Major Nóra
Bokros segítene a jobboldalnak

Az államháztartási hiány már most 150 százalékkal meghaladja az éves tervet. A gazdaság növekedése lassul. A bérek - a rendszerváltás óta először - ugrásszerűen növekednek. Az infláció csökkenése viszont jelentősen elmarad az év eleji várakozásoktól. Az Európai Unió, a kormány tagjai és a jegybank elnöke is egyetért abban, hogy tenni kell valamit a kedvezőtlen tendenciák erősödése ellen. A módszereket illetően viszont már erősen megoszlanak a vélemények.

Kopátsy Sándor: „Elvetem a Bokros-csapat beteges takarékoskodását” Fotó: Somorjai L.

Az bizonyos, hogy az idei évet nem a kiugró növekedési ütem, hanem a példátlanul magas fogyasztás és reálkereset-növekedés teszi emlékezetessé. A közelmúlt propagandisztikus jövedelemkiáramlásai megnövelték ugyan a fogyasztási és ingatlanbefektetési keresletet, nem javították viszont a lakosság megtakarítási hajlandóságát. A hazai GDP növekedési üteme már évek óta csökken. Míg 2000 elején 6,6 százalékot mértek, addig idén 3 százalékra soványodott. Az infláció csökkenése is egyre visszafogottabb. Év végére az eddigi 4 százalékpontos mérséklődés helyett már csak 2 várható. Az államháztartás hiánya pedig már 9 hónap alatt meghaladta a 750 milliárd forintot, amely 150 milliárddal több, mint tavaly egész évben. A növekedést hazánkban még mindig a magánfogyasztás húzza - az export helyett. A magyar gazdaság jelenlegi pályája nem tartható fenn - szögezik le egybehangzóan hazánk legnagyobb kutatócégei: a Pénzügykutató, a Gazdaságkutató Rt. (GKI), illetve a Kopint-Datorg jelentései. 
A választási évet jellemző „költségvetési adakozást” mindenképpen megszorításokkal kell ellensúlyozni, különben veszélybe kerül hazánk pénzügyi egyensúlya - ezt a véleményt osztja az EU-országjelentés, a gazdaságkutató intézetek felmérései és a kormányzati politika is. Ez pedig egyet jelent a kiáramlások visszafogásával. 
A dilemma adott: ha az államháztartási hiány csökkentése érdekében visszaszorítjuk a kiadásokat, az egyidejűleg a gazdasági teljesítményt is visszafogja. A vezetés ennek ellenére kitart ígéretei mellett. A jövő évi bérdinamikát illetően mind a jegybank, mind a kormány a „minél alacsonyabb, annál jobb” elvét követve 3 százalékos reálbér-emelkedést tartana elfogadhatónak. A gazdasági vezetők „karöltve” fogalmazták meg célként jövőre a közel 4 százalékos GDP-növekedést és a 4,5 százalékos inflációt. A Magyar Nemzeti Bank ennek érdekében készen áll a kamatemelésre is - közölte Járai Zsigmond jegybankelnök a német Handelsblatt hasábjain. 
Az elszaladt államháztartási hiány, a borulófélben levő gazdasági egyensúly orvoslására felírt klasszikus „liberális gyógymód”, a Bokros-csomag minden laikus számára ismeretes. A rendszerváltás óta most először helyezkednek szembe neves közgazdászok a klasszikus liberális felfogással. A „Bokros-párti” liberálisok beteges takarékoskodásától lehet tartani az elkövetkezendő időkben - hívja fel figyelmünket Kopátsy Sándor, neves gazdasági szakértő a Magyar Hírlapban írt cikkében. Kopátsy szerint egy türelmetlen liberalizáció könnyen a jobboldal megerősödését vonhatja maga után. „Azon a véleményen vagyok - írta -, hogy a jobboldal a Bokros-csomagnak köszönheti az 1998-as választásigyőzelmét.” A restrikció híveivel szemben nem a pénzügyi egyensúly romlását tartja a legfőbb problémának. A jövedelmek visszanyesése helyett a munkaképes lakosság jobb kapacitáskihasználására törekedne. A költségvetésnek nem azért túlzott a hiánya, mert sokat költünk - tette hozzá -, hanem azért, mert keveset termelünk. 
A szakma másik tekintélye, Kornai János szintén a „Bokros-barátok” ellen érvelt a Világgazdaságnak adott interjújában. Nem tartja szerencsésnek a kormány által meghirdetett „restrikciós riogatásokat”. Véleménye szerint a döntéshozók még jó időben vannak ahhoz, hogy elkerüljék a kritikus állapotokat, az egyensúlyi mutatók gyengülése önmagában nem adhat okot a pánikra. Ezek az eredmények ugyanis jórészt több-éves állami intézkedések hatásai, amelyek alapvetően „visszacsinálhatóak”. Bár a kormány és a kutatók többnyire egyetértenek a helyzet értékelésében, a tervezett intézkedések sikerének megítélésében már több feszültségpont található. Az egyik a kabinet inflációs várakozása. A független szakértői vélemények szerint az infláció mértéke magasabb lesz a tervezettnél. A Pénzügykutató elemzői elhibázott lépésnek tartják a kilátásba helyezett kamatemelést, akárcsak a jegybank eddigi monetáris politikáját, amely szerintük kudarcot vallott.
A gazdaságkutatók hitetlenkednek a kormány államháztartási hiányt csökkentő programjának sikerét illetően is. Kivitelezhetetlennek gondolják a kabinet tervét, miszerint jövőre 4,5 százalékra csökkenne az idei 7 százalék körüli deficit. Hasonlóképpen elképzelhetetlennek tartják a jövő évi bruttó 3 százalékos bérnövekedést is, szerintük ez 5-7 százalék körül várható.