Hetek-összeállítás
Szaporodnak Szaddám ellenségei
Két nap alatt két európai vezeto állt ki George W. Bush Irak lefegyverzését sürgeto politikája mellett. Tony Blair brit kormányfo egy ötvenoldalas, hírszerzoi információkra épülo tanulmány alapján érvelt Szaddám Huszein sürgos eltávolítása mellett. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök szintén kiállt a „gyors és bátor” cselekvés mellett.
Tony Blair beszéde jókedvre hangolta George Busht Fotó: Reuters„Életünk és sorsunk európaiként és olaszként az Egyesült Államokhoz köt bennünket” - jelentette ki Berlusconi az olasz parlamentben, és a második világháború példáját idézte - épp ellenkezo értelemben, mint az Irak-ellenes koalíciótól eddig magát elhatároló német kormány egyik minisztere. Berlusconi szerint az iraki diktátor céljaihoz hasonló törekvések a negyvenes években nemzetközi katasztrófához vezettek.
Tony Blair a brit alsóházban tartott beszédét annak a dokumentumnak a bemutatásával kezdte, amely az iraki tömegpusztítófegyver-program eddigi történetét, az ENSZ-határozatok sorozatos megsértését és a jelenleg folyó titkos katonai kísérleteket mutatja be. (A Blair-dosszié fobb megállapításait lásd keretes cikkünkben.)
„Tudjuk a történelmünkbol, hogy a diplomácia, amely nem párosul az erovel való fenyegetéssel, sohasem volt hatásos diktátorokkal szemben, és nem lesz a jövoben sem” - állította a brit miniszterelnök, aki szerint Szaddám Huszein az Öböl-háború óta eltelt tizenegy esztendoben tizennégy ENSZ-határozatot szegett meg vagy hagyott figyelmen kívül, miközben évi kétmilliárd dolláros fekete olajbevételének nagy részét tömegpusztító arzenáljának fejlesztésére fordította. „Lehetetlen, hogy ez az ember (Szaddám), különösen ebben a régióban, úgy vethesse be pusztító arzenálját, hogy annak következményei ne érnék el az egész világot” - figyelmeztetett Blair. A veszély már ma reális, és napról napra csak no annak a kockázata, hogy Huszein túljut azon a „veszélyzónán”, amikor fegyverei még nincsenek bevetheto állapotban. Tony Blair szerint nem szabad megvárni ezt a pillanatot, ugyanakkor világossá tette: a nyugati hatalmaknak nincs vitájuk az iraki néppel, amely Szaddám Huszein alól felszabadulva Irakot
„a jóra törekvo erok részévé teheti a Közel-Keleten”.
Arra az önmagának feltett kérdésre, hogy miért pont Huszeint tekinti a legfobb fenyegetésnek, Blair két dolgot emelt ki, ami az iraki diktátort megkülönbözteti más antidemokratikus vezetoktol. Egymillió ember halt meg az általa kezdeményezett Irán elleni háborúban, és ezrek pusztultak el, amikor saját országának lakosai ellen vetett be vegyi fegyvereket. „Senki nem mondhatja, hogy egy ellenfeleivel szemben semmilyen kínzástól vissza nem retteno, szadista diktátort hagyni kellene tovább halmozni tömegpusztító fegyvereit. (…) Amit közzétettünk, nem amerikai vagy brit propaganda. Az iraki fenyegetés valóságos és küszöbönálló” - mondta Blair, aki szerint „ebben a drámában még sok felvonás áll elottünk”.
A Blair-dosszié fobb pontjai
A brit kormány úgy ítéli meg, hogy Irak:
• Továbbra is eloállít vegyi és biológiai fegyvereket.
• Hadserege tervezi a vegyi és biológiai fegyverek használatát, többek között saját lakossága ellen is. E fegyverek némelyike a parancstól számított 45 percen belül bevetheto.
• Hadmuveleti tervekkel rendelkezik a vegyi és biológiai fegyverek használatára.
• Mozgó laboratóriumokat fejlesztett ki katonai használatra.
• Illegális programokat hajtott végre a vegyi és biológiai fegyverek gyártásában esetlegesen felhasználható tiltott anyagok beszerzésére.
• Titokban megpróbált hozzájutni nukleáris fegyverek eloállítására alkalmas technológiához és alapanyagokhoz.
• Jelentos mennyiségu urániumot szerzett be Afrikából, annak ellenére, hogy nem rendelkezik muködo civil atomenergia-programmal, amelyhez szüksége lenne az urániumra.
• Szakértoket jelölt ki nukleáris programjában való részvételre.
• Illegálisan beszerzett körülbelül húsz darab, hatszázötven kilométer hatótávolságú al-Huszein rakétát, amelyek vegyi és biológiai fegyverek hordozására alkalmasak.
• Elkezdte al-Szamud típusú, folyékony üzemanyaggal muködo rakétái bevetését, és a fegyverzetellenorök távollétét kihasználva a rakéták hatótávolságának legalább kétszáz kilométerre való kiterjesztésén dolgozott. Ez meghaladja az ENSZ által eloírt százötven kilométeres limitet.
• Elkezdte a szilárd üzemanyaggal hajtott Ababil-100 típusú rakéták gyártását, és erofeszítéseket tesz hatótávolságuk legalább kétszáz kilométerre való növelésére, ami meghaladja az ENSZ által eloírt százötven kilométeres határt.
• Új hajtómukísérletekbe kezdett olyan rakéta kifejlesztésére, amely képes elérni Nagy-Britanniát, a Cipruson és a NATO-tag Görögországban és Törökországban fekvo katonai támaszpontokat, valamint Irak valamennyi öbölbeli szomszédját és Izraelt.
• Illegális akciókat hajtott végre hosszú hatótávolságú rakéták titkos eloállításához szükséges anyagok beszerzésére.
• A korábbi ENSZ-ellenorzésekbol tanulva máris, az ellenorök visszatérése elott, megkezdte legtitkosabb felszerelései és dokumentációja elrejtését.
