országok egy ideig ellene tudnak ugyan állni, ám végül összeomlanak. A globális gazdaság következtében azonban senki sem érezheti elszigetelve magát a problémától. Az afrikai AIDS-válság előrevetíti, hogy potenciálisan mi vár olyan jelentős gazdaságokra, mint például India, Brazília, Kína, vagy Oroszország.”
A múlt heti ENSZ-jelentés szerint az idén világszerte 3,1 millió ember halt meg AIDS-ben, s a fertőzöttek száma ötmillióval nőtt. Napjainkban a járvány Kelet-Európában és Közép-Ázsiában terjed a leggyorsabban. Kutatók szerint Kína és India gyakorlatilag időzített AIDS-bombák. Ezekben a térségekben a fertőzések elsősorban a kábítószer-fogyasztók, illetve partnereik körében terjednek.
Világszerte változás figyelhető meg abban is, hogy kik esnek tipikusan áldozatul az AIDS-nek. Amikor húsz évvel ezelőtt első ízben diagnosztizálták a betegséget, az még elsősorban homoszexuális férfiak körében terjedt. Napjainkra a fertőzöttek fele nő, ami egyúttal azt is jelenti, hogy egyre több gyermek jön világra halálra ítélten.
A betegség miatt az idén életüket vesztők közül 610 ezren tizenöt évnél is fiatalabbak voltak. Az amerikai kontinensen az AIDS továbbra is jobban sújtja a feketéket: a homoszexuális fekete férfiak harminc százaléka, a fehéreknek hét százaléka fertőzött, egy afroamerikai nő pedig húsz százalékkal nagyobb valószínűséggel kapja el a vírust, mint fehérbőrű társa. Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint 1990-ben már közel egymillió fertőzött élt a Földön, 1997-re pedig harmincmillióra emelkedett a fertőzöttek száma, s jóllehet az ENSZ külön programot indított a probléma megoldására, a betegség kezelésére alkalmas szert előállító amerikai és európai gyógyszergyártó cégek még mindig azzal voltak elfoglalva, hogy bepereljék a dél-afrikai kormányt, amiért az a nemzetközi piaci árhoz képest olcsóbban biztosította a rászorulók számára a gyógyszergyártók termékeit.
Annak ellenére, hogy számos filantróp próbálkozás történik - a Microsoft-milliárdos Bill Gates például ötvenmillió dollárt ajánlott fel az AIDS kezelésére -, a betegség leküzdését továbbra is nehezíti a vele kapcsolatos tudatlanság, az előítéletek és a „struccpolitika”. 1998-ban például egy dél-afrikai AIDS-aktivistát a szomszédai agyonvertek, miután a nő nyilvánosan is bevallotta, hogy fertőzött. Az emberek zöme egyszerűen nem megy el szűrésre, s szexuális szokásain sem hajlandó változtatni. Alig két évvel ezelőtt pedig olyan prominens személyiség, mint a Dél-Afrikai Köztársaság elnöke, Thabo Mbeki, kérdőjelezte meg, hogy a HIV egyáltalán okozhat-e AIDS-megbetegedést.

Ijesztő terjedés

Márer György
A világ első AIDS-es megbetegedése Kongóban történt: 1959-ben titokzatos betegségben elhunyt egy férfi. Évekkel később tudósok a férfitól vett vérmintában azonosították a ma már HIV-ként ismert fertőzés kórokozóját. A járvány kirobbanása azonban bő húsz évet váratott magára: 1981 nyarán egy Los Angeles-i immunológus, majd egy New York-i bőrgyógyász szokatlan kutatási eredményeket tett közzé az egyik szakfolyóiratban egy, a homoszexuális férfi betegeken tapasztalt rejtélyes és új tünetcsoportról.
1981-ben a Betegség Ellenőrző Központ egy Kaposi- szindrómának nevezett, ritka rákbetegség aggasztó terjedéséről adott jelentést. Egy évvel később vérátömlesztés és nemi érintkezés útján terjedő betegségnek nyilvánították az új kórt, és „szerzett immunhiányos betegségnek”, vagyis az angol elnevezés kezdőbetűi alapján AIDS-nek (Acquired Immune Deficiency Syndrome) nevezték el.
Ekkor már több mint 1600 megbetegedés fordult elő az Egyesült Államokban, és a halálos áldozatok száma meghaladta a 600-at. 1983-ra a betegség már 16 országban elterjedt, és bár a betegek 72 százaléka a homoszexuálisok közül került ki, az AIDS a társadalom többi részében is mutatkozott. Időközben a Pasteur Intézet tudósai felfedezték a vérben a HIV vírust. 1985-ben Rock Hudson filmsztár lett az AIDS első közismert áldozata, a figyelem középpontjába állítva a betegséget. 1986-ban a Newsweek a korszerű orvostudomány egyik legnagyobb kihívásának nevezte a kórt. 1987-ben megjelent az első HIV-gyógyszer. 1988-ban közel 107 ezer volt a fertőzöttek száma, és 62 ezer halálos áldozatot tartottak nyilván. 1991-ben Magic Johnson, a híres kosárlabda-játékos bejelentette, hogy megkapta a fertőzést, visszavonult a sporttól és a betegség ellen folytatott harc szószólója lett. 1993-ra a fertőzések száma 411 ezerre, a halottaké 241 ezerre emelkedett, köztük volt Arthur Ashe teniszbajnok és Rudolf Nurejev balett-táncos is. 1996-ban a Time magazin dr. David Ho AIDS-kutatót választotta az év emberének, akinek évi 20 ezer dollárba kerülő vírusellenes „koktélja” esetleg gyógyuláshoz vezethet. 1997-ben a fertőzöttek száma világviszonylatban megközelítette a 6,5 milliót, a halottak száma pedig meghaladta a 22 milliót, azaz Ausztrália népességét. 1998-ban a statisztikai adatok azt mutatták, hogy a HIV- illetve AIDS-fertőzött homo- és biszexuális férfiak 52 százaléka színes bőrű volt. 2001-ben egészségügyi szakértők jelentése arról szólt, hogy a 25 és 44 év közötti afroamerikaiak körében az AIDS követeli a legtöbb halálos áldozatot.

Ami szörnyűbb az AIDS-nél

Vagyim Arisztov
Az orosz Egészségügyi Minisztérium novemberi hivatalos jelentése szerint Oroszországban vírusos hepatitis B és C járvány tombol. A betegségtől sújtottak száma elérte a hétmilliót, ami ötszörösen túlhaladta azt a mértéket, melytől számítva járványról beszélhetünk - Oroszország viszonylatában ez 1,4 millió személyt jelent.
A megbetegedett emberek többsége a hepatitis B vírust hordozza szervezetében, a többiek pedig a C krónikus formájától szenvednek - jelentette ki az orosz parlament sajtókonferenciáján Tatjána Jakovleva, a Duma egészségvédelmi bizottságának elnökhelyettese, aki azt is elmondta, hogy a leginkább veszélyeztetett réteget a 15-30 év közötti fiatalok alkotják. Náluk figyelhető meg a betegség legsúlyosabb formája, ami azt jelenti, hogy negyvenéves korukra májzsugorodás vagy májrák alakul ki. Jakovleva, miközben felhívta a figyelmet a járványra, hozzátette: „Még a szakemberek is sokkal veszélyesebb betegségnek tartják a hepatitist, mint az AIDS-et“.
A képviselőnő szavait a Nemzetközi Egészségügyi Szervezet adatai is alátámasztják, melyek arra figyelmeztetnek, hogy a következő húsz-harminc évben az emberiséget legfőképpen nem az AIDS fogja fenyegetni, ahogy azt eddig gondolták, hanem a hepatitis különféle fajtái - de leginkább a C vírus. Már csak azért is, mert még nincs ellenszéruma…
A hepatitis B és C változatával többnyire nemi érintkezés során lehet megfertőződni, de fertőzést okozhatnak a nem steril injekciós tűk is, leggyakrabban kábítószerfogyasztás vagy vérátömlesztés során. Bár a hepatitis elleni védőoltás kötelező, Jakovleva szerint a rendelkezésre álló mennyiség az újszülöttek csupán 59 százaléka számára elegendő. A kamaszoknak, valamint az olyan veszélyeztetett szakmában dolgozóknak, mint az orvosok, mentősök, tűzoltók, már nem jut ingyen vakcina. Mindezek ismeretében meglepő, hogy nincs állami megrendelés szérumgyártásra, így az olcsó hazai helyett inkább a drága importot hozzák be.
A megrettentő adatokat közlő sajtókonferencia után az orosz Egészségügyi Minisztérium igyekezett megnyugtatni a közvéleményt. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy ma a hepatitis-járvány tombol, és ennek valódi mértékét még nem is tudják pontosan. Az emberek többsége már megszokta, hogy az AIDS-fertőzéstől félni kell. Márpedig a sajtóban megjelent adatok szerint a HIV-vírus hordozójával való kontaktus során a fertőzés veszélye mindössze 0,5 százalék, míg egy hepatitis B vírussal fertőzött személlyel való érintkezés során ez az arány jóval nagyobb: közel 30 százalék.

Beleszületett borzalom

Péterfi István
Hogy Romániában e pillanatban hány regisztrált AIDS-beteg létezik, arról kétféle adat kering a sajtóban, és ez a tény önmagában jelzi, mennyire bonyolult ügy ez ebben az országban. Daniela Bartos egészségügyi miniszter mintegy nyolcezer számon tartott betegről beszélt a minap, más források viszont közel tízezer beteget említenek. Abban viszont egybehangzóak az értesülések - és ez a legtragikusabb a történetben -, hogy a betegeknek mindenképp jóval több mint fele, csaknem 5400 - gyermek. Romániában továbbra is az embrionális fertőződés szerepel a leggyakoribb megbetegedési okok közt az első helyen, tehát amikor a vírus az anyától kerül át a megszülető gyermek szervezetébe. A terhes anyák kötelező AIDS-szűrését csak ebben az évben vezették be, viszonylag új keletű az egyszer használatos fecskendők alkalmazása is az egészségügyben, sőt, a fertőzések jelentős részét még a kilencvenes évek első felében vírusos vérrel való vérátömlesztés vagy infúzió okozta.
A romániai AIDS-es gyerekekről szóló beszámolókat az egész világ érthető döbbenettel fogadta, ezért is fontos Románia mai vezetésének, hogy az integráció kapujában mindent megtegyen az AIDS-szel kapcsolatos nem túl pozitív kép megváltoztatásáért. A betegségről és elkerüléséről szóló ismeretek terjesztése mellett a fő téma az AIDS-esek emberszámba vétele.
Állandó probléma a gyógyszerellátás. Romániában a hónap második felére a patikákból általában elkezdenek kifogyni a támogatott gyógyszerek, a HIV-fertőzöttek és AIDS-betegek gyógyszerei is. Az akadozó gyógyszerellátás miatt az AIDS-szel érintettek nemzeti szervezete a nyáron fel akarta jelenteni az egészségbiztosítót és a szaktárcát, sőt, maga a miniszter, Daniela Bartos is kapott már kormányfői dorgálást, amikor kiderült, hogy egyes intézményekben a nyári szabadságolások idején egyben a HIV-es gyerekek szakellátása is szünetelt.
Mindenesetre most már alakul az AIDS elleni küzdelem jogi feltételrendszere is Romániában. A néhány hónapja a képviselőházban elfogadott, fogyatékosokról szóló törvény tárcaközi bizottság felállítását rendeli el a kérdés kezelésére, előírja az AIDS-es gyermekek kötelező állami támogatását, mégpedig az egészségügyben létező élelmiszernormatívák szerint, ami egy napra egy gyereknek 33 ezer 700 lej, nem sokkal több, mint egy doboz cigaretta ára. Viszont előírja a törvény azt is, hogy az AIDS-es vagy HIV-es foglalkoztatottat tilos elbocsátani, és a rá vonatkozó adatokat diszkréten kell kezelni. A program a szaktárca szerint máris érezteti hatását, mások viszont a számok további növekedéséről beszélnek. Különös gond, hogy az AIDS-beteg vagy HIV-fertőzött romániai gyerekek is lassan a szexuális érettség korába lépnek.