Manuel Wackenheim törpe „vállalkozó” állásvesztésére vonatkozó keresete ellenére az ENSZ emberi jogi bizottsága megerősítette azt a francia rendszabályt, amelynek értelmében tilos a törpék pénz ellenében történő dobálása. A kedvelt szórakozás az Egyesült Államokban és Ausztráliában terjedt el még az 1980-as években, de már Európában is régóta hódít.
A játék szabálya egyszerű: óriásit kell dobni a törpével, aki a legmesszebbre hajítja, az nyer. Franciaország közigazgatási bírósága 1995-ben tiltotta be a diszkók környékén elterjedt szokást, hogy a szórakozó fiatalok pénzért - a súlylökés egyik válfajaként - törpéket dobálnak. A kisnövésű emberek az alkalomra a landolás keménységének enyhítése végett bukósisakot és védőöltözetet vesznek fel, a különleges ruha felsőrészén pedig kis fogantyút alakítottak ki a hatékonyabb dobás érdekében. Wackenheim az ENSZ emberi jogi bizottságához beadott keresetében azt hangoztatta, hogy a francia bíróság személyiségi jogait csorbította a tilalommal, és megfosztotta őt kereseti lehetőségétől. A tizennyolc emberi jogi szakértő bevonásával működő bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy a francia taláros testület nem sértette meg a törpe mutatványos „kisebbségi” jogait, sőt, a törpedobálás betiltása „szükséges volt a közrend védelme, illetve az emberi méltóság érvényesítése szempontjából”. (stop.hu)