Szentendrén sétálva az ember könnyen megéhezik. Ez természetes folyamat, otthon is gyakran megesik. A választás, mint mindig: találni valamilyen közbeeső helyet, vagy irány az édes otthon. Utóbbi esetén könnyen elillan az éhség, és a hazaérkezés pillanatára már csak hideget lesz kedve fogyasztani az egyszerű polgárnak. Tehát: párizsit vagy éttermet? A Duna felé kanyarodva feltűnik egy cégér, Görög Kancsó. Dohányzó vagy nem? - szól a kérdés. Étlap érkezik, választás indul. Görög és ciprusi étkek mellett nem hiányzik a magyar konyha néhány darabja sem (halászlé és borjúpaprikás).
Kora este bárány- és hagymaleves tűnik ésszerűbbnek - szerencsére nem tévedtünk. Mi lehetett volna a második? Girosz tál. Frissen sült hús, mellé jó kis saláta, és hogy kímélőbbnek tűnjék az egész, fél pita és pár szem hasábburgonya. Közben szól a gépi görög muzsika - az egyszerű berendezés és a Duna melletti kisváros hangulatából szinte érezni lehet az eredeti tájat. Azért a desszertnél hazatérünk - szerencsére útlevelet nem kérnek. Palacsinta - semmi extra, csak úgy simán, ízes, kakaós, fahéjas (sajnos túrós nincs). Azon melegében, hagyományos kakaóporral és kevés cukorral töltve meg is érkezik. Visszafogottan, de azt kell mondanom, remek. Egyszerűen jó hely.
(Szentendre, Görög utca 1., Tel.: 06(26)301-644) (mlg)