Hetek - VI. évfolyam, 39. szám, 2002. szeptember 27

Nem hozott osztatlan sikert a kormány új adócsomagja. Az elozetes bejelentéssel és az ígéretekkel szemben nem változnak a kulcsok, a sávok is csak kismértékben módosulnak. A lapunknak nyilatkozó szakérto szerint a bruttó 150 ezer forintos vagy ennél magasabb jövedelemmel rendelkezok jövore valószínuleg kevesebb pénzt visznek majd haza. Nem teljesült a kormány azon ígérete sem, miszerint az átlagbér a felso kulcsból a középsobe kerülne át. Az ellenzéki pártok az eloterjesztés után azonnal össztüzet zúdítottak a kormányra, ígéretszegonek titulálva oket.

László Csaba csomagol a sajtótájékoztató után. Sovány csomaggal érkezett Fotó: MTI

A meghátráló Medgyessy-kormány „csak” annyit tett, mint elodje. Négy évvel ezelott az Orbán-kormány ígért átfogó adóreformot a polgároknak. A munkát el is kezdte, de - miután hétrol hétre újabb és újabb javaslatokkal állt elo - egyszer csak tabula rasa következett. A kormányfo bejelentette, nem lesz adóreform. Az egykori kormányzópárt képviseloi most ígéretmegszegéssel vádolják a regnáló kormányt, holott csak arról van szó, hogy a példa ragadós.
A parlament elé benyújtott javaslat egyetlen éjszaka alatt született. Az államháztartási hiány folyamatos növekedését látva ugyanis a Pénzügyminisztérium munkatársainak váratlan kormányzati megrendelésre az addig ismertté vált tervhez képest meroben új adótáblát kellett alkotniuk. Ebbe azonban már nem fért bele az SZDSZ javaslatára korábban befogadott kulcscsökkento elképzelés. Kuncze Gábor megérto koalíciós partnerként így kommentálta a történteket: most az államháztartás helyzetére való tekintettel, csak szolid, ám jelentos lépésre van lehetoség. Kiss Péter munkaügyi miniszter sajtótájékoztatón jelentette be: az adókulcsok leghamarabb 2004-tol módosulhatnak.
A képviselok elott levo dokumentumok szerint tehát nem lesz adóreform, és a bérek uniós felzárkóztatása is elakad. Maradnak tehát a 20, 30 és a 40 százalékos adókulcsok, a sávhatárok viszont változnak: évi 650 ezer forintig 20 százalék, 1,35 millió forintig 30, e fölött pedig 40 százalékos a személyi jövedelemadó mértéke. Bár László Csaba pénzügy-, és Kiss Péter munkaügyi miniszter egyaránt azt hangsúlyozta, hogy minden kategóriában emelkedni fognak a bérek. Zara László az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke felhívta a figyelmet, hogy abban az esetben, ha a kormány által propagált bruttó három százalékos bérnövekedés valósul meg jövore a versenyszférában (és a tervezett öt százalék körül alakulna az infláció), a bruttó 150 ezer forintot vagy annál többet keresok reálbércsökkenést szenvednének el. A pénzügyminiszter nominális bérnövekedésrol beszél, s ebben az értelemben valóban 2800 és 6900 forint között nonek majd a bérek, de ebbol le kell vonni az inflációt, így viszont negatív eredmény jön ki! Zara László számításai szerint a változások révén a bruttó 120 ezer forinttal rendelkezok járnak jól - az említett feltételek mellett - 4 százalékkal no a reálbérük. A minimálbéren lévoknek pedig 7,8 százalékkal. A változások nyertesei egyértelmuen a közszféra dolgozói, ahol a tervek szerint 17 százalékos bruttó bérnövekmény várható.
A tervezetet ismerve a kormány háromszázalékos bérnövekedésrol szóló javaslata (az esetleges reálbércsökkenés miatt) tarthatatlannak tunik. A tárgyalás elso fordulójában a munkavállalói oldal ezt elutasította, így az egyeztetés tovább folytatódik. Szakértok szerint jövore legalább hétszázalékos bruttó bérnövekedésre van szükség ahhoz, hogy egyetlen réteg számára se csökkenjen a reálbér. Zara emlékeztetett arra, hogy a versenyszférában eddig soha nem papírforma szerint alakult a bérezés, és ez minden bizonnyal jövore is hasonlóképpen lesz, tehát a vállalatvezetok nem fogják megengedni a reálbércsökkenést.

Drágulnak az illetékek

A parlament elott lévo eloterjesztés szerint jövore lényegesen drágulnak az illetékek. Megváltozna az öröklés és az ajándékozás utáni adózási szisztéma. Amennyiben a honatyák megszavazzák a tervezetet, 15 millió forint felett magasabb kulcsok lépnének életbe. Örökléskor az örökhagyó gyermekének, házastársának, szülojének 15 millió forintig 11 százalékot, e felett 15 százalékot kellene fizetnie. Unoka, nagyszülo, testvér esetében viszont más kulcsok lépnének életbe: 15 milliós értékhatárig 15, e felett 21 százalék. Más örökös esetében 15 millióig 21, e felett 30 százalék lenne.
Örökléssel lakástulajdont szerzok illetéke az elso csoportban (15 millióig) 2,5 százalék, felette 6. A második csoportban ugyanekkora összeg esetében 6 százalék, felette viszont 8.
A gépjármuilletékek is változnának. Az eloterjesztésbol az olvasható ki, hogy a gépjármuszerzési illeték 10-rol 13 forintra emelkedne köbcentinként.
Az államigazgatási illetékek is drágulnának. A fellebbezés benyújtása, ha értéke pénzben nem kifejezheto, 4000 forint illeték megfizetésére kötelez, értékmegállapíthatóság esetén 4000-tol 400 000 forintig terjedne. Háromezer forinttal 7000-rol 10 000 drágul a házassági bontóper illetéke. A cégbíróságok is többet kérnének. Egy cégkivonat elkészítése 5 000 forintra, cégbizonyítványé 3 000, míg a cégmásolat 7 000 forintra emelkedne. Megszunnek a 100 forintnál kisebb összegu illetékbélyegek.
Nem változnak viszont az okmányok után fizetendo illetékek, de a sürgosségi eljárásnál (kivéve az útlevélkiadást), a rendes eljárási illeték kétszeresét 8, illetve 12 ezer forintot kellene fizetni.