Hetek - VI. évfolyam, 42. szám, 2002. október 18

- A törvényjavaslat szerint március 15-én kell megtartani a népszavazást.
Az ellenzék bírálja Önöket, hiszen a hatályos szabályozás szerint nem lehet népszavazást ünnepnapon tartani.
- Helyesnek is tartom ezt a korlátot. A csatlakozás azonban olyan horderejű kérdés Magyarország történelmében, mint az 1848-1849-es szabadságharc. Másfél évszázaddal ezelőtt a modernizációért küzdöttek elődeink, amit jelenleg az unióhoz történő csatlakozás jelent számunkra. Ezért gondoljuk úgy, hogy az ünnep szimbólumjellegét is felhasználnánk e cél érdekében.

- Nem tart-e attól, hogy ezáltal „felhígul” majd a törvény, és egy valamikori konzervatív kormánynak jogalapot adnak, hogy valamilyen kérdésben például augusztus 20-ára tegyenek egy népszavazást? Így az amúgy is átpolitizált nemzeti ünnepeink még inkább elveszthetik a nemzeti egységet szimbolizáló jellegüket.
- Egyrészt a közeli és távoli jövőben nem látszik az uniós csatlakozáshoz hasonló horderejű kérdés, így szerintem nem lesz indok ilyenre. Másrészt csak kétharmados többséggel lehet ilyen döntést hozni, ami ugyancsak korlátot jelent.
- A törvényjavaslat a március 15-ei szavazáson túl minden más népszavazási kezdeményezést kizár a csatlakozás tárgykörében. Ezt lehet úgy is értelmezni, hogy ezzel akarják megakadályozni az Orbán Viktor által emlegetett „polgári körös” népszavazási kezdeményezést az úgynevezett földkérdésben?
- Helyesnek tartom a törvénytervezet megfogalmazását, miszerint nem ad teret további népszavazási kezdeményezéseknek. Nem lenne szerencsés politikai akciókkal elhúzni a csatlakozás témakörét. Ami pedig Orbán Viktort illeti, éppen az ő kormányzása idején zárták le a tőke szabad áramlásáról szóló fejezetet a tárgyalások során. Furcsa lenne, ha éppen ő próbálna saját megegyezése ellen fellépni.
- Egyes állami jogosultságok átkerülnek majd az Európai Unió hatáskörébe, így például bizonyos kérdésekről a magyar parlament sem dönthet a csatlakozást követően. Ez a parlament további „leértékelődését” jelenti, ami jelentős változás a rendszerváltáskor kialakított közjogi konstrukcióhoz képest. Pedig „dekára” ki lett mérve a kormány, a parlament és más állami szervezetek egymáshoz való viszonya.
- Valóban jelentős változás fog történni. De nemcsak jogokat vesztünk, hanem nyerünk is. A közösségi tagság ugyanis a tagállamokkal való egyenjogúságon és a döntéshozatalokban való egyenjogú részvételen alapul. Én javasoltam, hogy a tervezetben szerepeljen a kormány és a parlament viszonyának a szabályozása az integrációs politika formálásában. Például, hogy a kormány tájékoztatási kötelezettséggel tartozzon a parlamentnek a tárgyalásokról, a parlament pedig irányvonalat szabhasson a kormány számára uniós kérdésekben. Ez azonban ma még vitatott kérdés, és ezért kimaradt a tervezetből, így a parlamenti vita során tudunk új javaslatot előterjeszteni.
- Előfordulhat az, hogy a kormány hatásköre tovább erősödik a parlamenttel szemben?
- Sokféle megoldás létezik az unióban erre a problémára. A skandináv országok például erőteljes parlamenti pozíciót alakítottak ki. Magyarországon sem új keletű kérdés ez, hiszen 2000-ben már elkészült az igazságügyi tárcánál egy átfogó, százötven oldalas alapvetés, ami a közjogi berendezkedésre gyakorolt hatásokat összegezte. Középerős pozíciót javasoltak akkor az anyag készítői.
- Ha a kormány pozícióját erősítik a parlamenttel szemben, akkor az azt is jelenti, hogy - a politikai váltógazdaság logikájából adódóan - később éppen egy konzervatív miniszterelnök, így akár Orbán Viktor kormányának pozícióit erősítik meg a parlamenttel szemben. Ez azért lenne különös, mert állandó vitatéma volt az elmúlt években a kormányzat és a parlament kapcsolata.
- Stabil alkotmányos szabályokra van szükség, amelyek függetlenek az egyik vagy másik kormány politikai stílusától és együttműködési hajlandóságától, s persze az is fontos, hogy ne lehessen tetszőlegesen értelmezni a tájékoztatási és az együttműködési kötelezettséget.
- Ha ilyen súlyú kérdésről van szó, akkor jogosan vádolják Önöket, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen horderejű kérdésben nem szabadna dönteni?
- Valóban jobb lett volna, ha több idő jut az egyeztetésre. De a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy az ellenzéki pártok képviselői is részt vettek szeptember 19-én az úgynevezett európai nagybizottság alakuló ülésén, amikor a kormány kezességet vállalt, hogy október 15-éig beterjeszti ezt a javaslatot. Az előkészítő anyagokat valamennyi parlamenti párt már korábban megkapta.
Egyébként az Orbán-kormány előzetes tervei szintúgy 2002 második felére időzítették az alkotmány módosítását. Nem is lehet azt mondani, hogy ez egy ismeretlen tematika, és csak most találkoztak először a problémával. Szerintem az egyeztetési időpont körüli vita átlátszó ürügy. Az együttműködési készségről kell tanúbizonyságot tenni: támogatják vagy nem támogatják a javaslatot. Ha nem támogatják, akkor megakadályozzák az ország európai uniós csatlakozását.
- De lehet olyan - főként ellenzékiek által hangoztatott - olvasata a dolgoknak, hogy Önök ezzel az üggyel az unióellenes skatulyába akarják belekényszeríteni a Fideszt. Erről mi a véleménye?
- Tizenkét éve a csatlakozás kérdése a magyar politika egyik lényegi kérdése. Öt kormány dolgozott ezen. A csatlakozás feltételeire nem ez a néhány hónap lesz döntő hatással, a tizenkét éves felkészülés eredményeként jutottunk el oda, ahova eljutottunk. Ha a Fidesz - amelynek kormányzása alatt folyamatosan zajlottak a tárgyalások az Európai Unióval - csatlakozásellenesnek tűnik, az az ő hibájuk, és nem a miénk.

EU-referendum: egyet nem értések

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagja legyen?” - így szól a kormány által ügydöntő népszavazásra bocsátani kívánt kérdés az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat szerint. A kedden benyújtott indítványt több ponton is támadja az ellenzék. Az előzetes tárgyalásokon a kisebbik koalíciós párt is fenntartásokat fogalmazott meg.
Botránnyal kezdődött a javaslatról szóló hétfői politikai vita, mivel az ellenzéki pártok nem mentek az egyeztetésre. Kormánypárti politikusok is elismerték, hogy nem volt túl elegáns, hogy pénteken délután, munkaidő után adták fel a meghívót a hétfői tárgyalásokra. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője azt hangsúlyozta: nem hajlandóak sebtében megvitatni ilyen fontos ügyeket. Dávid Ibolya, az MDF elnöke úgy fogalmazott, hogy a törvényjavaslat benyújtása előtt egy nappal egyeztetést tartani „szakmai és politikai igénytelenség”.
A kétpártira zsugorodott konzultáción információnk szerint az SZDSZ fenntartásokat fogalmazott meg egyrészt a március 15-ei időponttal szemben, másrészt a kormány és a parlament közötti „munkamegosztás” kérdésében. Az előzetes tervekben szerepelt volna ugyanis egy olyan passzus, amely szerint a kormány számára az országgyűlés ajánlásokon keresztül - azaz nem kötelező érvényűen - fogalmazhatott volna irányelveket az Európai Bizottságban végzett tevékenységéhez. Igaz, a kormány tájékoztatási kötelezettségét is előírta volna ez a javaslat. Ez azt jelentette volna, hogy a kabinetnek erős jogosítványai lennének - a parlament ellenében - a csatlakozási tárgyalások ügyében. Vastagh Pál, az Alkotmány- és Igazságügyi Bizottság szocialista elnöke lapunknak elmondta, hogy mivel vitatott volt ez a kérdéskör, ezért kihagyták a tervezetből, és majd az általános vita során visszatérnek rá.
Eközben Áder János és a kormány között is vita alakult ki. Áder ugyanis levelet írt Medgyessy Péter miniszterelnöknek, hogy mit tesznek az EU-csatlakozással kapcsolatos négypárti egyezménynek megfelelően a gazdák, a kis- és középvállalkozók támogatására, a bérek felzárkóztatására vonatkozó igényekkel. A választ Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter fogalmazta meg, ám a fideszes politikus szerint „a kérdésekre egyáltalán nem, vagy csak nagy általánosságokban” válaszolt, s „csupán homályos szóvirágokkal leplezik a kormány koncepciójának teljes hiányát”. Ezért Áder János újra éles hangú levelet írt a miniszterelnöknek. (H. Zs.)